ZETApress

Ma délben az ELTE Fűvészkertben bepillantást nyerhettünk a balkonnövények, fűszerek, zöldségek színes és izgalmas világába. Fotóink Egressy Rita felvételei.

Az ember és az élhető minőségi környezet régóta keresi egymás kapcsolatát. Hogy ez mennyire így van, arra nemcsak a brit tudósok világítanak rá tanulmányaikban, hanem mindannyian az eddigieknél még fokozottabban tapasztaltuk a Covid-19 járvány idején. A Maradj otthon! központi kommunikációt a mélyen húzódó emberi ösztöneink oly természetesen egészítették ki: maradj otthon és kertészkedj! Otthon maradtunk és kertészkedtünk. Az ország egyként vonult ki a természetbe, újra felfedezte az erdőt, a mezőt, a természetes környezetet, azt a teret, ahol mindig nyugalom és harmónia van.

Ahonnan bevonultunk az épített környezetbe a nagyobb biztonság reményében és igyekszünk a természet hiányzó elemeit, a természet környezet-növény adta harmóniát visszacsempészni, növényekkel harmonikussá, természetessé, élhetővé tenni a lakókörnyezetünket. Voltak, akik a természet újrafelfedezése előtt a kertbe mentek ki. Rendbe rakták úgy ahogy még sosem, hiszen volt idejük. Akinek csak egy terasza volt ot a terasz újult meg, a balkonnövények, balkonzöldségek és balkonfűszerek költöztek oda, hogy az #othonmaradásban# vagy a #homeoffice# életformánk minőségében, harmóniában kiteljesedjen.

Elveszítettük a nyüzsgést, párhuzamosan visszanyertük az elveszített természet harmóniáját az ember és növény társkapcsolatának újrafelfedezésével, szoros barátságok és új közös élmények születek. Azok is ültetőkanalat ragadtak, akiknél a kertészkedéshez az adottságok szűkebbek, mindössze egy folyosó, a bejárat ajtó, vagy az ablakpárkány ad lehetőséget. Ablak minden lakáson van, az ablakpárkányt az emberek ösztönösen kerté varázsolták. Az emberek megrohanták az árudákat, hiszen sehol sem volt biztonságos, a zárt terekben, a sok ember között a kertben a teraszon a balkonon vagy a kertészet árudában viszont igen.

Szerencsére Covid nélkül is átéljük a természet hívó szavát minden tavasszal. A tél 4 hónapja lecsökkent az életterünket, megritkítja a napsütést, lerövidít a természetes fényt a mindennapokban, beterel minket a falak közé, ahonnan lessük, mikor érkezik a tavasz amikor mindez véget ér, birtokba vehetjük a kertet, a teraszt, a balkont. Lehetőségünk nyílik a természettel való szorosabb harmónia visszaállítására, az Ember-Növény barátság megerősítésére.

Nemcsak az életterünk növekszik meg szinte végtelenre, hanem az egyik legjobb hobbi, a kertészkedés tárháza is kitárul, az alkalmazható növények, fajták, zöldség-, fűszer- és balkonnövények színes, illatos, ízes, varázslatos, divatos és izgalmas skálájával együtt. Van, aki a modernben gondolkodik, van aki a megálmodott chill-teraszhoz keres színeket, van akinek a nyári grillkalandok hangulata jár már a fejében. Olyanra készítjük, amitől a harmónia kiteljesül, az otthonunk és életünk minősége kiegészül.

A négy évszakunk adottságaival a kora tavasztól a nyáron át a téli balkonig lehetőséget ad a kertészkedésre a növényeink ápolására, megújítására. Tél végén a tavaszi hagymások hidegtűrő-kedvelő növényeken át a nyári forróságot szerető mediterrán termékekig, a növények között minden igényre, tájolásra van választás, megoldás. A balkon kiváló lehetőséget kínál arra, hogy évszakról évszakra más-más hangulatot teremtve, ápolhassuk, megújíthassuk növényeinket.

A tavaszra a kertészkedni vágyók mellet a hazai áru előállító kertészek és a kapcsolódó egész ágazat is hosszan készül. Legfrissebb adataink szerint mintegy 200 hektár felületen közel kétezer gazdasági egység foglalkozik a felhasználásra kerülő egynyári és balkonnövények előállításával. A szakmánk évente ~52 millió cserép növényt állít elő, melyből a legmeghatározóbb termékek a 10 millió muskátli, 14 millió árvácska és kétmillió kankalin, a maradék 26 millió az összes többi egynyári palánta együttvéve. A tavalyi év II. félévében bekövetkezett jelentős energiaáremelkedés új kihívás elé állította a termelőket, bizonyos fajták mennyiségét csökkentették, míg más fajtacsoportok előtérbe kerültek.

