Erdélyiek Reménység Szigetén
Heltai Gáspárra emlékeztünk a kőbányai Reménység Szigetén. Az Erdélyi Gyülekezet meghívására több százan érkeztek a Magyarországon Élő Erdélyi Magyarok Találkozójára. Az Örs vezér tere metró-kijáratától jobbra 50 m-re nyíló parkolóból Erdélyi Gyülekezet feliratú mikrobusz járt a Gyógyszergyári utca 3-hoz.
Az Erdélyi Gyülekezet egyik kiemelt célja a kárpátaljai testvérgyülekezeteinek a folyamatos megsegítése és a menekültprogramban való részvétel, az erdélyi partnerintézményeinek (óvodák, iskolák) támogatása, valamint a nemzeti összefogást is elősegítő Kárpát-medencei Konfirmandus Tábor nyári megtartása, tudományos konferenciák és kulturális találkozók megszervezése. Ez utóbbiak közül az egyik legfontosabb a Magyarországon Élő Erdélyi Magyarok Találkozója. A mai találkozó ünnepi istentisztelettel kezdődött, melyen Bogdán Szabolcs János, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke prédikált.
Bogdán Szabolcs János református püspök igehirdetésének alapja a mustármag példázata volt Máté evangéliuma alapján: Hasonló a mennyek országa a mustármaghoz, amelyet fog az ember, és elvet a szántóföldjébe. Ez kisebb ugyan minden magnál, de amikor felnő, nagyobb minden veteménynél, és fává lesz, úgyhogy eljönnek az égi madarak, és fészket raknak ágai között (Mt. 13,31-32) – mondta a püspök atya. Minden magban ott van az élet ajándéka, a magvető pedig Isten munkatársa. A növekedést Isten adja, a Krisztus-követő ember feladata pedig az, hogy a misszióban Isten munkatársa legyen. A partiumi püspök prédikációja végén a munkára buzdított minden reformátust, szót ejtve arról is, hogy az Erdélyi Gyülekezetnek fontos feladatai lehetnek a magyar reformátusság életében.
Az istentisztelet végén Erdődi István, a gyülekezet főgondnoka hivatalosan is megnyitotta a találkozót kiemelve, hogy az esemény az Erdélyi Gyülekezet közösségi életének nemes és szép hagyománya. A templomból való kivonulás után a szabadtéri nagyszínpadon a Labdarózsa Népdalkör és Citerazenekar adott elő néhány erdélyi népdalt, majd a jó ebédhez szólt jó nóta Kovács Sándor tárogatóművész és barátja jóvoltából.
A találkozó kulturális témája Heltai Gáspár erdélyi reformátor élete és munkássága volt, akiről dr. Szabó András irodalomtörténész, a Károli Gáspár Református Egyetem professor emeritusa tartott hangulatos ismeretterjesztő előadást. Az érdeklődők megtudhatták, hogy Heltai születésekor Kolozsváron a szászok éltek többségben, ám a szász származású reformátornak már gyermekkorában lehetősége nyílt arra, hogy anyanyelvi szinten megtanulhasson magyarul. Kalandos nyomdai munkássága rendkívül hasznos volt a reformáció elterjedésében, ám írói munkássága is nagyon jelentősnek mondható.
Száz fabula című könyve a protestáns iskolákban sokáig tananyag is volt, melyből néhány fabulát Gregor Bernadett, Jászai Mari-díjas színművésznő, Magyarország érdemes művésze és Jánosi Dávid színművész előadásában hallgathatott meg a nagy számú közönség. Zárszójában dr. Fazekas István házigazda, az Erdélyi Gyülekezet vezető lelkésze arról beszélt, hogy nekünk, magyaroknak, a legfontosabb útjelzőnk csakis Isten igéje lehet, s látnunk kell azt, hogy Isten akaratából lettünk magyarrá, és Istennek az az egyik szándéka velünk, hogy mi, magyarok, egymás ajándékai legyünk. A lélekben is rendkívül felemelő találkozó ökumenikus áhítattal ért véget.
