ZETApress

hírportál

Leszállt a Philae

PhilaeAz Európai Űrügynökségnek (ESA) és a Rosetta-misszió magyar közreműködőinek is gratulált Solymár Károly Balázs, az NFM infokommunikációért felelős helyettes államtitkára tegnap este a Planetáriumban, amikor sikeresen landolt a Rosetta űrszonda Philae-leszállóegysége a 67/P Csurjumov-Geraszimenko üstökösön.

A Philae leszállása alkalmából rendezett sajtótájékoztatón a helyettes államtitkár elmondta: a projekt történelmi jelentőségű mind az ESA, mind a hazai űrkutatás szempontjából. Ez egy húsz éve tartó projekt, amely még korántsem ért a végéhez. A leszállás egy nagyon fontos mérföldkő volt, de az adatok gyűjtése és feldolgozása csak ezután fog kezdődni. Solymár Károly Balázs gratulált az MTA Energiatudományi Kutatóközpont, az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem és az SGF Kft. projektben részt vevő munkatársainak.

Elmondta, hogy a kormány november 3-án meghozta döntését: az ország az Európai Űrügynökség teljes jogú tagjává válik, és ebben fontos szerepe volt a Rosetta-programnak is. Már az ezredforduló óta társult tagok vagyunk, most kezdődik az igazi munka: jóval nagyobb források és jóval nagyobb, a mostanihoz hasonló kaliberű projektek nyílnak meg magyar cégek, kutatóintézetek előtt. Solymár Károly Balázs reméli, hogy a jövőben jelentősen bővülni tud az űriparban aktívan részt vevő magyar szakemberek száma és hasonló sikereknek lehetünk a szemtanúi.

Rosetta-nap a Planetáriumban

A Rosetta űrszondát tíz évvel ezelőtt bocsátották útjára, hogy megközelítse, és megvizsgálja a 67P/Csurjumov-Geraszimenko üstököst. A misszió tervét az Európai Űrügynökség 1993-ban fogadta el megvalósításra alkalmasnak és a tervezés, fejlesztés is a ’90-es évek elején kezdődött. A szonda kivitelezésében tizennégy európai országból több mint ötven szerződött partner vett részt. A misszió során a világűrbe indított berendezés két egységből áll, a Rosetta keringő egységből (orbiter) és a Philae leszállóegységből. Az üstökösök ősi, sok milliárd évvel ezelőtti információkat őriztek meg, mivel változatlan formában hordozzák magukban azt az ősanyagot, amelyből a Naprendszer kialakult és kutatásuk a Naprendszerben 4-5 milliárd évvel ezelőtti állapotok rekonstruálására adnak lehetőséget.

A 700 tonna súlyú Ariane típusú hordozórakétán 2004. március 2-án indított szonda célja a Csurjumov-Geraszimenko üstökös, aminek a közelébe 7,1 milliárd km-es út megtétele után érkezett meg 2014-ben. Az út tízéves, mivel a szonda a bolygók megközelítésével, bonyolult pályamanőverekkel a bolygók gravitációs gyorsító lendületének kihasználására is szüksége volt a szondának, hogy az üstökös sebességét felvegye és követni tudja. Az út során a Jupiter közeli pályaszakaszon 2011. június 8-án hibernálták, mivel itt a napelemek által szolgáltatott energia csekély mértéke miatt csak néhány berendezés, egy számítógép és néhány fűtőelem maradt bekapcsolva.

A hibernálás után 2014. január 20-án ébresztették fel a szondát, majd letesztelték a működőképességét. A szonda sorozatos pályakorrekciók után üstököshöz közeli pályára állt ás 2014 augusztusától október elejéig feltérképezte a felszínt mintegy 25 km magasságból. A felvételek alapján választották ki a lehetséges leszállóhelyet, ahol a tervezett landolásra 2014. november 12-én kerül sor. Az orbiter egység tovább kermg az üstökös korai és 2015 decemberéig vizsgálja azokat a folyamatokat, amelyek a Naphoz közeledve végbemennek az üstökösön.

A Philae leszállóegység ?agyát? a hibatoleráns központi vezérlő és adatgyűjtő számítógépét (CDMS) annak elektronikáját és szoftverét, az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont (korábbi neve KFK1-RMK1) és a hazai SGF Kft. fejlesztette. A Philae energia ellátó rendszert a BMGE Széles-sávú Hírközlés és Villamosságtan Tanszék (korábbi neve BME MHT) Űrkutató Csoportja fejlesztette. A számítógép autonóm módon vezérli Philae szonda működését a hordozó szondától való leválás után: a kis tömegű üstökös magjára a leszállást, az azon való rögzítését, a tíz tudományos műszer vezérlését, irányítja az energia háztartását és hőmérsékleti viszonyokat szabályozza. A leszálló-egység két mérőműszerének készítésében az MTA Energiatudományi Kutatóközpont (MTA EK) is tevékenyen részt vett.

A leszállásra két helyszínt választottak ki, elsődlegesei és tartalékot 2014. november 12-re ? mondták el tegnap 14:30-tól a Szemtől szemben egy üstökössel, a Rosetta-küldetés című planetáriumi rendezvényen. Tegnap magyar idő szerint 09:35-kor a landert leválasztották a keringő egységről és a felszínt mintegy hét óra múlva érte el. Az üstökösről a Földre a rádiójelek mintegy 28 perc alatt érkeznek meg, így a leszállóegységtől 17 óra után kaptunk hírt. Ha a tartalék leszállóhely mellett döntöttek volna, a leválasztás magyar idő szerint 14:04-kor történt volna, s a felszín eléréséhez négy óra kellene, az első hírek pedig 18:30 körül érkeztek volna a leszállásról. A 67P üstökös felszíne igen tagolt, amely a leszállás szempontjából igen kockázatos, ezért volt ott nehéz a Philae számára kellően biztonságos pontot találni.

2 hozzászólás

Visszajelzések

  1. Fényévről az Akadémián | ZETApress
  2. ESA tagok lettünk | ZETApress

Szóljon hozzá!