Mindezek ellenére a balkonnövények piaca hosszú évek távlatában emelkedik. A nemesítőházak egyik célja mindig az, hogy újat, divatos színt, szép formát hozzanak, emellett a szárazságtűrés és hőtűrés is a nemesítők fő feladatává vált.

A hőtűrő és melegtűrő fajták használata emelkedőben van, elég, ha a tavalyi év extrém klimatikus viszonyaira gondolunk, így a Vinca (rózsás meténg) és Dipladenia (tölcsérjázmin) használata jóval magasabb a környező országokhoz képest.

A hazai balkonnövény-forgalom legnagyobb részét még mindig a klasszikus muskátli teszi ki. A muskátli után következő sor nagyon sokféle növényből és sokféle fajtából áll, Begonia (begónia), Petunia (petúnia), a Calibrachoa (dúsvirágú petúnia), a Bidens (balkon aranya), a Bacopa (bakopa), Verbena (vasfű), is, a Dahlia (dália)k szerepvállalása emelkedik, feltörekvőben van.

A zöldségek és fűszerek esetében a cél, hogy jó hozamot és magas beltartalmi értékeket nyújtsanak az új fajták, illetve, hogy a régi bevált, a klasszikus növények esetén a nemesítés során menő, trendi modern dolog szülessen. A lakosság egy része keresi a különlegességet, melyek mellet megtalálhatóak a klasszikus növények is.

A Covid időszaka a zöldségfajták házikerti alkalmazását jelentősen megemelte, hiszen az otthon töltött idő nőt, a házikert szerepe felértékelődőt. A Covid óta eltelt időszakban a zöldségek iránti igény valamelyest mérséklődött. A saját előállítású vegyszermentes, friss, jó ízű és minőségű gazdaságosan előállított zöldségek értéke nem összehasonlítható a kiskereskedelemben kosárba rakotthoz képest, kiemelendő, hogy jó hazai paprika és paradicsom fajták is elérhetőek. Fajtaválasztáskor Magyarországon az íz az elsődleges szempont, a nyugati országokban a forma is fontos vagy az ízhatást meg is előzi.

Az oltványként előállított fajták is terjedőben vannak, it magasabb hozammal, magasabb teljesítőképességgel tudunk számolni, aki egyszer próbálta, nem csalódik benne. Egész Európában divatos a zöldségek és fűszerek alkalmazása, több országban már szinte arányát tekintve azonos mennyiségben használják a dísznövényekkel. Azon fiatalok körében, akik egy időre elfelejtetek kertészkedni, ott a balkon szokott lenni a belépő, könnyen és észrevétlenül leszünk a természetes hobbi szerelmesei.

Keresettek a divatszínek és formák, ezek segítik elő, hogy nagy divatja van a fiatalok körében a balkonkertészkedésnek. Kedveltek a különlegességek, legyen az szín vagy illat, kétszínű vagy csíkos, érdekes kombó, esetleg pöttyös. Az évelők bekapcsolódása a balkon-összeültetések körébe sem újkeletű, gyakran nyúlnak a nemesítők az évelőkhöz és fedezik fel újra a bennük rejlő lehetőségeket. A mostani magas energiaárak új megvilágításba hozzák az évelőket, hiszen a kertészeti előállításuk energiaigénye nulla vagy elenyésző az egynyári balkonnövényekkel összevetve.

A Covid járvány előtt felerősödött az emberiség bolygó iránti érzékenysége és felelősség-tudata, mely konklúziója az volt, hogy a növények tudják és fogják megmenteni a bolygót, helyreállítani a félrebillent egyensúlyt. Ennek a gondolatiságnak a hazai megfogalmazásával is találkoztunk, Müller Cecília országos tisztifőorvos nyilatkozata szerint a dísznövények és egyáltalán a növények alkalmazása közegészségügyi kérdés! Kijelentése teljesen egybevág az említett tanulmányok eredményeivel, melyek sokat vizsgálták az ember és növény kapcsolatát.

A kísérletsorozatok eredményei döbbenetesek. Az dísznövényekkel élhető minőségi környezeté kialakított lakótérben, irodában, kertben, kórház parkjában, tanteremben tartózkodó embert vizsgálták, a diák figyelme nem kalandozott el annyit, kevesebbet hiányzott, kevésbé volt beteges, ugyanez vonatkozik a munkahelyeken tapasztaltakra, illetve a parkra néző kórházban a betegek gyógyulása is gyorsabbnak bizonyult!