ZETApress

Az Ortutay Elemér (1916-1997) görögkatolikus pap emlékét őrző beregszászi Ortutay Elemér Görögkatolikus Központ és Pavlics István kanonok, a Szombathelyi Egyházmegye nyugalmazott jánosházai plébánosa kapta idén a Parma fidei – Hit pajzsa-díjakat. Fotóink Egressy Rita felvételei.

Csák János kultúráért és innovációért felelős miniszter a Párbeszéd Háza Horánszky utcai Dísztermében kiemelte: méltó és igazságos újra és újra felidézni azok példáját, akik a hit, a remény és a szeretet nevében kiálltak embertársaikért akkor is, amikor ez rengeteg szenvedéssel és áldozattal járt. – Mi, magyarok mindig is a kereszténységből merítettünk erőt – fogalmazott hozzátéve: így tett Ortutay Elemér görögkatolikus pap is, aki olyan korban szolgálta Istent, amikor az egyház az egész Kárpát-medencében, de főleg Kárpátalján a legkeményebb üldöztetésnek volt kitéve.

A kultuszminiszter kitért arra is, hogy Kárpátalján magyarnak lenni az utóbbi száz évben nem volt könnyű, mára azonban végveszélybe került a magyar közösség. – Most a legfontosabb a háború elől menekülők segítése és befogadása, de ugyanilyen fontos, hogy a háború után majd újjáépítsük Kárpátalján a magyar életet és kiálljunk azért, hogy a kárpátaljai magyarok anyanyelvükön tanulhassanak és teljes jogú állampolgárokként használhassák nyelvünket az élet minden területén! – jelentette ki hozzátéve: a kormány a továbbiakban is minden segítséget megad, hogy a magyar közösség ápolhassa hagyományait és szerves része maradhasson a Kárpát-medencei magyar élővilágnak.

Sajgó Szabolcs jezsuita szerzetes, a díj kurátora Ortutay Elemérről felidézte: az Ortutay család két és fél évszázadon keresztül adott papot a görögkatolikus egyháznak. Nélkülük aligha létezne ma egyház Kárpátalján. Ortutay Elemér, a család utolsó felszentelt papja 1916-ban a Huszt környéki Kövesligeten született. 1941-ben Ungváron szentelték pappá, ahol feleségével, Vitéz Gabriellával és gyermekeivel élt, gimnáziumi hittanárként, cserkészparancsnokként, káplánként, 1945-től teológiai tanárként működött. Az egyházüldözés Kárpátalján a szovjet uralom első percében elindult. A görögkatolikus egyház beolvasztása az ortodox egyházba különösen kegyetlen módon folyt, az egyházat betiltották, püspöküket meggyilkolták, épületeiket lerombolták. A kárpátaljai görögkatolikus egyház mégis túlélte ezeket az évtizedeket, hála 30 mártír és sok más titokban működő papjának.

Ortutay Elemért – miután az egyház betiltása után sem hagyott fel a papi szolgálattal – a szovjet hatóságok 1949-ben 25 év börtönre ítélték. Rabsága idején dolgozott szénbányában, majd építkezéseken. 1956-os szabadulása után 17 éven át kályhagyárban dolgozott, majd 2 évig raktáros volt. Ez idő alatt folyamatos rendőri megfigyelés alatt állt. Ennek ellenére titokban naponta misézett, esketett és keresztelt, lakásán 18 fiatalt készített fel a papi pályára. 1989-től újra tevékenykedhetett papként, 1997-ben életének 81. évében Ungváron elhunyt. A róla elnevezett központ célja a görögkatolikus egyház örökségére épülő, az egyház és a társadalom számára hasznos programok szervezése. A központban működik szakkollégium, múzeum, könyvtár, archívum, szerveznek konferenciákat és megjelentetnek kiadványokat – tette hozzá Sajgó atya.

Marosi István atya, a központ vezetője a díjat megköszönve reményét fejezte ki, hogy az orosz-ukrán háború nem pusztítja el az intézményt! Elmondta még, hogy Ortutay Elemér egyaránt tanított magyar, ruszin és ukrán nemzetiségű papnövendékeket, kifejezve ezzel, hogy a katolikus keresztény hit nem egy-egy nemzet sajátja és képes összekapcsolni a különböző nemzetiségű embereket. Erre a szellemiségre törekszik a központ is.

Pavlics István, aki kora és egészségi állapota miatt nem tudott Budapestre utazni a díjátadóra, tegnap Szombathelyen vette át az elismerést. Martos Levente Balázs, a Központi Papnevelő Intézet rektora, kinevezett Esztergom-budapesti segédpüspök laudációjában ismertette: Pavlics István 1934-ben született Vas megyében. 1957-ben szentelték pappá, de néhány hónappal szentelése után megvonták tőle működési engedélyét és koholt vádak alapján egy évre bebörtönözték. Szabadulása után 1964-ig fizikai munkát kellett végeznie, majd 45 éven át előbb káplán, majd plébános volt a Vas megyei Jánosházán. 2009-ben megromló egészségi állapota miatt nyugdíjba vonult. Mára sajnos megvakult.

Martos Levente Balázs – akinek püspökké szentelése március 4-én szombaton 10 órakor kezdődik a Szent István-bazilikában -, példás életű, szorgalmas, végtelenül derűs és nagy hitű, szent papként jellemezte Pavlics atyát. Egy olyan papi generáció egyik utolsó tagjaként beszélt róla, akire negyedszázaddal ezelőtt mint erőt és biztonságot adó tölgyre nézett fel fiatal faként, egy folyton kifáradással és motivációhiánnyal küszködő nemzedék tagjaként. Pavlics István maga a HIT PAJZSA! Úgy intézte Isten, hogy amikor sokan megtagadták hitüket, mert úgy könnyebbnek látszott, ő kitarthasson benne saját magáért és a rábízott nyájért. Úgy intézte Isten, hogy amikor a sötétség győzni látszott, megmaradjon a hit szelíd fényessége az ő és általa sokak szívében mint őrláng, amely a szabadság újbóli időszakában gyönyörű gyümölcsöket termett – fogalmazott a rektor.

A Parma fidei – Hit pajzsa-díjat 2002-ben alapította Horváth Béla (1954-) volt kisgazda képviselő és Gyurkovics Tibor (1931-2008) író. Olyan papoknak, szerzeteseknek ítélik oda minden évben, akik a kommunista diktatúra alatt is hűségesek maradtak hitükhöz. A mai volt a 22. átadás és 2020-ig évente egyedül, azóta mindig ketten kapják. Az elismeréssel járó vörösréz pajzs Madarassy István ötvösművész munkája. A díjátadón közreműködött a 2021-es Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus keretében alakult La mia Fonte Énekkar. A Pázmány Péter Konferenciateremi ünnepi fogadásra Spányi Antal püspök atya záró áldása kísért bennünket, ahol vendéglátásunkról az épületen belüli Forum Catering Kft. gondoskodott.