Közelebb a világűrhöz
Még egy lépéssel közelebb a teljes értékű űrügynökségi tagsághoz. Magyarország csatlakozása az Európai Űrügynökséghez (European Space Agency, ESA) újabb jelentős mérföldkőhöz érkezett. A február 24-én Budapesten aláírt csatlakozási megállapodást a Kormány a legutóbbi Magyar Közlönyben megjelent rendeletével hirdette ki.
Az űrtevékenységen alapuló tudományos és technológiai fejlődés az értékteremtés egyik legfontosabb húzóerejévé válhat az elkövetkező évtizedekben. A kormányzat azon dolgozik, hogy az utóbbi években megindult fellendülést a felsőoktatási intézményekkel és piaci szereplőkkel együttműködve tartós növekedéssé formálja ? tudatta az NFM Kommunikáció.
A teljes jogú tagsághoz szükséges további, törvényi szintű jogszabály-módosítások várhatóan 2015. november elejéig megtörténnek. Ezt követően Magyarország az eddigieknél szélesebb körben csatlakozhat az Európai Űrügynökség tudományos, oktatási és ipari programjaihoz. Az ESA-tagságból fakadó előnyök révén a csúcstechnológiával foglalkozó hazai űripari vállalkozások és kutatóintézetek megőrizhetik vezető pozíciójukat a régióban. A bővülő lehetőségek új munkahelyek létrejöttéhez járulhatnak hozzá, és elősegíthetik a magasan képzett műszaki értelmiség itthon tartását. A foglalkoztatottság 2020-ra akár meg is ötszöröződhet a szektorban.
A magyar szakemberek az Európai Űrügynökség valamennyi testületi ülésén részt vehetnek, a csatlakozási szerződés hatályba lépéséig egyelőre megfigyelőként. Az ESA következetesen működteti a földrajzi visszatérítés elvét, a belépéssel egyidőben összes ipari tenderét megnyitja a csatlakozó ország vállalatai előtt. A szervezet több éven át segítő programokkal gondoskodik arról, hogy az új tagállam ipara a befizetésekkel arányosan részesüljön a visszatérítésből. A közelmúltban megkezdődött a folyamatot ellenőrző felzárkóztatási munkacsoport létrehozásának előkészítése is.
Az Európai Űrügynökség (ESA) húsz tagországot számláló nemzetközi szervezet, amelynek a tudományos kutatás mellett elsődleges feladata az űrtechnológia célzott fejlesztése, az űripar növekedésének katalizálása, űralapú infrastruktúrák kiépítése és hasznosítása: műholdas navigáció, távközlés, meteorológia, stb. Éves költségvetése megközelítőleg négymilliárd euró.
