ZETApress

2034. Több mint húsz évvel az utolsó háború után az egész világ romokban hever. Moszkvában a túlélők a metróban, a föld legnagyobb atombomba-biztos óvóhelyén húzzák meg magukat ? olvashatjuk Dmitry Glukhovsky: Metró 2034 című regényében.

Az egyik periferikus állomást, a Szevasztopolszkaját borzalmas mutánsok fenyegetik, s egyszer csak megszakad az összeköttetés a többi állomással ? így pedig, lőszer nélkül halálra vannak ítélve. A titokzatos Hunter és az öreg Homérosz, aki egyre csak egy új eposz megírásáról álmodozik, elindul, hogy kiderítse, mi történt.

S miközben lélegzetelállító kalandok során csapnak össze hol a metró szörnyeivel, hol a felszíni világ romjai között élő rémséges lényekkel, hőseink ? akikhez a szerelmet kereső Szása, a száműzetésben felnőtt szép fiatal lány is csatlakozik ?, egyre mélyebben gondolják át e torz világ értelmét és a föld alá bújt, nyomorult emberiség rendeltetését.

Dmitry Glukhovsky 1979-ben született; újságíró, tévés műsorvezető és az orosz populáris irodalom legnagyobb sztárja. A Metró 2033 ? mely januárban jelent meg az Európa Kiadó gondozásában ? és most megjelent folytatása a világ számos országában bestseller lett, és a két regényből népszerű számítógépes játék is készült. A szerzővel tegnap este M. Nagy Miklós beszélgetett a Nyugati téri Alexandra Pódiumon.

S miről szólt a Metró 2033? ? Arról, hogy 2033-ban az egész világ romokban hever. Az emberiség majdnem teljesen elpusztult. Moszkva szellemvárossá változott, megmérgezte a radioaktív sugárzás, és szörnyek népesítik be. A kevés életben maradt ember a moszkvai metróban bújik meg ? a Föld legnagyobb atombomba-biztos óvóhelyén. A metró állomásai most városállamok, az alagutakban sötétség honol, és borzalom fészkel. Artyomnak az egész metróhálózaton át kell jutnia, hogy megmentse a szörnyű veszedelemtől az állomását, sőt talán az egész emberiséget. Sorsa akkor véget ért, s a Metró 2034-ben nem is folytatódik.