ZETApress

hírportál

Tudósok a GMO-ról

Nemet mondunk az amerikai típusú vadkapitalizmusra. Nem tudományos vitát akarunk folytatni, hanem arról beszélünk, hogy miféle veszélyeket jelenthetnek a génmódosított szervezetek és tágabb értelemben az amerikai típusú vadkapitalizmus módszereinek átvétele ? jelentette ki Hegyi Gyula Európai parlamenti képviselő a tegnap délelőtti sajtótájékoztatón a budapesti Francia Kulturális Intézetben, ahonnan sajtótitkára, Földeák Iván tudósított. Itt mutatták be Kóródi Mária moderálásával az újságíróknak és érdeklődőknek a francia újságírónak hazájában 75 ezres példányszámot és nagy sikert hozó Marie-Monique Robin: Monsanto szerint a világ ? című könyvét, melyet magyarul a Pallasz Kiadó adott közre.

Hegyi Gyula, aki gyakran foglalkozik a témával, bevezetőjében azt hangsúlyozta, hogy nem általában a géntechnológia ellen emelt szót, hiszen az orvostudományban a gyógyíthatatlan betegségben szenvedőknek meg kell adni a jogot arra, hogy kapjanak még egy esélyt éltük megmentéséhez, akár ezzel a kísérleti gyógymóddal. A mezőgazdaságban viszont mindenképpen el kell utasítani a GMO kritikátlan átvételét. Az EP-képviselő örömmel állapította meg, hogy az uniós tagállamok elutasították az Európai Bizottság javaslatát a MON810 génmódosított kukorica Magyarországi bevezetéséről.

Helyes volt a közös fellépés GMO-ügyben

A kormány kiállásának, a hazai politikusok és civil szervezetek közös lobbijának köszönhetően fennmarad a mérget kibocsátó amerikai GMO kukorica hazai termelési tilalma és ezáltal megmarad Magyarország GMO mentessége, ami növeli a magyar mezőgazdasági termékek erkölcsi értékét és versenyelőnyét. A tilalomhoz csatlakozott többek között Franciaország és Németország is. A Monsanto cég módszerei ellentétesek az ökoszociális jövővel, az egyoldalúan profitorientált, amerikai típusú vadkapitalizmus kirívó példái.

Láng István akadémikus elmondta, ő egyetlen élőlényt nem módosított genetikailag, jóllehet ezt a természet többször is megtette, például a madárinfluenza vagy a mostani vírusos influenza járvány esetében. A természet által indikált problémára az egészségügyi szolgálat kell, hogy adjon és ad is megfelelő választ. A neves tudós elmondta, hogy nálunk a GMO elutasítása elsősorban a növénytermesztésre vonatkozik, az egészségügy, a gyógyszeripar és a mosószeripar esetében ez a tilalom nem áll fenn. Az állattenyésztésben a hazai takarmány 35%-ban GMO-val kombinált tápszer, míg szerencsére az emberi táplálékból sikerült teljesen küszöbölni a génmódosított termékeket.

A jeles tudós két indokot hozott fel a GMO-kkal szemben. Egyrészt tudományosan még sok a bizonytalanság annak felmérésében, mennyiben és mekkora kárt okoznak a GMO-k. Gazdasági szempontból a GMO-kezelt kukorica bevezetésének hatására összeomlana a hazai hibridkukorica termelés, a kukoricatermesztés kényszerpályára kerülne, teljes lenne a termelők kiszolgáltatottsága a nemcsak vetőmagot, de vegyszert és technológiát is a licenc alapján rájuk erőltető amerikai multinacionális cégtől. A magyar élelmiszeripari termékek versenyképességében fontos tényező a hazai mezőgazdaság mindezidáig megőrzött GMO-mentessége.

Ezért volt helyes a GMO-mentességet kimondó országgyűlési határozat, a kormányintézkedés és az az álláspont, melyet a magyar honatyák képviseltek az Európai Parlamentben. Ugyanakkor a fürdővízzel együtt ne öntsük ki a gyereket, még lehetnek váratlan lehetőségek a GMO-k alkalmazásában, különösen a fermentációs iparban ? zárta le a tájékoztatót a neves professzor.

Szóljon hozzá!