ZETApress

Kiállításmegnyitó és panelbeszélgetés volt tegnap Írország Európai uniós tagságának 50. éves évfordulója alkalmából a Magyar Tudományos Akadémián – tudatta Írország budapesti nagykövetsége. A kiállítás címe: Írország és az Európai Unió 1973-2023.

Írország idén ünnepli annak az évfordulóját, hogy 50 évvel ezelőtt csatlakozott az Európai Unióhoz. Írország az akkori Európai Gazdasági Közösségbe lépett be 1973 január 1-én. Az évforduló kapcsán Írország Külügyminisztériuma egy kiállítást állított össze az ír uniós tagságtól.

A következő három hónapban Írország budapesti nagykövetsége ezt az izgalmas magyar nyelvű kiállítási anyagot egy roadshow keretén belül négy vidéki egyetemen (Pécsett, Egerben, Debrecenben, Kőszegen) és számos budapesti egyetemen (Corvinus, ELTE, Károli Gáspár, Kodolányi János Egyetem) mutatja be.

Március 21-én kedden a Magyar Tudományos Akadémia épületében volt a kiállítás hivatalos megnyitója, melyet egy panelbeszélgetés követett. Ezen EU-s szakértők, H.E. Erik Vilstrup Lorenzen Dánia magyarországi nagykövete és Ronan Gargan, Írország nagykövete vettek részt. Dánia együtt ünnepli Írországgal ötven éves EU-s tagságot: mindkét állam 1973. január elsején csatlakozott a közösséghez.

H.E. Ronan Gargan Írország budapesti nagykövete a megnyitón kiemelte: Nagy örömömre szolgál, hogy Írország Eu-s tagságának elmúlt ötven évnyi tapasztalatait megoszthatom a magyar hallgatósággal, és reflektálhatok erre az európai otthonra, mely a miénk és amelyet együtt továbbépítünk. Nehéz elképzelni Európát Írország nélkül és ugyanígy nehéz elképzelni Írországot az Európai Unió nélkül. Ez a mi Európai Uniónk és a mi Európai Uniónk számtalan előnyt hozott a mi hazánknak, az ír népnek, olyan hasznot, amit el se tudtunk volna képzelni magunknak 50 évvel ezelőtt.

Ötven évvel ezelőtt, 1973. január 1-jén Írország hivatalosan is új közösséghez csatlakozott: az Európai Gazdasági Közösséghez (EK). Írország a legelső bővítés alkalmával, az Egyesült Királysággal és Dániával együtt csatlakozott 1973-ban.

Írország 1973 óta az Európa peremén elhelyezkedő, kis méretű gazdasággal rendelkező elkülönülő szigetből a világ egyik legnyitottabb, legglobalizáltabb és legprogresszívabb társadalmává fejlődött. Az uniós tagság a szárazföldi szomszédokkal fennálló kapcsolat megszilárdítása révén átformálta az ír kultúrát és társadalmat. Írország a folyamat során az európai államok alkotta közösség nélkülözhetetlen és dinamikus tagjává vált.

Írországban széles körben elterjedt az a nézet, mely szerint az EK-tagság rendkívül sikeres előrelépésnek bizonyult az ír társadalom számára. Az 1972 májusában tartott népszavazáson az ír választók egyértelműen kijelentették, hogy Európához kívánnak tartozni: a választók 83%-a a csatlakozás mellett tette le a voksát. Az EK-csatlakozás bizakodó szellemben zajlott, remélve, hogy jobb életszínvonalat, a mezőgazdasági termékek kedvezőbb árazását, új ipari piacokat és több munkahelyet eredményez. Írország csatlakozása – a függetlenség kinyilvánítása után pontosan ötven évvel – az ír külpolitika és a nemzeti szuverenitás legfontosabb előrelépésének tekinthető az ír állam 1922. évi megalakulása óta.

