ZETApress

Két esztendővel ezelőtt, 2004 decemberének első vasárnapján, a határainkon túl élő magyarság kettős állampolgárságáról döntöttünk. A kérdés nem nyerte el az ötven százalékos támogatottságot a népszavazáson. Azóta a kormányfő magyar személyi igazolványt ajánlott fel a nekik, de ezt a külföldi magyar szervezetek képviselői keveslik. Továbbra is ragaszkodnak a kettős állampolgársághoz. Érveikben Trianonból indulnak ki, vagyis azt szeretnék, hogy a határainkon túlra szakadt magyarok bármikor visszatelepülhessenek az őshazába. Nézzük meg mi is a lehetőségeket Trianon fényében.

Ha még most is az 1920. júniusa előtti határaink lennének, mi is szabadon költözhetnénk Pozsonyba, Temesvárra, Belgrádba, vagy Zágrábba, hiszen ezek is magyar városok lennének. Balatoni vitorlásunk helyett tengerjáró jachtunkra szállhatnánk az ugyancsak magyar Fiumében. Ezeken a magyar településeken munkát is vállalhatnánk, sőt részt is vehetnénk a közélet alakításában, erre azonban a népszavazás igenjeinek többsége után sem lett volna lehetőségünk.

Ha győztek volna az igenek, a kettős állampolgárságot nyert magyarok szabadon beköltözhetnének Magyarországra, s itt bármilyen hivatalt elvállalhatnának, bármely tisztséget betölthetnének. Lehetnének rendőr- és katonatisztek, bírók és köztisztviselők. Választókká és választhatókká válnának egyaránt. Lehetne belőlük polgármester, önkormányzati és parlamenti képviselő. Az áprilisi voksoláskor listán vagy egyéniben bármelyik határainkon túli politikus bekerülhetett volna a magyar Országgyűlésbe, csak egy itteni lakcím kellett volna hozzá, s májustól már dönthetne is a sorsunkról. 2010-ben köztársasági elnökké választhatná bármelyiküket a Tisztelt Ház.

Nem a hiányszakmákat, főleg nem az egészségügyet választanák kettős állampolgárként a határon túli magyarok, magyar állampolgárságuk birtokában nem jönnének ide a betegágyhoz, hanem könnyebb és jövedelmezőbb munkahelyeket választanának. Ezzel szemben nekünk, anyaországban születetteknek továbbra sem lennének hasonló jogaink a Trianonban elszakított területeken.

Mi nekik az anyaország?

Mindannyiunknak jogunk van hazaköltözni az anyaországba, érvelnek a határainkon túl élők, csak azt nem tudom, miért nevezik anyaországnak Magyarországot. Trianon óta 86 év telt el, így ezek az emberek már mindannyian odakinn születtek. Rég asszimilálódhattak volna a szülőföldjükön, de ezt nem is akarták. Magyar iskolában kezdték meg tanulmányaikat, magyar költők verseit szavalják, aztán ők háborognak a legjobban, ha felsőbb osztályban nehezen tudják elsajátítani a román, szerb, szlovák, horvát, vagy ukrán nyelvű tananyagot.

A hazájukban meglévő szabad lakhelyválasztás ellenére ragaszkodnak szülőföldjükhöz, az ősi magyar földhöz, és a magyar nyelvhez. Igaz, hogy nem jó ott az életük, de inkább panaszkodnak ahelyett, mint hogy másik városba költöznének. Most a kettős állampolgárság elnyerésekor sem kellene elhagyniuk szülőföldjüket és Magyarországra költözniük ahhoz, hogy az anyaországban ezután szociális juttatásokat kapjanak. Elég csak egy állandó magyar lakáscím a felvidéki és vajdasági, valamint erdélyi magyar származásúaknak annak ellenére is, hogy eddig ki sem mozdultak szülőföldjükről.

Nálunk sem lehet etnikai alapokon álló elkülönülés

Meg kell őriznünk őseink magyar nyelvét, érvelnek azok a határon túli magyarok, akik odakinn ezt nem gyakorolhatják a közigazgatásban. Vajon a Magyarországon élő cigányok, ruszinok, görögök, szlovének, szlovákok, s velük együtt hazánkban élő 13 kisebbség intézheti-e saját anyanyelvén az ügyeit a hivatalos eljárásban? Épülhetnek-e itt cigány kolóniák csak azért, hogy ez a népcsoport megőrizhesse ősi kultúráját?

Történt már erre is néhány kísérlet, de épp az ombudsman tiltakozott leghangosabban a megkülönböztető kirekesztés ellen. Akarták a cigány gyermekeket külön osztályba járatni azért, hogy felzárkóztassák őket, de ezt sem tehették, s a cigány kismamák sem vajúdhattak együtt külön kórtermeikben. Akkor a kintélő magyarok miért akarnak mégis teljes önigazgatást? Miért lenne nekik több joguk odakinn, mint kisebbségeinknek idebenn?

A kettős állampolgárság birtokában könnyebben lehet Magyarországra beutazni, mondják a határon túliak. Az EU tag Szlovákiából és Szlovéniából már most se nehéz, s pár hét múlva Románia is csatlakozik az Unióhoz. Marad a Vajdaság Horvátország és Ukrajna. Kérdés csupán az, hogy az EU hogyan fogadná, ha ezen országok magyar útlevelet nyert polgárai szabadon közlekedhetnének az Unió területén? Félő, hogy ezután a mi mozgásunkat is megnehezítenék.

Trianon az ősi föld kétharmadát szakította el, míg a lakosságnál fordított az arány. A maradék egyharmadon a 15 milliós magyarság kétharmada él. Ha a kettős állampolgárság elnyerése után a további egyharmad is ideköltözhetne, a népsűrűség a jelenleginek másfélszeresére, az eredetinek háromszorosára nőne. Csak épp a munkahelyek száma nem növekedne, s a Trianon előtti területek nem válnak újra magyar földdé. Akkor meg mi hasznunk lenne nekünk, az itthon élőknek ebből az egészből? Jól tudja ezt az újra megválasztott miniszterelnök is, épp ezért ajánlotta fel a kettős állampolgárság helyett a beutazásra jogosító magyar személyi igazolványt nekik.