ZETApress

Rendhagyó helyszínen történt a minap Koniorczyk Borbála és Merker Dávid: Hosszúlépés a körúton túl – Séták, titkok, történetek című második Budapest-könyvének sajtóbemutatója. A Műcsarnok mögötti Városligeti Műjégpálya előtt várt minket egy máskor nem elérhető, különleges retró Malév-busz, hogy a meglepetés helyszínre röpítsen.

A Duna-parton csak egy délutánra újra nyitott egy régi halászcsárda. A pop-up étterem gasztromestere Nemesvölgyi Attila a rég elfeledett recept szerint készülő halászléről mesélt. Azt is megtudtuk, hogy Koniorczyk Borbála urbanista és Merker Dávid szociológus a hosszúlépés.járunk? társalapítói. A közel egy évtizede, 2013-ban alapított városiséta-szervező csapat vezetőiként maguk is több száz sétát vezettek szerte Budapesten. Míg az első rész több építészeti, várostörténeti elemet tartalmaz, a sétáikkal népszerűvé vált szerzőpáros legújabb kötete több különleges Budapesten élt emberi sorsot mutat be. Mert egy várost nem csak a benne lévő épületek alkotják és azok téglái, egy város igazi építőkövei az ott élő emberek.

A városszeretetétől híres szerzőpáros legújabb könyvével is bizonyítja, hogy rajongásuk igazi tárgya otthonuk, Budapest. Minden egyes nap a megismerés vágya hajtja őket: szeretnének minél több dolgot megtudni és megmutatni szenvedélyük tárgyáról. Ezért hát újra könyvtárakba és levéltárakba vetették magukat, és hónapokon át tartó kitartó munkával még több titkot kutattak ki Budapestről, és legfőképp az itt élő legendás emberekről. A könyv tehát olvasható város- és épülettörténeti kalauzként is, de olvasható különleges, szinte regénybe illő budapesti emberek életkönyveként. S hogy kik ők pontosan? A lenyűgöző épületek és a benne élt, lenyűgöző emberek megismerése induljon a kötet fellapozásával. Aztán folytatódjon egy sétával a könyvből megismert helyszínen.

A Hosszúlépés-könyv második része ezúttal a körúton túlra merészkedik, és négy új városrészt jár be képzeletben: északról az óramutató járása szerint indulva Újpestet, Józsefvárost, a Hegyvidéket és Dél-Pestet: Ferencvárost, Pesterzsébetet és Csepelt. A Hosszúlépés a kötúron túl című kötetből kiderül, szerette-e Újpestet Babits, amikor az ottani gimnáziumban tanított, illetve hogy milyen körülmények között fordította az Isteni színjátékot? Mit is jelent pontosan, hogy a legendás színésznek, Papír Sándornak szerzett epilepsziája volt? És ez utóbbi figura hogyan valósította meg grandiózus álmát, amikor nagyobb színházat épített Újpestre, mint amilyen a Vígszínház volt, és heti öt premierrel várta a nézőket? Miként kezdte karrierjét a híres írónő, Szepes Mária Papír Magduska néven a színpadon háromévesen? Hogyan zajlott le Újpesten az első európai bankrablás? Kiderül, milyen erős szaga volt Újpestnek, amire még Kertész Imre is emlékezett. Mi köze volt a Nobel-díjas fizikus Wigner Jenőnek, aki később Budapestről származó tudóstársaival együtt megalkotta az első atombombát, a bőrgyártáshoz? Ki volt az a félszemű kalózhoz hasonlatos figura, aki remek halászcsárdát vezetett a Népszigeten, melyben még József Attila is megfordult? Hogyan tarolták le az éj leple alatt ugyanott a fákat, hogy az UTE első futballpályája elkészülhessen? Mi volt a legelső szigeten szervezett fesztivál, ami merőben eltért a későbbi Sziget Fesztiváltól, és még Ottlik Géza is megemlékezik róla a Budában?

Miként vált az első magyar ultracsoport vezetőjévé az olimpiai bajnok Halassy Olivér? Miként dolgozott Jókai Mór, csak a regények vázlatait írta le barna noteszeiben, vagy a szövegekben szereplő épületeket is lerajzolta? Miért hitték azt az emberek, ha költözködtek valahová Laborfalvi Rózával, hogy egy utazó állatkertet látnak? Kik voltak azok a tudományos színműírók? Tényleg Heltai Jenő találta fel a mozi elnevezést? Hogyan néztek is ki pontosan azok a csöngetős mozik, amikben nem sokkal a film vége előtt csengetéssel jelezték a közönségnek, hogy nemsokára vége lesz a filmnek? Miféle dzsungelszerű nyomortanya létezett Csepel Királyerdőnek nevezett részén, ahová este nem volt tanácsos kimerészkedni, és ahová eredetileg elegáns nyaralótelepet terveztek stranddal, csónakházzal a Horthy-korszakban? Miért jelentett presztízst csepeli munkásnak lenni, akkora vagányságnak, hogy a táncmulatságban minden lány a csepeli fiúkkal akart táncolni, és micsoda kulturális, sporttevékenységbeli és politikai szervezettség fogta össze ezeket a férfiakat?

