ZETApress

Anyák napja elmúlt ugyan, de születésnapja mindig lehet valakinek. Olvasónk édesanyja is most ünnepelte a sokadikat. Szerető gyermekei az alábbi költeménnyel kedveskedtek neki ezen a gyönyörű vasárnapon.

A legszebb hivatás anyának lenni, És derült szívvel megöregedni.
Nem lenni bús, se reményvesztett, Csendben viselve a keresztet.

Irigység nélkül nézni végig Mások a jót hogy? élik végig.
Pihenni ott, hol tenni vágyol, S nem bánkódni, ha valaki vádol.

Kezed letenni az öledbe Hagyva, hogy gondod más viselje.
S ha könny is szökik a szemedbe Ez a meghatottság könnye.

Ott, hol tudtál segíteni régen, Bevallod majd nyugodtan és szépen,
Hogy erre most már nincs erőd, Nem vagy olyan, mint azelőtt.

És járkálsz közben szépen, vidáman Az Isten által rád rakott igádban.
Ellene sosem lázadol, Hozzá sűrűn imádkozol.

De mondd: a békét honnan vesszük? Onnan, hogyha erősen hisszük,
Hogy a teher, mit vinni kell, Az égi útra készít fel!

Az Úr nem győzi tanítani, Hogy kell a keresztet hordani.
Szavát meg kellett hallani, Be tudtad végre vallani.

Ha agg korodban csendesen, Szíved az övén majd megpihen.
Kész leszel majd kezétől venni, Mert véle tudsz csak boldog lenni!