ZETApress

Felbecsülhetetlen értékű műtárgyat adományozott Zelnik István, az Aranymúzeum alapítója a Phnom Penh-i Nemzeti Múzeumnak, amely az UNESCO kambodzsai igazgatója szerint a nemzetközi kulturális örökségvédelem kiemelkedő eseménye volt ? tudtuk meg Tímár Andrástól.

Nagy kambodzsai és nemzetközi érdeklődés mellett került sor december 15-én a Phnom Penh-i Nemzeti Múzeumban arra az adományozási ünnepségre, amelynek során Zelnik István, a Magyar Indokina Társaság elnöke, a Délkelet-ázsiai Aranymúzeum alapítója átadta azt az aranyozott ókhmer feliratos ezüst tálat, melyet a legnagyobbnak tartott kambodzsai uralkodó, VII. Jayavarman adományozott 1199-ben a nagyanyja által alapított Banteay Chhmar-i szentélynek. A világon egyedülálló műtárgy felbecsülhetetlen értékű a művészettörténészek, az epigráfusok és a történészek számára, hiszen alig maradt az utókorra, feliratot hordozó nemesfém tárgy az angkori birodalom fénykorából.

Műtárgy adományozás Kambodzsának

Az adományozási ceremónián Oun Phalline, a Phnom Penh-i Nemzeti Múzeum vezetője, Anne Lemaistre, az UNESCO kambodzsai képviselője, Hab Touch, a kambodzsai kormány kulturális örökségért felelős minisztere, Lim Sokharaksmey tábornok, a Kambodzsai Belügyminisztérium nemzeti örökségvédelemért felelős vezetője méltatták a nemes gesztust, s kiemelték az adományozás diplomáciai, kulturális jelentőségét. Hab Touch kiemelte, hogy ritka az olyan gyűjtő, aki felbecsülhetetlen eszmei, s igen magas anyagi értékű unikális tárgyat adományoz oda, felismerve annak kulturális, történeti jelentőségét.

A feliratos, aranyozott ezüst tárgy azért is különösen becses Kambodzsa számára, mert létezéséről eddig nem tudtak a szakértők. Az UNESCO kambodzsai igazgatója, Anne Lemaistre azt hangsúlyozta, hogy az adományozás a nemzetközi kulturális örökségvédelem kiemelkedő eseménye, melyhez Magyarország Zelnik István által jelentős mértékben hozzájárult.

VII. Jayavarman aranyozott ezüst tálkáját Budapesten szeptember 22-e és december 10-e között láthatták az érdeklődők a Délkelet-ázsiai Aranymúzeumban. Az egyedülálló műtárgyat december 13-án pedig az ICC, azaz az angkori műemlékvédelemmel foglalkozó nemzetközi szakmai konferencia (The International Coordinating Committee for the Safeguarding and Development of the Historic Site of Angkor) 18. plenáris ülésén csodálhatták meg a kambodzsai kormány képviselői: Sok An miniszterelnök-helyettes, továbbá Kambodzsa kulturális, valamint idegenforgalmi minisztere, a 27 országból érkezett intézményi vezetők, nagykövetek, köztük a párizsi Guimet Múzeum elnöke.

Egyedülálló khmer ezüsttál került vissza

Óriási kultúrtörténeti jelentőségű műtárgy tért vissza a budapesti Zelnik István Délkelet-ázsiai Aranymúzeumból Kambodzsába: a XII. századi ókhmer feliratos ezüsttálat Zelnik István adományozta a Phnom Penh-i Nemzeti Múzeumnak. ? A 11 centiméteres átmérőjű ezüsttálat a legjelentősebb khmer uralkodóként számon tartott VII. Dzsajávarman adományozta 1199-ben a nagyanyja által alapított Banteay Chhmar-i szentélynek ? mondta Zelnik István az MTI-nek.

Az adományozó kifejtette: a december 15-én átadott műtárgy azért számít felbecsülhetetlen jelentőségűnek, mert alig maradt az utókorra feliratot hordozó nemesfém tárgy az angkori birodalom fénykorából; a porlékony anyagra írott feliratok viszonylag gyorsan elpusztultak a trópusi éghajlaton. ? Nehéz felbecsülni a húsz évvel ezelőtt egy régiségpiacon, megfeketedett állapotban megvásárolt ezüsttál anyagi értékét, mivel unikális tárgy ? vélekedett Zelnik István, aki szerint a műtárgypiacon tízmillió forintos nagyságrendben lehetett volna gondolkodni, és voltak is nyugat-európai érdeklődők.

Mint hangsúlyozta, az adományozás előtt az ezüsttálat tudományosan is feldolgozták, majd négy nyelven publikálták; a műtárgyat december elejéig a budapesti Zelnik István Délkelet-Ázsiai Aranymúzeumban a magyar közönség is láthatta. ? Az ókhmer feliratot a francia Claude Jacques professzor fejtette meg, azt azonban máig nem tudjuk, hogy a ráforrasztott tű mikor és miért került a tálra ? jegyezte meg a múzeumalapító-műgyűjtő.

Zelnik István beszámolója szerint gyűjteményének több olyan része van, amely kiemelkedő jelentőségű a khmer kultúrtörténet szempontjából. ? Szó van arról, hogy a tudományos feldolgozás után 10-12. századi kő, illetve bronz ékszeröntő-mintákat adományozok vissza a Kambodzsai Nemzeti Múzeumnak. Ott négy van ezekből, míg a gyűjteményemben harminc ? szólt terveiről.

Dzsungelmúzeum Kambodzsában

A műgyűjtő kitért egy további lehetséges adományozásra is. ? Felkérést kaptam a kambodzsai kormánytól, hogy vásároljak meg egy rendkívüli kultúrtörténeti értékű kőszobrot, amelyet a Sotheby?s akciós ház szerepeltetett volna márciusi árverésén. Ezt azonban visszavonták az UNESCO és a kambodzsai kormány kérésére, mert kiderült, hogy valakik a hatvanas-hetvenes évek fordulóján Koh Ker-ből, a Prasat Thom szentélyből rabolták el. A kilencvenes években egy nyugat-európai gyűjtő vásárolta meg már legálisan, aki most dobta piacra ? számolt be a nagyméretű szobor történetéről. Zelnik István hozzátette: a műtárgy magyarországi bemutatása attól is függ, mikor és mennyiért lehet megvásárolni. Lehetséges ugyanis, hogy ehhez a Zelnik-gyűjtemény más darabjaiból kell a budapestihez hasonló jótékonysági árverést tartani New Yorkban.

Mint a műgyűjtő elmondta, kambodzsai látogatása alkalmával egy nemzetközi tudományos konferencián az általa alapított Magyar Délkelet-ázsiai Kutatóintézet közzétette az elmúlt három évben a X. századi ?elfeledett? fővárosban, Koh Ker-ben végzett feltárásainak összefoglalóját. ? Jelentős eredmény, hogy egy magyar projekt publikálta először a Koh Ker-ben talált 63 szanszkrit és ókhmer feliratos kőtábla szövegét ? mutatott rá Zelnik István, majd hozzáfűzte, hogy a kambodzsai miniszterelnök-helyettessel megállapodott a Koh Ker-i magyar feltárások folytatásáról, és felmerült egy közös erőből létrehozandó dzsungelmúzeum terve is.