Egység a vágyunk!
Európai egység, valóságos párbeszéd akkor lesz, ha Nyugat-Európa képes és hajlandó lesz a kommunizmus bűneit a nácizmus bűneivel együtt Európa szégyenének tekinteni! ? hangsúlyozta Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere délután a ferencvárosi vasútállomásnál épített Malenkij Robot Emlékhely avatóünnepségén.
A Himnusz hangjait követően Szalay-Bobrovniczky Alexandra főpolgármester-helyettes arra emlékeztetett, hogy a fővárosból mintegy százezer embert hurcoltak a Gulágra, megemlítve, hogy a kommunista rendszer idején a történteket évtizedeken keresztül elhallgatták. Egy nemzet történelmében az elhallgatás és az elhallgattatás nem megengedhető ? fogalmazott a politikus, az emlékezés fontosságára hívva fel a figyelmet. Eötvös Péter, a Kommunizmus Bűnei Alapítvány elnöke szerint a feledés veszélye fenyeget, ezért is volt fontos, hogy a kormány Gulág-emlékévvé nyilvánította 2016-ot. A fiatal nemzedékeknek ma már magyarázni kell, mi volt az a kegyetlen rabszolgamunka, amire legalább 800 ezer embert elhurcoltak Magyarországról ? mondta.
Végezetül Bényi Ildikó moderátor hívására a miniszter lépett a mikrofonhoz. Elmondta, hogy a visegrádi négyek példája is azt mutatja: akár közösséget is teremthet a múlt és a tőle való megszabadulás szándéka, megjegyezve, hogy az Elba és Vlagyivosztok közötti területen élők a múlt század közepére megismerték a Gulág valóságát, így az nem speciálisan magyar történet. Arra emlékeztetett: százmilliónál többen estek a kommunista terror áldozatául, Kelet-Európában az egymilliót meghaladta a halálos áldozatok száma, Magyarországon is majd minden családból elhurcoltak valakit.
1950 és 1956 között egymillió bírósági ügyben 630 ezer elmarasztaló ítéletet hoztak, az 1956-os forradalom után 30 ezer embert börtönöztek be, háromszázat kivégeztek; napjainkban még 61 és fél ezer politikai rehabilitált él, akiknek nyugdíj-kiegészítését két év alatt megduplázza a kormány. A százezrek elhurcolásával a Szovjetuniónak két célja volt, mégpedig az ellenállás megtörése, és hogy rabszolgamunkásokkal pótolják a hiányzó dolgozókat. Egyik törekvés sem járt sikerrel, hiszen 1956-ban Magyarország felkelt, az elrabolt embereket pedig rendkívül alacsony hatékonysággal dolgoztatták, az embertelen körülményeket pedig körülbelül egyharmaduk túl sem élte.
Az emlékév véget ér, az emlékezés marad! ? jelentette ki a miniszter, aki a helyszín kapcsán arra emlékeztetett: a múlt század közepén még annak egyik jelképe volt a vasút, hogy az ember mi mindenre képes. Ugyanakkor innen indultak a világháborús katonavonatok, ide érkeztek a sebesülteket szállító szerelvények, de a ferencvárosi vasútállomás éppúgy tanúja volt a nagyvárosi nyomornak és az elszakított területekről érkező vagonlakók életének, mint az Auschwitzba, a Gulágra tartó vagy a magyarországi svábokat szállító vonatok indulásának. Mondandója végén csilingelve gördült ki egy villamos a Ferencvárosi kocsiszínből. Megrendezni sem tudták volna jobban, mert Tarlós István főpolgármester korábban ígéretet tett arra, hogy az 1-es villamos Ferencváros vasútállomás nevű megállóját Malenkij Robot Emlékhelyre változtatják. A Szózat elhangzása után mindannyian fehér rózsákat helyeztünk el az emlékműnél.
