ZETApress

A húsvét a keresztények legnagyobb ünnepe. Egyben a tavaszvárás, a tavasz eljövetelének az ünnepe is. A Hold állásától függően tartják vagy márciusban, vagy áprilisban. Ez évben most április elejére esik, talán ez a legideálisabb időpontja. Szépen érkezik az ünnep kellemes időben, szép napsütéssel ? írta Rozs Borbála.

A Biblia szerint Jézus pénteki keresztre feszítése után a harmadnapra (vasárnap) feltámadt. Megváltotta minden ember bűnét, feltámadásával győzelmet aratott a halál felett. Az idei húsvétnak is megvan a maga sajátossága választások előtt vagyunk. Torinóban pedig közszemlére kerül a Turáni Lepel április 10-től. Ez utóbbi még misztikusabbá teszi ezt az ünnepet.

A húsvét eredetileg zsidó ünnep az egyiptomi fogságból való szabadulás ünnepe volt. Egybeesik a tavaszi napéjegyenlőség idején tartott termékenységi ünnepekkel is. Elemei feltámadás és újjászületés. Húsvét az azt megelőző időszak, Jézus sivatagi böjtjének emlékére tartott negyvennapos nagyböjt lezárulását jelzi. A böjt után ezen a napon szabad először húst enni. A magyar nyelv ezt nagyon szépen fejezi ki. Szakrálisan. A böjt utolsó hetének neve: Nagyhét, a húsvét utáni hét Húsvét hete ? egyes magyar vidékeken Fehérhét ? fehérvasárnapig tart.

A húsvét héber neve, a peszah, kikerülést, elkerülést jelent. Az angol Easter, a német Ostern szóval együtt keresendő. A néveredete a napéjegyenlőség germán istennőjének nevére emlékszik. Ostra az újjászületés, a termékenység istennője, tavaszi virágokkal, indákkal körülvéve, tojással kezében, lábánál nyulakkal, feje felett repkedő madarakkal ábrázolják. Fejét tavaszi virágokból font koszorú ékesíti. Az istennő és a kezében lévő tojás a természet, az emberek újjászületését, a tavaszi ébredést szimbolizálja. Ostrának a legenda szerint volt egy különleges madara, amely színes tojásokat tojt. Egy napon az istennő a madarat a gyerekek szórakoztatására nyúllá változtatta, azóta tojnak a nyulak színes tojásokat.

A pogány tavaszünnep az idők során összeolvadt a keresztények húsvéti ünnepével. Ez az ünnep egyben az emberiség azon hagyományait viszi tovább, miszerint akkor élhetünk harmóniában a természettel és a természetfeletti erőkkel, ha alkalmazkodunk a természeti ciklusokhoz, az évszakok változásához, a Nap és a Hold járásához. A természet újjászületése egyben az ember újjászületése is, ezt ünnepeljük. A saját változásainkat évről évre. Remélve, hogy tovább tökéletesítettük magunkat.

A húsvéti ajándékozás szokása sem új-keletű. Húsvéti kosarakat tojással, kiscsirkével, nyúllal már a régiek is ajándékoztak egymásnak. Az első húsvéti kosarat Assisi Szent Ferenc kapta, aki a böjt hathetét egy napos itáliai szigeten töltötte. A szigeten csak apró állatok laktak, és így társa a legenda szerint csak egy apró nyúl volt, aki madárfészekből készült húsvéti kosarat adott neki. Ezzel fejezte ki Szent Ferencnek a sziget lakóinak szeretetét.

A húsvéti kosár később már gallyakból és levelekből készült, ma pedig már szalmából vagy gyékénykosárból, fűvel bélelve. A kosárba a finomságokat a nyuszi hozza, így a hímes tojást is. Édességeket csak a tizennyolcadik század végétől találunk a kosarakban. Kiscsirkét, kisnyulat azért ajándékoznak húsvétkor, mert ezek már az újévben született jövevények, így az újjászületést szimbolizálják. Boldog húsvétot!