ZETApress

Kihirdették az UMZF 2009 zeneszerzőverseny elődöntőjének eredményét. Lezajlott a Reneszánsz Év 2008 keretében, a Művészetek Palotája és a Budapest Music Center (BMC) kezdeményezésében és szervezésében idén februárban meghirdetett Új Magyar Zenei Fórum (UMZF) 2009 zeneszerzőverseny első fordulója. A júliusi beadási határidőre két kategóriában összesen 38 jeligés pályázat érkezett: 14 kamaramű és 24 nagyzenekari darab.

A versenyt az új magyar zeneművének születését támogató szándékkal hozták létre ? nyilatkozta Gőz László, a BMC igazgatója. Ezt a törekvést támogatva állt az ügy mellé az Oktatási és Kulturális Minisztérium, amely a Reneszánsz Év-2008 keretéből támogatta a kezdeményezést, továbbá a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem és a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola és Gimnázium, az MR3 Bartók Rádió, a Magyar Telekom Szimfonikus Zenekar, az UMZE Kamaraegyüttes, a Magyar Zeneszerzők Egyesülete és valamennyi zsűritag is. A Művészetek Palotája már az ötlet megszületésénél partnernek kínálkozott, hiszen minden olyan dolog, ami a jövőt építi (legyen szó a közönséget érintő gyerekprogramokról, vagy zeneirodalmat gyarapító új kompozíciókról), kiemelkedő esemény a Müpa számára ? mondta Csonka András vezérigazgató-helyettes.

A verseny fő támogatója a Hungarofest Kht. ? Reneszánsz Év-2008 programiroda, amely pályázatai révén, egész évben nagy hangsúlyt fektetett a jelen kor alkotóinak, tehetséges művészeinek felkarolására, vagyis a tehetséggondozásra, tehetségkutatásra.

A Reneszánsz Év-2008 és a szintén a Hungarofest Kht. keretein belül működő KLASSZ Zenei Iroda korábban meghirdetett közös pályázatának célja is az volt, hogy fiatal zenei tehetségeket indítson el a nemzetközi karrier felé vezető úton. A KLASSZ ösztöndíj-program keretében a nyertes pályázók egy évet tölthetnek el egy általuk kiválasztott vagy az Iroda által felajánlott külföldi zenei intézményben vagy zenei fesztiválnál, ahol megalapozhatják hazai és nemzetközi karrierjüket egyaránt.

Schneider Márta, az Oktatási és Kulturális Minisztérium szakállamtitkára kiemelte: míg az évad első felében Hunyadi Mátyás és a reneszánsz kor öröksége, addig a második félévben a kortárs kultúra került középpontba. A Reneszánsz Év-2008 keretében így 910 millió forint értékben hirdetettek meg művészeti, a kortárs kultúrát támogató pályázatokat, amelyek főképp művészeti csoportokat, alkotóközösségeket célozták meg, valamint ebben a keretben kaptak helyet azok az újító szellemű pályázatok is, amelyek a városok köztereit, arculatát hivatottak megújítani.

A Reneszánsz Év-2008 pályázatai révén emellett újra reneszánszukat élhetik a képregények is ? Mátyás képregények kerültek kiállításra szerte az országban, több, mint 400 pályamű érkezett a novellapályázatra, a Reneszánsz a mai színház tükrében elnevezésű színházi kiírásra pedig 70-nél is több alkotócsoport jelentkezett, a győztes munkákból készült előadások bemutatói még javában zajlanak. A zeneszerzőversenyhez hasonlóan, szintén a kreativitást és a modern látásmódot díjazó Camera Obscura fotópályázat győztes alkotásai pedig október közepétől láthatók a Mai Manó Házban.

