ZETApress

Szalonna és szamorodni találkozik Tállyán, jövő szombaton. Mindennapi kenyerünk, szalonnánk és borunk ünnepe lesz május 8-án Tokaj-hegyalján ? tudtuk meg Lindenberger Tamástól.

Mer a magyar ember kenyír meg szalunna níkű? ollyan, mint az a Mennybéli-szentatyaúristen a Jízus meg a Szentlílek níkű! ? mondta ki egyszer a legelképzelhetetlenebbet Szeghalom határában az akkor majd 90 esztendős Kereki bácsi. És csakugyan, a földhöz szegődött munkásnépség szinte egyedüli napi eledele, a kenyér, és zsírzója a szalonna volt.

Ez volt az úgynevezett szegődmény, a kialkudott bér természetbeni részének legfontosabb eleme, ami az egész évi, szabadföldi napi táplálékot biztosította nyáron, az Alföldön aratáskor és csépléskor, és ősszel Hegyalján is a szőlőhegyi szüreteken. A szalonna és a kenyér evésének megvolt a kultusza, megvolt a szigorú rendje.

A köröm közibül való szalonnázásnak valóban megvolt a maga rendje és ma is felismerszik az a vidéki ember, aki nem képes egy kézből szalonnázni, közben kenyeret, s hagymát is szelni hozzája. Anélkül, hogy kését a szájába venné, ami régen nagy szégyen volt és neveletlenségnek számított.

A szalonnának pedig fontossága és rangja volt a régi Magyarországon, hiszen a parasztcsaládok ezreinél ez a húsféleség jelentette az ételek zsírzóját és a hideg-étkezés tápanyag-fűtőanyag forrását és utánpótlását a megfáradt emberi szervezetnek.

A magyar szalonna tehát alapvető fontosságú népélelmezési anyag volt a mezőgazdasági munkákban részvevők számára. Ezért aztán a XVIII-XIX. században és a XX. század elején is még a természetbeni juttatások legfontosabb része volt, mint alapvető élelmiszer. Ilyenformán többféle elkészítési és tartósítási módja alakult ki és sokféle felhasználási változata is szerepel a vidéki konyhákban. Másféle szalonnákat készítenek és szeretnek az Alföldön, másféléket a Mezőségben, a Nyírségben, az Őrségben, a hegyvidékeken, másokat a Felvidéken és Erdélyben.

A sok-sok előállítási, tartósítási és élvezeti forma a régi Magyarországon szalonna kultúrát hozott létre, ami mára már csaknem teljesen feledésbe merült. Bár egyes vidékeken ? főleg a mangalica fajtájú ? zsír és szalonna sertések, újbóli elterjedésével és divatba jövetelével ez a szalonna kultúra újjáéledésre számíthat.

A Tokaj-hegyaljai Történelmi Borút Egyesület Tállyán ezért úgy gondolta, hogy teret és alkalmat kínál ennek az újjáéledési törekvésnek, a jóféle magyar szalonnáknak tokaji száraz szamorodnival, és meghirdeti I. Szalonna és Szamorodni Fesztiválját Tállyán május 8-ára, szombati napra.

Erre az alkalomra ingyenes kiállítási és bemutatói, sőt értékesítési területet és infrastruktúrát biztosítunk az ide látogató kiállítóknak a Palota Borház zárt udvarán olyan formában, hogy ízléses 4 m2-es fedett kiállítási pavilont kínálunk minden olyan kiállítónak, aki szalonnáit és száraz szamorodni borait kívánja bemutatni, kóstoltatni, illetve árusítani. Olyan kiállítóknak, akik csak szalonnát, vagy csak szamorodnit tudnak bemutatni, közös pavilont ajánlunk.

A rendezvény célja ugyanis e két egymáshoz illő és nagyon magyar termék találkozásának létrehozása és híressé tétele. A rendezvény alkalmával természetesen szalonnával és szamorodnival kapcsolatos vetélkedőt, szalonnasütő és szalonnás ételfőző bemutatót, sőt a gyerekeknek szalonnasütési gyakorlatot is tartunk. Az igazi szalonnás-szamorodnis tállyai hangulatot, a helyi Forgatós Citerazenekar muzsikája, valamint a Kővirág és a Nefelejcs Népdalkörök bordalai teszik teljessé. Tájékoztatást Homoky András ad a 06-30/249-1888 mobilszámon.