Írország egyedülálló történelmi tapasztalatai egyaránt formálták a nemzetközi színtéren betöltött pozícióját, és az Európai Unióban 1973 óta játszott szerepét. Bebizonyosodott, hogy kisebb államok is képesek hatást gyakorolni a Közösség nagyobb tagjaira. Írország az ENSZ békefenntartói misszióiban való elismert részvétele és a több mint egy évszázados állami szintű, aktív nemzetközi szerepvállalása révén szorosan nyomon követi az európai kül-, biztonsági és védelempolitika alakulását. Ezért szerepelnek a Nizzai Szerződésben az írek semlegességére vonatkozó jegyzőkönyvek.  Általánosságban elmondható, hogy Írország nemzetközi, illetve EU-n belüli pozíciója tükrözi, hogy az unió hogyan teremti meg az egyensúlyt a működőképes közös biztonság- és védelempolitika, valamint a semleges tagállam egyedi erősségeinek érvényre juttatása között. Írország az elmúlt ötven évben nyolc alkalommal töltötte be a soros elnökséget, először csatlakozása után mindössze két évvel, 1975-ben.

Az integráció célja a béke megszilárdítása az európai kontinensen innen és túl. A szigeten a béke és az együttműködés kérdése a középpontba került 1969-ben a The Troubles, azaz a zavaros idők néven emlegetett időszak alatt. A zűrzavaros időszakban az Európai Parlament számos alkalommal biztosított semleges politikai platformot a találkozásra az északír nacionalisták és az unionisták számára. A mérföldkőnek számító békeszerződés, a Nagypénteki Egyezményt 1998-ban került aláírásra.

Az ír tagság egységes piacnak köszönhető haszna a jelenlegi becslések szerint meghaladja az évi 30 milliárd eurót. Mivel Írország hozzáférése többé már nem korlátozódik csupán a kisebb belföldi piacra és a Nagy-Britanniával folytatott kereskedelem túlzott mértékű igénybevételére, európai kapcsolatai egyszerű hozzáférést tesznek lehetővé 26 ország piacaihoz, megközelítőleg 450 millió emberhez és több mint 20 millió üzleti vállalkozáshoz.

A gazdálkodó közösségek kulturális szempontból mindig is központi szerepet töltöttek be az írek életében. A mezőgazdaság továbbra is a legfontosabb őshonos gazdasági szektor. Az agrár-élelmiszeripar közel 170 ezer főt foglalkoztat, az ír élelmiszerek és italok exportjának értéke pedig megközelíti az évi 15 milliárd eurót. Az ír gazdálkodói és halászati közösségek 135 ezer gazdasága és közel 1900 halászhajója Európán innen és túl is biztosítja az oly népszerű élelmiszerek utánpótlását.

Az utóbbi években az Írország EU-tagsága révén lehetővé vált mobilitás a mindennapok elválaszthatatlan része lett. Az ír állampolgárok vízum nélkül utazhatnak bármely EU-tagállamba. Emellett bármely uniós országban szabadon élhetnek, munkát vállalhatnak vagy tanulmányokat folytathatnak. Az egyéb helyszínek mellett az olaszországi Bobbióban, a spanyolországi Salamancában és a belgiumi Leuvenben található ír felsőoktatási intézmények egészen a középkorba visszanyúlóan tanúskodnak arról, hogy az írek az európai kontinens meglátogatását jellemzően tudományos ambíciókkal és tanulással kötötték össze.  Az Európai Unió külföldi tanulást és munkavállalást támogató Erasmus-programjának 1987. évi indulása óta több mint 65 ezer ír diák és munkavállaló folytatott tanulmányokat Európa-szerte.

A nemek közötti egyenlőség az uniós törvények egyik alapelve. Az egyenlő jogok biztosításáról szóló jogszabályok az integráció kezdeti időszaka óta léteznek. A későbbi szerződésekben foglalt jogalapokra építve 1975 óta a tagállamok – köztük Írország is – 13, a nemek közötti egyenlőségre vonatkozó irányelvet fogadott el.

Ahogyan Írországba az Európai Unió jellegzetességei, úgy az ír nyelvbe is könnyedén beépültek az állami és tágabb európai kontextusok az elmúlt ötven évben. 2022. január 1-jén azonban az érdekvédelmi csoportok összehangolt kampányának és a Kormány támogatásának köszönhetően az ír nyelv egy szintre került az EU 23 másik nyelvével: a közösség teljes jogú hivatalos és munkanyelvévé vált.

Nehéz Írországot elképzelni az EU nélkül, és természetesen az EU-t Írország nélkül. Az Európai Unió Írországra gyakorolt hatását Seamus Heaney-t idézve egyetlen középpontból eredő hullámok sorozataként írhatjuk le.