Magyarok és szerbek a válságkezelésben
Harmadik alkalommal ülésezett a magyar-szerb gazdasági együttműködési kormányközi vegyes-bizottság kedden-szerdán, Belgrádban. A magyar küldöttséget Dr. Faller Jenő, külügyminisztériumi szakállamtitkár, a bizottság társelnöke, a szerb delegációt Bojan Pajtić, a Vajdaság Autonóm Terület Végrehajtó Tanácsának elnöke vezette. A felek az élénk, ám számos ponton szorosabbra fűzhető kétoldalú gazdasági kapcsolatok fejlesztésének lehetőségeit vették sorra, kiemelt figyelemmel azokra a területekre, amelyeken együttműködve a nemzetközi gazdasági megtorpanás káros hatásai sikeresen enyhíthetők.
A felek kölcsönösen bemutatták kormányaik válságkezelő és gazdaságélénkítő intézkedéseit, és egyetértettek abban, hogy a kétoldalú kereskedelmi forgalom további növekedése, az összességében kedvezően alakuló gazdasági kapcsolatok bővítése eredményesen járulhat hozzá a válságjelenségek mérsékléséhez.
A felek úgy látták, hogy a kétoldalú gazdasági együttműködésnek az elkövetkező időszakban leginkább a kis- és középvállalkozások fejlesztése, a technológiák átadása, a befektetések növelése, a harmadik országok piacán való közös fellépés érdekében véghezvitt, közös termelésbe való beruházások adhatnak lendületet. Fontos együttműködési lehetőségeket kínál továbbá az ipari kapcsolatépítés, kooperációk elősegítése is, mindenekelőtt a gépipar, a közúti járműgyártás, a vegyipar és az IT-hírközlés, logisztika ágazataiban.
A találkozón elhangzott: a szerb fél nyitott a magyarországi befektetők részvételére az átalakulás alatt álló állami vállalatok privatizációjában, főként a gépipar, a szerszámipar, a könnyűipar, a gyógyszeripar területén és az energetikai szektorban, azt kész konkrét intézkedésekkel is ösztönözni. Hasonlóképpen szívesen vennék magyar vállalatok szerepvállalását a közeljövőben sorra kerülő nagyarányú szerbiai infrastrukturális fejlesztésekben.
A felek szorgalmazták a közösségi alapokból finanszírozott projektek kidolgozását és megvalósítását egyebek közt a határt átszelő infrastruktúra fejlesztése, a környezetvédelem, a kulturális örökségvédelem és a kutatás-fejlesztés-innováció területén. Az ülésen több, szakirányú munkacsoport létrehozására tettek javaslatot a felek, ezek nyomán a vegyesbizottság keretében ipari, informatikai és turisztikai munkacsoportok alakulhatnak az ágazati együttműködési és fejlesztési lehetőségek azonosítása céljából. A Bizottság következő ülésére 2009-ben Magyarországon kerül sor.
A Szerbiába irányuló magyar export évről-évre folyamatosan növekszik, a két ország közötti árucsereforgalom értéke az elmúlt öt évben ötszörösére nőtt, tavaly meghaladta az egymilliárd eurót. Szerbia Európán belül a 20. helyen szerepel Magyarország külkereskedelmi partnerei között. Magyarország Szerbia külkereskedelmi partnereinek rangsorában a szerb importban a 5. helyen, míg a szerb exportban a 12. helyen áll. A kétoldalú kereskedelemben meghatározó szerepet visznek a multinacionális cégek, de a magyar-szerb külkereskedelem közel harmadát továbbra is a 350-400 vegyes tulajdonban lévő kis- és középvállalkozás bonyolítja.
Magyarország Kelet-Közép-Európa legnagyobb tőkeexportőr országa, a Balkán a magyar tőkekivitel szempontjából kiemelkedő jelentőségű célirány. Az elmúlt években a magyar cégek egyre nagyobb arányú befektetéseket valósítottak meg déli szomszédunknál is, a 2000. és 2007. közötti időszakra vonatkozó összesen 322,5 millió USD értékű állománnyal Magyarország a külföldi befektetők sorában a 9. helyet foglalja el.
