Nemzetőrök a múzeumban
A Magyar Örökség Díjas Honvédelmi Minisztérium Hadtörténeti Intézet és Múzeumban ünnepélyes keretek között került sor kedden a Nemzetőrjelvény ? Tudományos konferencia a nemzetőrségről című rendezvényre.
Az esemény fővédnöke: Sólyom László a Magyar Köztársaság elnöke volt. Megnyitó beszédet tartott Holló József Ferenc ny. altábornagy, a Honvédelmi Minisztérium Magyar Örökség Díjas és Az Év Múzeuma 2009 címmel kitüntetett Hadtörténeti Intézet és Múzeum főigazgatója. Levezető elnök: Horváth Miklós DSc. ny. ezredes PPKE-BTK egyetemi tanár, a megjelenteket Válóczy István ny. mk. dandártábornok, az egyesület elnöke köszöntötte.
A programban az alábbi előadások szerepeltek: Bona Gábor DSc. ny. ezredes Miskolci Egyetem BTK Történettudományi Intézet Művelődéstörténeti és Muzeológiai Tanszék tanszékvezető: Az 1848-49-es nemzetőrség. Szelke-Tulipán Éva doktorjelölt, HM HIM munkatárs: Munkásmilíciák és nemzetőrség Budapesten. Dr. Cseh Géza, Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár fő-levéltáros: A Kádár-kormány Szolnokon.
Kis József, Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltár osztályvezető: Borsodi nemzetőrség 1956-ban. Cseh Zita, Heves Megyei Levéltár fő-levéltáros: Az egri nemzetőrök rendvédelmi tevékenysége az 1956-os forradalomban. Orgoványi István, Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára osztályvezető: Nemzetőrség Bács-Kiskun megyében 1956-ban.
Dr. Böőr László, Pest Megyei Levéltár nyugalmazott fő-levéltáros: Nemzetőrparancsnokok Pest megyében 1956-ban. Dr. Szilágyi Mihály, Tolna megyei helytörténész: Nemzetőrök Tolna megyében 1956-ban. Rozs András, Baranya Megyei Levéltár nyugalmazott fő-levéltáros: Baranya megyei és pécsi nemzetőrségek az 1956-os forradalomban.
A Nemzetőrség megalakulása
1956. október 31-én kora délután zajlott a Kilián Laktanyában a Forradalmi Karhatalmi Bizottság alakuló ülése. Ezt Király Béla az alábbi beszéddel nyitotta meg: A nemzeti demokratikus forradalom győzött anélkül, hogy egységes központi vezetése lett volna. A győzelem azonban csak úgy tartható fenn, ha a forradalom győztes ifjai, egyetemistái, munkás ifjai, harcegységei, alakulóban lévő üzemi őrségeink, honvédségünk és rendőrségünk, a forradalmi vívmányain féltő gondoskodással, szoros, egységes vezetés mellett őrködik. A Minisztertanács nevében Nagy Imre 1956. X. 30-án megbízta a Forradalmi Karhatalmi Bizottságot, hogy lássa el az új karhatalom egységes központi vezetését.
A Forradalmi Karhatalmi Bizottság, mint legfelső irányító szerv vezeti a karhatalmi szolgálatot és összehangolja a honvédség és rendőrség ilyen irányú munkáját. Emellett a feladata, hogy segítsen megalakítani a nemzetőrséget, mint a magyar nemzet fegyveres testületét, a harcokban részt vett egységekből, a munkás és ifjúsági osztagokból, munkásőrségekből. A lényeg tehát az, hogy minden olyan fegyveres egység, amely nem tartozik a honvédséghez vagy rendőrséghez a mai napon nemzetőrségként egységes fegyveres testületté válik.
Az új magyar nemzetőrség a dicsőséges 1848-as magyar forradalom és szabadságharc örököse, hagyományainak letéteményese. A nemzetőrség a győzelmes nemzeti demokratikus forradalom vívmányainak restaurációs és reakciós kísérletek ellen való védésére alakult önkéntes fegyveres szolgálat, illetve fegyveres alakulat. A Forradalmi Karhatalmi Bizottság irányításával, a honvédséggel és a rendőrséggel karöltve az ország belső békéjének helyreállítása, illetve fenntartása érdekében karhatalmi szolgálatot lát el.
Minden nemzetőr a nemzetőrség jelvényét viseli, melyet a Forradalmi Karhatalmi Bizottság a forradalmi ifjúság iparművészeivel készíttet el, s melyben a Kossuth-címernek kell szerepelnie. A Forradalom és Szabadságharc ötvenedik évfordulóján ?56 eszméihez hű, 1956-ban igazoltan nemzetőr szolgálatot teljesített személyek első alkalommal kapták meg a nemzetőr jelvény korhű másolat az 1956-os Nemzetőrség Hagyományát Ápoló Tanácstól.
A Nemzetőr jelvény
Az 1956-os forradalom nagy értékű, egyedi emlékét őrzi a Hadtörténeti Múzeum Numizmatikai Gyűjteménye: az október végén létrehozott Nemzetőrség mellre tűzhető jelvényének mintadarabját. A zománcfestékkel színezett, 51×78 mm-es méretű préselt fémjelvény nemzetiszínű szalagcsokrot ábrázol, amelyen a csúcsára állított négyzetben a Kossuth-címer, a NÉPPEL TŰZÖN VIZEN ÁT felirat és vésett 00002-es sorszám látható. A jelvény Király Béla, a Nemzetőrség főparancsnoka utasítására a magyar Állami Pénzverőben készült Iván István ötvösművész tervei szerint, mindössze 3 példányban. Az 1956-os numizmatikai ritkaság a gyártótól került a Hadtörténeti Múzeum gyűjteményébe 1957 elején. A jelvény a forradalom és szabadságharc leverése miatt már nem készült el a tervezett nagyobb számban.
