ZETApress

800 ezret fizettek az Országház monumentális díszkötetéért, 650 ezerért kelt el Székely Aladár egyedülálló Ady-fotósorozata. Újra rendkívüli liciteket hozott az antikvarium.hu tegnap este zárult online könyvaukciója. A mostani 472 tétel árverésé aktív licitálás mellett több egyedi tétel és ezúttal különleges díszkötetek találták meg gazdájukat.

Rögtön a 800 ezer forintért elkelt rekorder is ilyen: A Magyar Országház – Steindl Imre alkotása című díszkötet 1906-ból a frissen elkészült magyar Országházat mutatta be. A kötet a magyar királyi kormány megbízásából készült, szerkesztője pedig Pilisi Ney Béla, építész, miniszteri tanácsos volt, a Magyar Mérnök- és Építész-Egylet tiszteleti tagja, aki minisztériumi munkássága során olyan nagy budapesti építkezések műszaki ellenőrzését vezette többek között, mint Fővámházét, a Műegyetemét. A legjelentősebb azonban kétségtelenül az volt, amikor az építkezés műszaki ellenőrzésének vezetőjeként kísérhette végig az Országház elkészültét. A díszmű egyik legfontosabb bemutatása az Országház építésének, iparművészeti kialakítása pedig párját ritkító. A háromnyelvű (magyar-német-francia) díszalbum a helyszínrajzoktól a fűtő- és szellőztető berendezésekig 53 tételben veszi végig a parlamenti épület minden részletét.

Az aukció talán legexkluzívabb tétele az az Ady fotósorozat volt, amit Székely Aladár készített. Székely több művészfotója is hamar kultikus státuszra tett szert, ezek közül kiemelkednek az Ady Endréről készült képei. A költővel jó barátságban lévő fényképész annak halála után egy reprezentatív albumot tervezett megjelentetni az Adyról készült portréfotókból, ez azonban hivatalos formában soha nem jelenhetett meg, mivel Ady Lajos, a költő öccse tiltakozott a kiadvány Móricz Zsigmond által írt Előszava miatt. Az albumban hét felvétel szerepel: hat Ady Endrét, a költőt ábrázolja, a hetedik a költő érmindszenti szülőházát. Az eredeti fényképfelvételt tartalmazó album Móricz Zsigmond Előszavával megjelenésekor szélesebb körű forgalmazásba nem került, csupán szűk körben terjesztették. A fotómappa végül csak 1926-ban került – feltehetően csak az Ady-tisztelők és Székely Aladár baráti, ismeretségi körében – terjesztésre. Most 650.200 forintot fizetett érte a legkitartóbb licitáló.

Több mint 602 ezret fizettek a 21 kötetes Az Osztrák-Magyar Monarchia Írásban és Képben sorozatért (kiadás éve:1901) Időtálló könyv-cziklusa marad ez a magyar könyvnyomtatásnak, mivel alapos papírra vetett többkötetes bemutatványa lett a gyönyörű és hatalmas Monarchiának – írta a kötetről Pulszky Ödön. A sorozat könyvdíszekkel és iniciálékkal, illetve rengeteg képpel és rajzzal veszi végig a Monarchia országait és tájait.

Emellett több mint félmillióért (550.500 forint) Széchenyi István: Hitel című könyve, illetve a Klasszikus Arany Biblia 1. kiadása. Az először 1897-ben megjelent Klasszikus Arany Biblia volt az első olyan hazai bibliakiadás, amelyet színes képekkel illusztráltak: többek között híres festőművészek (Tiziano, Rubens, Raffaello, Leonardo Da Vinci, Rembrandt) bibliai eseményeket megjelenítő képeivel, a páratlan díszmű címlapja pedig a legszebb Korvin kódexek egyikének hű mása.

A kínálat változatosságára jellemző, hogy több százezret fizettek régi méhészeti könyvritkaságokért is, így például a 250 éves Erdéllyi méhecskéért. (Erdéllyi méhecske. Melly A’ Méhekkel való bánásnak titkait, és mesterségét rövid summában foglalván, szemünk eleibe terjeszti. Mellyet Sok irásokbúl, s’ hasznos experientiákbúl ki tanúlt, és egybeszedett Seraphicus Szent Ferencz Minorita Conventualis Szerzetiben lévő egy áldozó Pap. A’ kegyes olvasóhoz címzett bevezetéssel megjelent könyvritkaság évtizedek után most először bukkant fel a hazai aukciós piacon. A félbőr kötésben lévő könyv szerzője Pálffi Lőrinc minorita szerzetes volt, aki számos előkelő családnál szolgált káplánként, hivatalos teendői mellett pedig méhészettel is foglalatoskodott. 1762-ben jelent meg Kolozsváron.)

A legrégibbi magyar munka, amit a méhészetről kinyomatva találunk Szattmáry Király György: Angliai méhes kertje. ( Az eredeti angol nyelvű könyv 1676-os, ennek német változatát fordította le Szattmáry Király György Borsod vármegye törvényszékének egyik tagja és 1759-ben Gróff Szálai Barkóczy Ferencz egri püspök segítségével nyomtatták ki Egerben. Az Ángliai méhes kert, melly A Méhekkel való bánásnak mesterségét és titkait szemünk elejébe terjeszti. Azokat, mellyeket a’ régi és új Irók e’ dologrúl irtak, meg-jobbitva, rövid summába foglalja, és a Méh-kasok el-készitésének egy új, és igen hasznos módjával együtt…)