ZETApress

Emberségből jelesre vizsgázott az Európai Parlament, mert uniós szintre emelte a küzdelmet az Alzheimer-kór ellen ? jelentette ki Lévai Katalin február 4-én, szerdán Strasbourgban, miután hivatalos állásfoglalás lett az az írásbeli nyilatkozat, amelyet mint a Nemzetközi Alzheimer Társaság alelnöke kezdeményezett ? tudatta Földeák Iván, a magyar szocialista EP-képviselők sajtótitkára.

A nyilatkozatot Françoise Grossetete francia, John Bowis brit, Antonios Trakatellis görög néppárti képviselőkkel valamint Jan Tadeusz Masiel, a Nemzetek Európájáért Unió Képviselőcsoportja lengyel tagjával közösen adta be az Alzheimer-kór elleni küzdelem prioritásairól.

A magyar képviselőnő kiemelte, hogy az Alzheimer-kór jelenleg 6,1 millió európait érint és a népesség elöregedésével ez a szám 2050-ig kétszeresére vagy háromszorosára fog növekedni. Ezért kérte fel képviselőtársaival a Bizottságot, hogy az Alzheimer-kórt tekintsék az európai közegészségügy egyik kiemelt kérdésének és dolgozzanak ki európai cselekvési tervet, támogassák a kór megelőzésével és kezelésével kapcsolatos páneurópai kutatást, ösztönözzék a betegség korai felismerését, egyszerűsítsék a betegek ügyintézését s javítsák életminőségüket.

A parlament többsége támogatta Lévai Katalin kezdeményezését

Lévai Katalin az állásfoglalás jelentőségét értékelve elmondta, hogy Magyarországon sajnos még nem épült ki az a hálózat, mely naprakész segítséget tud nyújtania az Alzheimer-kór mind nagyobb számban jelentkező betegeinek. A számukat sem tudják pontosan felmérni, és most van csak készülőben gazdasági és szakmai terv az általános szűrő- és gyógyító hálózat kiépítésére.

A válságban nem hagyhatjuk magukra a kisebbségeket

A jelenlegi gazdasági válság nem kedvez a kisebbségeknek, elmérgesíti a konfliktusokat, teret enged a szélső jobboldali demagógiának. Európa nem hagyhatja magára a kisebbségeket! ? jelentette ki Lévai Katalin, a Jogi Bizottsága tagja, az EP szocialista pártcsoportjának romaügyi szóvivője február 3-án, kedden, késő este az EP strasbourgi plenáris ülésén abban a vitában, amelyet a szocialista képviselőcsoport kezdeményezett a hagyományos nemzeti, etnikai és bevándorló kissebségek védelméről Európában.

45 millióra tehető az 57 különböző kisebbséghez tartozó lakosok száma kontinensünkön. A rasszizmus, a többségi nemzetállami sovinizmus fölerősödése tapasztalható Közép- és Kelet-Európában, ahol a különböző nemzeti kisebbségi közösségekhez tartozó állampolgárok összlétszáma lényegesen nagyobb, mint Nyugat-Európában és problémáik is összetettebbek. Sajnos az EU mindeddig nem dolgozott ki a nemzeti kisebbségek identitásának megőrzését szolgáló, valamennyi tagországra érvényes szabályozást. A kisebbségi kérdés változatlanul a tagországok belügye maradt, a kisebbségi közösségeknek rendszerint azzal kell beérniük, amit saját kormányaiknál ?kialkudtak?.

Ahhoz, hogy minden kisebbség és a többség egyaránt otthon érezze magát, az európai törvényhozásnak átfogó jogi normákkal kell megteremtenie a kisebbségvédelem jogi keretét. Olyan politikai berendezkedésre van szükség, amely nem kizárólagosságra tör, hanem megosztja a hatásköröket, nagyobb teret ad a kisebbségi véleménynek, ezáltal felértékelődnek a nemzeti közösségek, s új esélyt kapnak nyelvük, kultúrájuk megőrzésére.

Kulcsfontosságú a Lisszaboni Szerződés 2. cikkelyének ratifikálása, mely a magyar kormány munkájának köszönhetően a kisebbségekhez tartozó személyek jogait is magában foglalja. Elfogadása jelentős előrelépés lenne az EU történelmében ? zárta felszólalását Lévai Katalin.

A víz a legfontosabb stratégiai kincsünk!

A klímaváltozás hosszú távú következményei közül az egyik legsúlyosabb az édesvíz források szűkülése, az egészséges ivóvíz fokozódó hiánya, emelte ki Hegyi Gyula az Európai Parlament klímavitájához beadott szerdai hozzászólásban. A magyar képviselő szerint a huszonegyedik század elsőszámú stratégiai kincse a víz lesz. Az európai környezetvédelmi politikának ezért az eddiginél határozottabban kell szolgálnia a vízbázisok védelmét, a víz- és talajszennyezés megelőzését, a természetes és mesterséges vízi élőhelyek megfelelő kezelését. Az árvizek és az aszályos időszak váltakozása, a szélsőséges időjárás megköveteli a csapadékvízzel való jobb gazdálkodást.

A magyar vízügyre európai szerep vár

Hegyi Gyula az európai politikusok figyelmébe ajánlja, hogy nincs felesleges víz, csak rosszul kezelt víz, azaz minden csepp lehullott csapadékot hasznosítani lehet és kell! Az MSZP-s képviselő hangsúlyozta, hogy az Európai Uniónak a következő parlamenti ciklusban és az új hétéves költségvetésben komoly összegeket kell biztosítani az árvizek megelőzésére, a vízbázisok védelmére, a városi élővizek növelésére és a víztisztasági programokra.

Hegyi Gyula kiemelte, hogy Magyarország vízügyi adottságai kiválóak, a magyar vízépítő mérnökök közel kétszáz éve nagyszerű munkát végeznek. Magyarországra ezért aktív és konstruktív szerep vár a kialakítandó, egységes európai vízpolitikában ? tudatta a képviselők sajtótitkára.