A Kohéziós Politika jövője
A kohéziós vagy területfejlesztési politika az egyik legjelentősebb és legnagyobb potenciált magában hordozó uniós politika, amely az Európai Unió költségvetésének több mint 35%-át teszi ki. A területfejlesztési politika az unió minden polgárát érinti.
Ennek a szakpolitikának köszönhetően Magyarországon is olyan beruházásokat valósíthattunk meg, amelyek jelentősen előmozdították alap- és üzleti infrastruktúránk fejlődését, új munkahelyeket teremtettek, innovatív és kutatási projektek elindítását segítették elő és javították környezeti feltételeinket ? tudtuk meg a Stefánia-palotában a délelőtti sajtótájékoztatón.
A konferencia célja
A konferencia megszervezése illeszkedik a magyar elnökség stratégiájába, amely célul tűzte ki, hogy a szakpolitikát magas politikai szintre emelje, és soros elnökségünk végére körvonalazódjon, hogy a tagállamok milyen tartalommal szeretnék megtölteni azt a következő, 2013-at követő költségvetési időszakban.
A konferencia célja annak elősegítése, hogy az egyeztetések a konkrétumok irányába mozduljanak el, hogy a terület szabályozásbeli előkészítése időben megtörténjen. Fontos, hogy a tagállamok minél több területen egyezségre jussanak, és minél több kérdésben megállapodjanak a jövőbeli Kohéziós Politika kereteiről.
Az új keretrendszer kialakítása sokszereplős folyamat: részt vesznek benne a tagállamok, az Európai Bizottság, az Európai Parlament, a Régiók Bizottsága és az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság. A konferencia két területre fókuszál: a tematikus koncentrációra és az eredményorientált-megközelítésre. E területeken szeretné előkészíteni a Kohéziós Politikáért felelős miniszterek informális találkozóját, amelyet május 20-21-én, Gödöllőn rendeznek meg.
Tematikus koncentráció
A Kohéziós Politika jövőjéről szóló vita formálisan a Bizottság által 2010. november 9-én nyilvánosságra hozott 5. Kohéziós Jelentéssel vette kezdetét. Ebben a dokumentumban fogalmazódott meg, hogy az erőforrások fokozottabb összevonása szükséges a politika eredményességének és hatékonyságának növelése érdekében.
A jövőben biztosítani kell, hogy a tagállamok és régiók az uniós és nemzeti erőforrásokat ne elaprózottan, hanem kisszámú, pontosan megfogalmazott prioritás mentén használják fel. A súlypontoknak az Európai Unió hosszú távú terveihez kellene kapcsolódniuk, és jogszabályokban is rögzítenék azokat. A kevesebb forráshoz jutó tagállamoknak/régióknak a teljes pénzügyi előirányzatot két-három főbb célra kellene felhasználniuk, míg a több pénzügyi támogatásban részesülők több prioritást is választhatnának.
A tematikus koncentrációt érintően a február 21-én megtartott Általános Ügyek Tanácsán következtetéseket fogadtak el, amelyet a magyar elnökség az 5. Kohéziós Jelentés kapcsán állított össze. Ezek értelmében a tagállamok között konszenzus van a tekintetben, hogy a meglévő erőforrásainkat kisszámú célterületre kell fókuszálni a Kohéziós Politika eredményességének növelése érdekében. A tagállamok hangsúlyozzák ugyanakkor azt is, hogy e tematikus koncentrációnak kellőképp rugalmasnak kell lennie. A kellő szabadságot kell biztosítani a tagállamok/régiók számára, hogy a célterület kiválasztása egyedi fejlesztési igényeiknek megfelelően történhessen. A prioritások meghatározásáról, a végrehajtás részleteiről még további párbeszéd szükséges.
Magyarország szerint a Kohéziós Politika az Európa 2020 Stratégia végrehajtásának egyik fontos eszköze. Ugyanakkor az Európa 2020 Stratégia megvalósításához minden politikának hozzá kell járulnia. Kiemelten fontos, hogy a fejlesztési stratégiák kialakítása során megfelelő összhangot teremtsünk a hosszú távú uniós célok, illetve a tagállamok és régiók fejlesztési igényei között annak érdekében, hogy ezek eredményei együttesen szolgálják a kohézió, valamint a versenyképesség és fenntartható növekedés szempontjait.
Eredményorientált megközelítés
A Jelentés szerint a válság rámutatott arra, hogy az Unió gazdasági kormányzási rendszerét erősíteni szükséges. A Bizottság ezért javasolta, hogy a Fejlesztési és Befektetési Partnerségi Szerződésben, valamint a tagországok operatív programjaiban rögzítsék a strukturális és pénzügyi feltételeket.
Ilyenek lennének egyrészt a Kohéziós Politika forrásainak sikeres felhasználását szolgáló strukturális reformok, másrészt az Európai Unió egésze szempontjából stratégiai jelentőségű projektek. Ezek teljesítése a források folyósításának előfeltétele lenne a program időszak elején, de időközben is értékelnék azokat.
Újfajta pénzügyi szankciókat is bevezethetnek. Adott esetben a költségvetésből való folyósítást felfüggesztenék vagy törölnék oly módon, hogy az a végső kedvezményezetteket ne érintse. A végrehajtást ösztönzőkkel is segítenék közösségi szintű teljesítménytartalék formájában, erre a Kohéziós Politika költségvetéséből forrást különítenének el.
A február 21-én elfogadott tanácsi következtetések az eredményorientált megközelítés kapcsán rögzítik, hogy szükséges a Kohéziós Politika hatékonyságának továbbfejlesztése, amelyhez elengedhetetlen a teljesítmény közös mérési és értékelési módszertanának kidolgozása. A tagállamok egyetértettek abban, hogy további vitákra van szükség a területfejlesztési politikára vonatkozó feltételrendszerről és ösztönzőkről.
A magyar álláspont szerint bizonyos, megfelelő elemekhez kötött feltételek beiktatása növelheti a Kohéziós Politika eredményességét. Bármilyen feltételrendszer bevezetése azonban kizárólag a tagállamokkal folytatott előzetes egyeztetést követően lehetséges. A szerkezeti és a pénzügyi feltételek alkalmazása a fejletlenebb tagállamokat kedvezőtlenebbül érintheti, ezért Magyarország a kondicionalitások alkalmazása kapcsán az általánosság, igazságosság és arányosság elveinek figyelembe vételét támogatja.