A zeneszerző verseny elődöntő zsűrijei kategóriánként 4 művet juttathattak a döntőbe. Kamara kategóriában Bella Máté: Chuang Tzu?s Dream, Dargay Marcell: An(a)them(a), Dinyés Dániel: Játékok ? haladóknak 9-99, valamint Sáry Bánk: Mégis című darabja bizonyult a legjobbnak. A nagyzenekari kategóriában Dinyés Dániel: L?aria si rinnova, Horváth Balázs: Borrowed Ideas, Varga Judit: Le Temps retrouvé, illetve Zombola Péter: Symphony No. 1/b című darabját ítélte a zsűri a legkiválóbbnak. A zsűritagok ? a kamara kategóriában Gémesi Géza, Pilz János és Serei Zsolt, a nagyzenekari kategóriában Kovács László, Tihanyi László és Vidovszky László ? egybehangzóan elismeréssel szóltak a beérkezett pályaművek magas színvonaláról.

A verseny döntőjére 2009. január 12-én a Művészetek Palotája Bartók Béla Nemzeti Hangversenytermében kerül sor, ahol mind a nyolc művet bemutatják az UMZE Kamaraegyüttes, valamint a Magyar Telekom Szimfonikus Zenekar közreműködésével. A koncertet élőben közvetíti az MR3 Bartók Rádió. A darabok elhangzása után a főzsűri a helyszínen ül össze döntéshozatalra, majd ünnepélyes keretek között kiosztja a díjakat. A főzsűri tagja Dr. Batta András, Hamar Zsolt, Jeney Zoltán, Keller András, Rácz Zoltán és Soproni József.

Az első helyezettek díja kamara kategóriában félmillió, illetve nagyzenekariban egymillió forint, a második helyezettek 375 ezer, illetve 750 ezer, a harmadikok 250 ezer, illetve ötszázezer forintban részesülnek. Az első és harmadik díjakat az Artisjus Szerzői Jogvédő Iroda Egyesület, a második díjakat az Oktatási és Kulturális Minisztérium ajánlotta fel. A verseny különdíjait a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem, a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola és Gimnázium, valamint a Magyar Zeneszerzők Egyesülete adja.

A felsőoktatás korszerűsítése ? igen, privatizáció ? nem

Hiller István oktatási és kulturális miniszter a felsőoktatás, a felsőoktatási vagyongazdálkodás korszerűsítését, egyszerűsítését támogatja. De elutasítja azt, ami a feltételezett privatizáció útját elősegíti. Ezt a Budapesti Gazdasági Főiskola Kereskedelmi, Vendéglátó-ipari és Idegenforgalmi Karán rendezett Gasztro-reneszánsz ? művelődés és gasztronómia a reneszánszban című konferencián jelentette ki.

Hiller István beszédében emlékeztetett arra, hogy az elmúlt másfél évtized alapvető, döntően mennyiségi változásokat hozott a felsőoktatásban: a hallgatói létszám megnégyszereződött. Ugyanakkor szerinte a mennyiségi változások nem mehetnek a minőség, a kvalitás kárára: Önmagában a diploma nem ér semmit, a mögötte lévő valós tudást értékelik a világban, az Európai Unióban. A megszerzett tartalom hozza a nyereséget. A jelen a minőségről, kvalitásról szól.

Ennek kereteit, lehetőségeit az államnak kell biztosítania. A transz-atlanti világ minden szegletében megváltozott az állam szerepe. Ez a megváltozott, korszerű, modern szerep új feladatokat is jelent. Az az erős állam, amely hatékony, szolgáltató, világosan felméri az igényeket, és a feladatokat magas színvonalon képes végrehajtani ? hangsúlyozta a szakminiszter, s hozzátette: az oktatáspolitikának a megfelelő keret, a lehetőség, a co-finanszírozás kialakítása a feladata, és a tárca partnerséget kínál a felsőoktatási intézmények vezetőinek.

Hiller István kitért arra is: az elmúlt években korszerűsítették a felsőoktatás szerkezetét, finanszírozását, infrastruktúráját, valamint a minőségbiztosítást. 125 milliárd forintot fordítottak infrastruktúra-fejlesztésre: Ez a lépés az értéket és a minőséget szolgálja. A felsőoktatási infrastruktúrába fektetni előny, érdem ? hangsúlyozta a miniszter.