ZETApress

hírportál

Trombózisról az Akadémián

Trombózis Világnap a rettegett és ismeretlen betegségrőlTrombózis: a rettegett és ismeretlen betegség. Kétszer több ember veszíti életét Európában ebben, mint az AIDS-ben, mell- és prosztatarákban vagy közlekedési balesetben együttvéve. Ennek ellenére az átlagember alig tud valamit e rettegett betegség tüneteiről és kezelési módjáról.

A Trombózis Világnap kapcsán a Magyar Thrombosis és Haemostasis Társaság és a Sanofi kerekasztal beszélgetésen az MTA Székház I. emeleti Képestermében egyebek mellett tanácsokat adtak ahhoz is, hogyan kerülhető el a trombózis. A trombózis egy, az erekben keletkező vérrög, amely azokat elzárva keringési zavart okoz. Bármilyen életkorban előfordulhat, bárkit érinthet, ráadásul rendkívül veszélyes betegség: A világon minden negyedik ember halálát trombózis okozza, hiszen a szív- és érrendszeri halálozás három leggyakoribb formájának (szívroham, stroke, vénás tromboembólia) ez a kiváltó oka.

A vénás tromboembólia (VTE) a mélyvénás trombózis és a tüdőembólia együttes elnevezése. A mélyvénás trombózis során vérrög alakul ki a vénában, elzárja az ereket és keringési zavart okoz. Leggyakrabban a lábszár vagy a comb ereiben jelentkezik, ezért az alsó végtag fájdalmával jár. Sajnos tünetmentes is lehet, amely később szövődményeket okozhat. Tüdőembóliáról akkor beszélünk, ha a vénában keletkező vérrög egy része leválik, a tüdőbe jutva annak ereit vagy fő erét elzárja. Fulladással, légszomjjal járó, életet veszélyeztető állapot, mely hirtelen lép fel és azonnali kórházi kezelést igényel.

Európában évente 700 ezer mélyvénás trombózis és 400 ezer tüdőembólia történik. A VTE-ben kétszer többen halnak meg, mint közúti balesetekben, AIDS-ben, mellrákban és prosztatarákban együttvéve. Hazánkban évente tíz-húszezer vénás trombózis következik be, melyek jelentős részét a betegek fel sem ismerik, és nem jelentkeznek orvosuknál. Pedig a kezeletlen és megelőzésben sem részesített betegek egyharmadánál halálos kimenetelű a betegség, ugyancsak egyharmaduknál súlyos szövődmények lépnek fel, egyharmaduknál pedig a trombózis tíz éven belül megismétlődik.

Bár rettegett betegségről van szó, a közvélemény keveset tud a VTE-ről és kockázatairól. 2014-ben a Nemzetközi Trombózis és Hemostasis Társaság (ISTH) október 13-át a Trombózis Világnapjának nyilvánította. A világnap célja, hogy felhívja a lakosság figyelmét arra, mi vezethet a trombózishoz, hogyan lehet azt megelőzni, diagnosztizálni és kezelni. A trombózis világnap kapcsán a Magyar Thrombosis és Haemostasis Társaság (MTHT) és a Sanofi kezdeményezésére Balázsi Panna moderálásával kerekasztal-beszélgetésen vitatták meg a betegség szakértői és a két trombózist is átélt Lubai Gábor huszonéves beteg, hogy hogyan lehet felhívni a széles közvélemény figyelmét a trombózisra annak érdekében, hogy minél nagyobb számban megelőzhető legyen a betegség.

A tromboembólia a XXI. században népbetegségnek számít. A trombózisok számos alakban jelenhetnek meg a szívinfarktustól a vénás tromboembolián, a szélütésen (stroke) át, a kiserek elzáródásáig. Szerencsére a tromboembólia jól megelőzhető és gyógyítható kórkép, hiszen az alvadásgátló készítmények széles tárháza áll rendelkezésre. Éppen ezért elengedhetetlen, hogy a társadalom minél szélesebb rétege legyen tisztában a betegség kockázati tényezőivel, tüneteivel, ezáltal növelve a megelőzés, a korai felismerés és a hatékony gyógyítás esélyeit – közölte dr. Pfliegler György, az MTHT vezetőségi tagja.

Vezető trombózisellenes készítmény gyártóként úgy gondoljuk, hogy felelősséggel tartozunk a lakosság tájékozottságának növeléséért, ezért idén mi is csatlakoztunk a kezdeményezéshez, és a Magyar Trombózis és Haemostasis Társasággal közösen létrehoztuk a magyar Trombózis Világnap kampányt. Nagyon fontosnak tartjuk a lakosság edukációját, ezért idén olyan vizuális kampányelemekkel készültünk, amelyek a laikusok számára segítik megérteni a betegség kialakulását és kezelésének lehetőségeit. A kampány keretében edukációs plakátokat helyezünk ki háziorvosi rendelőkbe, illetve elkészült egy kisfilm Bárki lehet érintett címmel, amelyben trombózison átesett betegek mesélnek a velük történtekről, rávilágítva, hogy kiket is érinthet a probléma, milyen élethelyzetekben fordulhat elő – mondta el dr. Stella Péter, a Sanofi orvosigazgatója.

A VTE veszélyességét az előfordulásuk gyakorisága, a várható korai és késői szövődmények súlyossága, a szövődmények egyénre és társadalomra gyakorolt pszichés, gazdasági és szociális következményei támasztják alá. Megelőzés nélkül harmincszor gyakoribb az előfordulásuk és súlyosabb a kimenetelük. Ma már korszerű eszközök állnak a specialisták rendelkezésére, hogy fájdalommentes vizsgálattal kiszűrjék a trombózisra hajlamos egyéneket, másrészt a gyógyszeres kezelés folyamatos fejlődése révén megfelelő időben kezdjék el és kellő ideig folytassák a már kialakult trombózis kezelését a kiújulások, valamint a korai és késő szövődmények kialakulásának kivédésére! – hívta fel a figyelmet dr. Varga Eszter angiológus szakorvos.

Ma már a szülés körüli anyai halálozás vezető okozója nem a vérmérgezés vagy az elvérzés hanem a VTE. Ez azért is sajnálatos, mert ez a halálos betegség megelőzhető, és körültekintő orvosi ellátás esetén csaknem minden esetben elkerülhető. Ezért is fontos a 6-12-szeres tromboembóliás kockázatot viselő anyáknál a tromboembóliás események megelőzése. A hazai ellátó szervek a megelőzés érdekében sokat tettek, de a statisztikai adatok szerint nem eleget. Ezért érdemes minden fórumon nagy hangsúlyt helyezni a megelőzés előnyeire – mondta el prof. dr. Horváth Boldizsár szülész-nőgyógyász szakorvos.

Szóljon hozzá!