ZETApress

Határközi állampolgári fórumot szervezett az Európai Parlament budapesti és pozsonyi tájékoztatási irodája pénteken, a szlovákiai Nyitrán. A beszélgetést Lovász Attila vezette.

A rendezvényen részt vett Maros Sefčovič, az Európai Bizottság alelnöke ? aki épp az EPK-ról szóló rendelkezések gyakorlati bevezetéséért felelős ?, valamit Bauer Edit, Gál Kinga, Gurmai Zita, Kozlík Sergej és Záborská Anna Európai parlamenti képviselők, továbbá Radovan Geist, az EurActiv.sk főszerkesztője.

A nagy érdeklődéssel kísért fórum témája egy európai polgári kezdeményezés volt, amelynek segítségével az uniós polgároknak először nyílna lehetősége arra, hogy olyan uniós jogszabály megalkotását kezdeményezzék az EU hatáskörébe tartozó területeken, ahol szükségesnek tartják az egységes európai fellépést.

Gurmai Zita (MSZP) a polgári kezdeményezés Európai parlamenti jelentéstevőjeként elsőként arra hívta fel a figyelmet, hogy az európai polgárok a Lisszaboni Szerződés talán legjelentősebb újításával nyert jogukat csak a végrehajtási szabályokat tartalmazó uniós rendelet parlamenti és tanácsi elfogadását követően gyakorolhatják majd.

A jelentésről várhatóan decemberben szavaz az EP plenáris ülése. Addig azonban még néhány nyitott kérdésre választ kell találni ? hangsúlyozta a magyar képviselőnő, aki a nyitott kérdések között példaként említette, hogy hány tagországból kelljen érkeznie az egymillió aláírásnak, illetve hogy milyen további előírásokkal segítsék a kezdeményezések sikeres lebonyolítását. ? Olyan jogszabályt szeretnénk előkészíteni, ami széleskörű konszenzust képvisel minden szinten. Csak így érhetjük el, hogy az európai polgári kezdeményezés sikeres legyen ? mondta Gurmai Zita.

Gál Kinga (Fidesz-KDNP) előadása elején kiemelte a Lisszaboni Szerződés szerepét: Ez mérföldköve annak a folyamatnak, melynek eredményeként Európa a polgárok Európájává válik. A Szerződés által bevezetett intézményi reform célja közelebb hozni a polgárokhoz az Uniót. Ez pedig az egyszerűsödő döntéshozatal, a választott képviselők szerepének erősödése, valamint a nemzeti parlamentek erősítése által valósul meg.

Az alapjogok védelmében pedig különösen nagy előrelépést jelent az Európai Unió Alapjogi Chartájának, valamint az Európai Emberi Jogi Egyezményhez való csatlakozási kötelezettségnek az elfogadása. ? Ez emberi nyelvre lefordítva annyit jelent ? magyarázta a képviselőnő ?, hogyha ezután az Unió által biztosított jogaink sérülnek és kimerítettünk minden belső igazságszolgáltatás kínálta lehetőséget, az Európai Emberjogi Bírósághoz fordulhatunk.

Az állampolgárok által használható eszközként megemlítette még az Európai Ombudsman intézményét, valamint a petíciós jogot, utána pedig rátért a legújabb intézményre, az Európai Polgári Kezdeményezésre. Mint mondotta, ez az intézmény a Lisszaboni Szerződés egyik legdemokratikusabb és leginnovatívabb eleme. Ezáltal az állampolgároknak is közvetlen részvétele lehet a jogalkotás folyamatában, mely által megerősödik az európai szintű civil társadalom. Brüsszel megnyitja az ajtóit a polgárok előtt, az Unió tapasztalhatóan közelebb kerül hozzájuk, mert ezekkel az eszközökkel a polgárok az Unió bármely hivatalos nyelvén, tehát saját anyanyelvükön élhetnek. Az új intézménynek praktikusnak és egyszerűnek kell lennie, de biztosítani kell azt is, hogy ne lehessen vele visszaélni!

Bauer Edit néhány olyan konkrét részletre hívta fel a figyelmet, amelyek esetében még nem egyértelmű a végleges álláspont. Ilyen pl. az EPK-t támogatók alsó korhatára, ebben személy szerint a 16 évet támogatja, mégpedig azért hogy a kezdeményezés a lehető legszélesebb réteg számára legyen nyitott. Széles azonban a 18 évet támogatók tábora is, akik azzal érvelnek, hogy az EU nagy részében 18 év az általános választási korhatár, ezért egyszerűbb lenne az EPK-nál is ilyen kort megszabni. A képviselőnő tájékoztatott a Greenpeace környezetvédelmi szervezet kezdeményezéséről is, amely célja a GMO-k (genetikailag módosított organizmusok) betiltása és az aláírásgyűjtésük során már megszereztek több mint egymillió aláírást. A Bizottság kezdeti álláspontjával szemben Šefčovič alelnök kérdésünkre elmondta, ezt a megmozdulást az EB valószínűleg nem fogja tudni elfogadni hivatalos, LSZ szerinti EPK-nek, hisz a kellő jogszabály még nincs elfogadva.

Anna Záborská és Sergej Kozlík is támogatását fejezte ki a kezdeményezés iránt és a többi jelenlévőhöz hasonlóan az egyszerűség mellett érvelt. Ha az EPK túl lesz bonyolítva, jelentősen csökkenhet iránta a polgárok érdeklődése. Radovan Geist utolsó szónokként a jelenlegi paradox helyzetről beszélt: minél több jogkörrel rendelkezik az EU, annál kisebb az érdeklődés a választók részéről. Az előadók részéről azzal zárta az előadásokat, hogy bár új kezdeményezésről van szó, már most látszik, hogy nem egy elvont dologról van szó.