Molnár NEKIFUT
Megalakult az ETI – írtuk pár héttel ezelőtt. Ehhez kapcsolódó hír, hogy az Európai Unió ESFRI (European Strategy Forum on Research Infrastructure) kezdeményezéséhez csatlakozva Molnár Károly, kutatás-fejlesztésért felelős tárca nélküli miniszter elindította a Nemzeti Kutatási Infrastruktúra Fejlesztési Útiterv (NEKIFUT) Projektet ? tudatta az NKTH.
A projekt célja a jelenleg Magyarországon meglevő jelentősebb, ún. nemzeti kutatási infrastruktúrák felmérése, átláthatóvá tétele, és átfogó kutatási infrastruktúrafejlesztési stratégia megalkotása, beleértve a nemzetközi kutatási infrastruktúrákhoz való csatlakozás kérdéseit is. Szakmai irányítását az Irányító Testület (IT) végzi. Elnöke Kroó Norbert, akadémikus, az MTA alelnöke, társelnöke Falus András, akadémikus, a SOTE Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézetének vezetője. Az IT olyan szakmai testület, amelynek összeállításánál fontos szempont volt az egyetemi, MTA-intézeti és vállalati szektorok nagyjából azonos, valamint az egyes tudományterületek arányos képviselete. A kutatás-fejlesztésért felelős tárca nélküli miniszter a projekt szervezésével a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatalt (NKTH) bízta meg.
A kérdőíves felmérések egyik eredményeként az ország nemzeti kutatási infrastruktúráiról egy web regiszter készül el, amely segítséget fog jelenteni a kutatási infrastruktúrák által nyújtott szolgáltatások és lehetséges együttműködő partnerek elérésében, bel- és külföldi kutatók számára egyaránt. A regiszter várhatóan 2009. év tavaszától áll majd rendelkezésre.
A nemzeti kutatási infrastruktúra fejlesztési útiterv megalkotása az előretekintés (angolul: foresight) módszerével készül. Ennek keretében a projekt nagyszámú érdekelt és érintett bevonásával, a szakmai közösségeken belüli, valamint azok közötti véleménycserével, konszenzusépítéssel törekszik meghatározni a kutatási infrastruktúra fejlesztéséhez kapcsolható lehetséges jövőképeket, majd megjelölni a legkedvezőbb és elérhető jövő megvalósításához szükséges lépéseket. A stratégiai döntésekre irányuló javaslatok, ajánlások várhatóan 2009 szeptemberére készülnek el.
A projekt hatásaként érvekkel megalapozott, hosszú távú döntések születhetnek a kutatási infrastruktúrafejlesztésről, aminek eredményeképpen javulni fog a kutatási infrastruktúrákhoz való hozzáférés lehetősége a kutatók számára, valamint nő az európai kutatási pályázatokon a sikeres részvétel esélye.
Érintkezési hiba lehetett az ütköztetőben
Valószínűleg egy érintkezési hiba okozta a héliumszivárgást a Nagy Hadron Ütköztetőben (Large Hadron Collider, LHC) ? állapította meg szeptemberben a CERN elsődleges vizsgálata. Ugyanakkor a történtek hátterének teljes megértéséhez a szektort szobahőmérsékletre kellett hűteni, és az érintett mágneseket szét kellett szerelni. Ez három-négy hétig is eltartott, ezért volt csak most az ünnepélyes felavatás.
Robert Aymar, a CERN főigazgatója hangsúlyozta: noha a meghibásodás kétségkívül kellemetlen, ennek ellenére továbbra is úgy érzi, a gyorsító szeptember 10-i sikeres tesztje is bizonyította, hogy az évtizedes előkészítő munka nem volt hiábavaló. Biztos vagyok benne, hogy ezen az átmeneti visszaesésen is képesek leszünk túllépni ? jelentette ki akkor, s bizakodása nem is lehet hiábavaló.
A szükséges vizsgálatok és szerelési munkálatok várhatóan egészen a CERN kötelező téli (karbantartási okokból történő) leállásáig eltartanak majd, így az LHC várhatóan csak 2009 kora tavaszán indulhat újra. A CERN közleménye tartalmazza azt is: mivel az LHC és a hasonló berendezések mind a technológia legelső vonalába tartoznak, mi több, egyenesen technikai ismereteink határait feszegetik, bizonyos értelemben prototípusok, ezért az ilyen és ehhez hasonló problémák természetesnek számítanak. A CERN-nel kapcsolatban álló kutatólaborok közleményeikben ugyancsak jelezték: elégedettek az LHC kezdeti sikereivel, és biztosak benne, hogy a jelenlegi problémák csak átmenetinek bizonyulnak majd.
