ZETApress

Elfogadta az Országgyűlés az egészségbiztosításról és a kórházfejlesztésről szóló törvényjavaslatokat. Az eredetileg tervezett 31 kiemelt kórház mellé további nyolc került, de a Sportkórház még így sincs közöttük. Nem a beteg emberek gyógyítására szánt pénzből kell az élsportot finanszírozni, mondta a miniszter, hanem például a magánpénztáraknál kötött biztosításból. Nézzük meg most azt, hogyan is van ez a gyakorlatban!

Az élsport nálunk nem önfenntartó. Nem a lelátókon helyet foglaló szurkolók tarják el a csapatokat, hanem állami pénzekből finanszírozzák működésüket. Eddig az egészségügyi ellátásért nem kellett fizetniük, így azt a pénzt másra fordíthatták. Ha ezután azért is fizetniük kell, kevesebb jut majd utazásra, meleg vízre, kosztra és kvártélyra, s ezt a versenyzőik sínylik majd meg.

Lehet persze az is, hogy az eddigiekhez hasonló nívón akarják folytatni. Ha az egészségügyi ellátásért is fizetni kell, a többletköltségeket többletforrásból, esetleg magasabb állami szerepvállalásból tudják csak fedezni. Ha az államnak kell mélyebben a zsebébe nyúlnia, akkor minek ez az egész változtatás? Csak ezért, hogy az egyik zsebéből a másikba tegye át a forintokat?

Az extrém sportoknál, például az ejtőernyőzésnél már eleve külön biztosítás bevezetéséről folyt a szó. Elsőre ez jól is hangzik, a valóság mégsem ilyen egyszerű. Egy rossz ernyőnyitással, helytelen kilebegtetéssel nagyot lehet esni, életre szóló rokkantságot lehet összeszedni. Az életveszélyes sérülés ellátása viszont állampolgári jogon is ingyenes, része az alapcsomagnak. Ebből a sérült ejtőernyőst sem zárhatjuk ki csak azért, mert önként ugrott ki a gépből. Az öngyilkost is el kell látni állampolgári jogon, ha leugrik az erkélyről, s a csábítótól sem kérnek extrém biztosítást, ha kiugrik az ablakon a hazatérő férj elől.

Az ejtőernyős persze kisebb sérüléssel, mondjuk bokaficammal, megúszhatja. Ilyenkor haza kell valahogy jutnia, s csak pár órával később kell otthonról az orvoshoz mennie. Így elkerüli azt is, hogy a hatóságok kivizsgálják légi balesetét, mert az otthoni elcsúszás nem tartozik rájuk. Ha beballag valahogyan a munkahelyére, s ott dobja el magát látványosan, még az üzemi balesetért járó táppénz kiegészítést is megkaphatja bokatörő landolásáért!

Hány nap az egy nap a szakrendelőben?

Egy nap csak egyszer kell fizetni február 15-től a rendelőintézetben, mondta a miniszter, de ez sem ennyire egyszerű. Ha délután vizsgál meg a belgyógyász, és vérvételre küld, a laborban csak másnap reggel, éhgyomorra veszik le a vért. Hiába írja ki a hasi ultrahangot is a szakorvos, oda csak egy harmadik napra adnak terminust. Nem tőlem függ tehát, hogy egy nap alatt intézem-e el az összes vizsgálatot, vagy csak három nap alatt, s eredményekkel talán a negyedik napon tudom felkeresni a küldő orvost. Arról, hogy ezért én egyszer, vagy négyszer fizessek-e vizitdíjat, a törvény nem rendelkezik.

Meddig tart egy év a kórházban?

Éves szinten húsz ellátási nap a felső határ, ezután már nem kell ellátási díjat fizetni a kórházban, mondja ki a jogszabály. Nyáron nincs is probléma. Ha június 16-tól július 15-ig kórházban fekszem, a 21-ik naptól, július 6-tól már ingyen ápolnak. Más a helyzet december 16-a és január 15-e között. Az előző logikát követve január 5-től ? mert a december júniustól eltérően 31 napos ? már ingyen kéne feküdnöm, de január 1-jétől új naptári év kezdődik. Újra indul-e a számolás, vagy folyamatos? A törvényből egyértelműen ez sem derül ki. A vizitdíjat minden esetben készpénzzel kell kifizetni, s erről nyugtát is adnak.

A kedvezményre jogosultak később ezzel a számlával igényelhetik vissza a különbözetet a helyi önkormányzatoknál. Ugyanígy történik a húsz kórházi nap feletti, vagy a húsznál több orvosi vizit díjának visszatérítése is. A beteg tételes számlát kap a pénzéért, melyen az összes orvosi beavatkozás szerepel. Ennek aláírt másodpéldánya jogosítja fel az egészségügyi intézményt, hogy az egészségpénztártól járó pénzt felvehesse.

Új ellenőrző testület alakul

Döntött a T. Ház a Felügyelet megalakításáról is. Ez egy olyan kormányhivatal, melynek hatásköre az egész szektorra kiterjed. Elnökét a miniszterelnök hat évre nevezi ki, munkáját tíztagú Felügyeleti Tanács segíti. A hatvan-nyolcvanfős apparátus létrehozására az egészségügyi tárca egyszeri, mintegy négyszázmillió forintos költségvetési támogatással számol.