Miféle csodálatos szecessziós csodát rejt a csepeli munkásotthon belseje, amit a különleges életutat bejárt Maróti Géza tervezett? Miként köti össze ez az épület Csepelt a mexikóvárosi operaházzal? Milyen több munkásgyermeket érintő balesetnek kellett történnie ahhoz, hogy a Weiss Manfréd Művek végre negyvenágyas kórházat kaphasson, a munkások pedig megfelelő orvosi ellátást?, Mit gondolt Kassák Lajos a közterületi reklámokról, vajon szépnek látta őket? Mi volt az úsztatásnak nevezett borzalmas kegyetlenség, és vajon szembeszálltak-e a nyilasok a közelgő oroszokkal, vagy fontosabb dolguk is akadt a harcoknál? Miként tudta Bajor Gizi csodába illő módon kimenekíteni keresztfiát a Városmajor utcai nyilasházból, ahonnan élve szinte nem lehetett kikerülni? Tényleg dobtak le angolszász pilóták olyan babákat, melyekben robbanóanyag volt, és gyerekeket akartak ölni ezzel? És az erre figyelmeztető korabeli plakáton valóban Páger Antal kislánya szerepelt?

Az izgalmas vagy épp megrendítő történetek, érdekességek csak úgy sorjáznak a kötetben. Az olvasóban pedig közben egyre jobban ott motoszkál a kérdés: Ismerem én vajon ezt a várost, aminek utcaköveit egy élet óta koptatom, vagy csak vakon sétálgattam eddig Budapesten? Koniorczyk Borbála és Merker Dávid új könyve segít felnyitni mindannyiunk szemét, és azt is bebizonyítja, milyen erősen lélegzik a történelem a város falaiban. A csodás kivitelű album arra is rádöbbent minket, hogy nem létezik nagyobb csoda a valóságnál.

Hosszúlépés Budapesten

Koniorczyk Borbála és Merker Dávid. Mi a közös bennük? Közös élet, közös kislány, Vilma, közös cég, a népszerű hosszúlépés.járunk? városi séta-szervező. Mindkettőjüket az urbanisztika, a szociológia érdekelte, ezt tanulták belföldön és külföldön, és kamatoztatták itthon, egyetemi katedrától az önkormányzati szféráig. Együtt alapítottak városi sétaszervező céget 2013-ban. A hosszúlépés.járunk? közel nyolcezer sétájából több százat vezettek már. Rendszeresen írnak, nyilatkoznak, szakértenek a főváros múltjáról, jelenéről, híres nőiről. A város a vérükben van: első közös könyvük, a Hosszúlépés Budapesten oldalairól visszaköszön a közös évek tapasztalata és tudása, és rajongásuk közös tárgya, Budapest színes-szagos világa.

– Tudjuk hol lakott itt Vörösmarty Mihály. És Littmann Pepi, az ortodox zsidó férfiimitátor, a pesti orfeumok sztárja. És hogy kik faragták Budapestet márványból és koszlott Trabant-ülésből. Kik voltak a szerencselovagok, hivatásos bajkeverők, hazafiaskodó zsidók és sóletzabáló fajvédők, a megalomániások, a minden rendszerhez ügyesen simulók, a házat a lakók kényelme elé helyező Bauhaus-hívek és a stukkóleverős IKV-szakik, akik megformálták a budapesti utcákat és azok látszólag értelmetlen kiszélesedéseit, az értéktelen homlokzatok mögé dugott értékes házakat, a budai villák és a pesti kapualjak párhuzamos világait. 8 éve sétálunk hivatásból Budapesten, a városban, amit a legjobban szeretünk. Első könyvünk, a Hosszúlépés Budapesten négy, fotelből és valóságban is bejárható sétával vezet keresztül a fővároson, hogy megismertessük azokat a tarkabarka, nagyon vidám vagy nagyon szomorú, cigaretta-, vágott liba, parfüm és pincedoh, de legfőképp összetéveszthetetlenül Budapest-szagú sztorikat és (anti)hősöket, amelyektől Budapest az ami – vallották szerzőik tavaly az első Budapest-könyvükről.