ZETApress

Stanislaw Dziwisz bíboros, Krakkó nyugalmazott érseke, Szent II. János Pál pápa egykori titkára kapta a Petőfi-díjat. A Terror Háza Múzeum alapítványa és a MOL-csoport kitüntetését ma délután adta át Világi Oszkár, a MOL-csoport igazgatósági tagja a Terror Háza Múzeumban.

A Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány 2009-ben alapította a Petőfi-díjat, amellyel a régió azon kiemelkedő személyiségeit díjazzák, akik helytállásukkal, a szabadságáért hozott áldozattal példát mutattak és előremozdították a közös jó, a szabadság ügyét. A Petőfi-díj eddigi kitüntetettjei között van mások mellett Miroslav Kusy szlovák polgárjogi aktivista, Mart Laar, Észtország volt miniszterelnöke, Tőkés László református lelkész, Filep Mária, a páneurópai piknik szervezője és Kozma Imre atya, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alapító elnöke.

Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere a díjátadón kiemelte: a Petőfi-díj nekünk fontos, a díjazott kiválasztása jelzi, hogy melyek a számunkra fontos értékek. Ez az érték a szabadság, minden ember, Közép-Európa és benne Magyar- és Lengyelország szabadsága, amelyet Stanislaw Dziwisz egész életével szolgált. ? Kelet és Nyugat birodalmai között félúton időről időre szembesülni kell azzal, hogy a szabadság legfontosabb értékeink egyike, és ára van, harcolni kell érte, meg kell tartani, élni kell érte és benne! ? fogalmazott a miniszter. Balog Zoltán kitért arra: a hamis, embertelen ideológiákkal szembeni ellenállásban legfontosabb szövetségesünk a kereszténység ? mint ahogyan az a megbékélésben és a kiengesztelődésben is ?, és ez sehol máshol nem fogalmazódik meg olyan világosan, mint a Terror Házában, ahol papokat kínoztak a kommunizmus idején, és ahol terme van Mindszenty József bíborosnak.

Stanislaw Dziwisz nagy történelmi események tanúja, nagy lelki történések hordozója. Részese annak a csodának, amely nem kis mértékben Szent II. János Pál pápa tevékenysége alapján valósult meg: a vasfüggöny leomlásának, a közép-kelet-európai népek felszabadulásának a kommunista rendszer nyomása alól ? fogalmazott Erdő Péter bíboros, prímás, Esztergom-budapesti érsek. Stanislaw Dziwisz egész eddigi papi élete Szent II. János Pál pápához kötődött. 1963-as papszentelése után nem sokkal, 1966 októberétől a krakkói érsek, Karol Wojtyla titkára lett, akit 1978-ban kétszer is elkísért a pápaválasztó konklávéra. A második utazás döntőnek bizonyult: Karol Wojtyla bíboros pápaként Rómában maradt, és vele maradt titkára is, hogy kövesse ezen a nagyszerű és nehéz úton ? idézte fel a bíboros. Jellemzése szerint Stanislaw Dziwisz diplomatikus, finom személyisége és nagylelkű jósága miatt negyed századon át a világ leginkább keresett és körüludvarolt szürke eminenciása volt. Méltósága, bölcsessége és pontos emlékezete sokakat lenyűgözött, egyeseket talán nyugtalanított is.

Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója köszöntőjében hangsúlyozta: a Petőfi-díj a szabadságról szól, amely minden közös jó forrása. Ezért is egyre fontosabb ez a kitüntetés, mert mintha a szabadságból egyre kevesebb lenne, mintha feledésbe merülne a tudás, hogy csak a szabadság szülhet rendet. A szabadság mindenkori hőseit az köti össze, hogy határozottan képviselték, képviselik legfontosabb közös értékeinket. Ezek az értékek képezik Európa nemzeti közösségeinek több ezer éves alapját, és szinte kivétel nélkül a kereszténységben gyökereznek ? mondta a főigazgató asszony.

Stanislaw Dziwisz a kitüntetést magyarul is megköszönve arról beszélt, hogy a magyar és a lengyel nép sokszor támogatta egymást a történelem folyamán, és a jövőben is közösen kell dolgozniuk Európáért. Karol Wojtyla pápává választása, majd lengyelországi látogatása hatalmas reményt keltett az emberekben, és katalizátorként segítette a kommunizmus bukását. A pápa fölszabadította az embereket a félelem alól, és ezért nagy árat fizetett ? mondta utalva a pápa elleni 1981-es Szent Péter téri merényletre. A lengyel pápa előre látta azt is, hogy a kommunizmus bukása után nem lesz könnyű az előző rend romjaira új rendet építeni. Ezért is hangsúlyozta több alkalommal, hogy Európának keresztény gyökerei vannak, és ezt nem szabad elfelejtenie, hiszen a reményvesztés összefügg a keresztény gyökerek elvesztésével. Az elismeréssel járó pénzjutalmat egy magyar emlékhely kialakítására fordítja a krakkói Szent II. János Pál pápa központban ? mondta el a kitüntetett.

Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes pohárköszöntőjében arról beszélt, ha nem lettek volna a lengyel katolikusok, ha nem lett volna Stanislaw Dziwisz és II. János Pál pápa, akkor könnyen lehet, hogy azok, akik ma a Terror Házában a lengyel bíborost ünneplik, az épület celláiban ülnének. 1989-ben nem gondoltuk, hogy megérjük, hogy a nyugat-európai keresztényellenesség le akarja vetetni a keresztet Szent II. János Pál pápa szobráról. Mindez jelzi, hogy a pápa tanítása nemcsak a bolsevizmustól mentett meg, hanem arra is tanít, hogy meg kell védeni magunkat a most Nyugatról fenyegető keresztényellenességtől is! ? tette hozzá.