ZETApress

Az Európai Űrügynökség egyik legjelentősebb tudományos missziója az Ariel az exobolygók légkörét, természetét, keletkezését és fejlődését vizsgálja – hangsúlyozta a KKM űrkutatásért felelős miniszteri biztosa délelőtt a Krisztina körúti hotelben az űrmisszió konzorciumi találkozóján, amelyre több mint 220-an regisztráltak.

Magyarország a tudományos kutatások mellett az eszközépítésben segíti a misszió sikeres megvalósulását – mondta Ferencz Orsolya a találkozó előtti sajtótájékoztatón. – A küldetés célja, hogy először az emberiség történetében arra kapjunk választ, hogy az exobolygók légkörében van-e nyoma olyan anyagoknak, amelyek ott lévő életformára utalnak – emlékeztetett a biztos asszony hozzátéve: a nemzetközi program megvalósításában magyar kutatók és mérnökök is részt vesznek, többek között a HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézetének munkatársai is, valamint a miskolci ADMATIS Kft.

Az angol nyelvű sajtótájékoztató előadói Ferencz Orsolya mellett Giovanna Tinetti – University College London, UK (Ariel Principal Investigator); Paul Ecclestone – RAL Space, UK (Ariel Mission Consortium Manager); Jean-Christophe Salvignol – ESA ESTEC (Ariel Project Manager); Bárczy Tamás – Admatis Kft, Miskolc (CEO) és házigazdaként Szabó Róbert – HUN-REN CSFK CSI (Ariel Hungarian Co-Investigator) voltak.

A budapesti konzorciumi találkozó tudományos betekintést nyújt az érdeklődőknek az Ariel űrmisszióba. Londoni és más nemzetközi űrügynökségi partnerek közreműködésével a programban résztvevő kutatók számolnak be az eddigi eredményekről. Az Európai Űrügynökség (ESA) 2029-ben indítandó, Ariel elnevezésű tudományos missziója négyéves küldetése során ezer távoli csillag körül keringő bolygót fog megfigyelni a látható és infravörös hullámhosszokon, hogy kialakulásukat és fejlődésüket tanulmányozza. A tudományos misszió először fogja mérni az exobolygók légkörének kémiai összetételét és hőmérsékletét, mellyel lehetővé teszi messze a Naprendszer határain túli bolygókutatást.

A magyar hozzájárulás részeként az ADMATIS Kft. egy magyar csapat vezetőjeként az űrtávcsőre kerülő eszközöket és az Ariel építéséhez és földi logisztikai feladatokhoz szükséges berendezéseket fog szállítani. Az űreszközbe egy speciális hűtőradiátort is beépítenek, amely a műhold belsejében lévő kritikus eszközök, jellemzően a detektor és az elektronikák hőmérsékletének pontos szabályozását végzi.

A magyarok emellett a földön maradó eszközök közül az angliai összeszereléshez használandó különböző szerelőkereteket, pozicionálóberendezéseket és állványokat készítenek el, valamint három olyan konténert, amelyekben az űrtávcső közúti szállítása történik Európán át. Ezek biztosítják a több száz millió eurós műhold megfelelő hőmérsékletét és vibrációmentes környezetét tisztaszobai körülmények között.

A kormányunk által az Európai Űrügynökséghez eljuttatott PRODEX-befizetéseken keresztül támogatott magyar hardver-hozzájárulást szakmailag a HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézetének igazgatója, Szabó Róbert koordinálja. Kutatóink ezenkívül a tudományos munkacsoportokban is részt vesznek. Ezek az erőfeszítések az exobolygók légkörének vizsgálatán túl speciális bolygók szülőcsillagai működésének és aktivitásának jobb megismerésére, a célpontlista összeállítására, optimalizálására és kiegészítésére irányulnak.

Az Arielt fejlesztő konzorciumnak 16 ESA-tagország – Egyesült Királyság, Franciaország, Olaszország, Lengyelország, Belgium, Spanyolország, Ausztria, Dánia, Magyarország, Portugália, Írország, Csehország, Hollandia, Norvégia, Svédország és Észtország – ötvennél több intézetéből 600 kutató és mérnök a tagja, emellett a közelmúltban a NASA, a JAXA és a Kanadai Űrügynökség részvételét is megerősítették. Hazánk 2018 eleje óta része az Ariel Konzorciumnak, mely negyedévente tart személyes találkozót, ahol a kutatók és a mérnökök megbeszélik a misszióval a műszeregyüttes tervezésével és megépítésével kapcsolatos feladatokat és felkészülnek a tudományos kihívásokra, az adatok kezelésével kapcsolatos kérdésekre, a célpontlista összeállítására és az űrmisszió mindennapos működtetésére. Magyarország a 2020-as koronavírus-járvány alatt már helyet adott egy virtuális konzorciumi találkozónak.