Ciki a fű és a cigi!
Ciki a cigi, meg a fű is! Ez a tanulsága az Országos Onkológiai Intézet (OOI) és a Kor Kontroll Társaság október 7-i keddi nyílt napjának. Röpködtek a számok és a gyakorlati példák, a szervezők ismét megpróbálták felhívni a figyelmet a dohányzás veszélyeire, ráadásul a tüdőrákkal összefüggésben, hiszen a tüdőrákos beteg 85-90 százaléka dohányzik!
Bulla Bianka újságíró a rendezvény háziasszonya bevezetőjében rámutatott: a dohányzás aggasztó méreteket öltött a tizenévesek körében, hiszen már a gimnazisták 28 százaléka cigarettázik. Éppen ezért örömteli, hogy a Ciki a cigi! című egészségnapra sok-sok középiskolás ellátogatott az Országos Onkológiai Intézet gyönyörű új épületének csupa üveg aulájába. A nap végén sokan közülük felemelték a kezüket arra a kérdésre, hogy hajlandóak e barátkozni a cigarettáról való leszokást gondolatával? ? tudatta Csapó Ágnes.
Dr. Szentes Tamás, Budapest főpolgármester-helyettese a rendezvényt köszöntő fővédnök hangsúlyozta az egészségtudatos magatartás jelentőségét. Megjegyezte, hogy az egyén felelősségteljes életmódja mellett bizonyos egészségpolitikai intézkedések ? például a nemdohányzók védelméről meghozott törvény ? is képesek érdemben befolyásolni a lakosság egészségi állapotát.
Prof. Dr. Kásler Miklós főigazgató a rendezvény házigazdájaként megerősítette, hogy a tüdőrák azon szervi lokalizációk egyike, amelyek kialakulásában a személyes felelősség vitathatatlan. Mint elmondta, az emancipáció jegyében a társadalom elviselhetetlenül nagy terhet helyezett a nők vállára, aminek egyik szomorú melléktermékeként a lányok, asszonyok széles körében elterjedt a dohányzás, s vele együtt a tüdőrák is. Felhívta a közönség soraiban helyet foglaló fiatalok figyelmét arra, hogy életformájuk kialakításakor mérlegeljék azt is, hogy a káros szenvedélyek ? a cigaretta, az alkohol, a kábítószer ? rosszindulatú daganatos megbetegedéshez vezethetnek.
B. Király Györgyi, a Kor Kontroll Társaság elnöke társszervezőként elmondta: nem véletlenül választották a rendezvény fő témájául a dohányzást, hiszen hazánk sajnos világelső a férfiak tüdőrák okozta halálozásában, európai viszonylatban pedig már a magyar nők is dobogós helyen szerepelnek. Kérdésére, hogy van-e direkt összefüggés a dohányzás és a tüdőrák kialakulása között, Dr. Rényi-Vámos Ferenc, az OOI Mellkassebészeti Osztályának osztályvezető főorvosa így válaszolt: az intézetben évente megoperált 1500 tüdőrákos beteg szinte mindegyike dohányos. Hozzátette: a tünetek a betegség késői szakaszában jelentkeznek, így a páciensek döntő hányadánál ? 85 százalékánál ? sajnos előrehaladott stádiumban fedezik fel a betegséget. Ilyenkor azonban már csak a kemoterápia és a besugárzás jöhet szóba kezelésként, mivel nem lehet műtéti úton eltávolítani a daganatot.
Fontos tehát a betegség korai felismerése, aminek egyik módja a szűrés lehetne, ám ? mint azt Kásler professzor elmondta ? a korábban a tuberkulózis szűrésére alkalmazott ernyőképes módszer nem elég érzékeny a tüdődaganat felismerésére. Annak, hogy jelenleg a világ egyetlen országában, így hazánkban sem végeznek népesség szintű tüdőrák-szűrést, a magas költségeken túlmenően oka, hogy a tüdődaganat igen gyorsan kifejlődik, ezért a szűrésnek csak akkor lenne értelme, ha gyakran megismételnék. Éppen emiatt lenne lényeges, hogy a lakossággal közvetlen kapcsolatban álló háziorvosok odafigyeljenek pácienseik életmódjára ? vetette fel Dr. Szentes Tamás ? és dohányzó betegeiket kivizsgálásra küldjék.
Dr. Balogh Sándor, az Országos Alapellátási Intézet főigazgatója erre reflektálva kiemelte: elsősorban életmódunk és káros szokásaink a felelősek a daganatos betegségek kialakulásáért, amit alátámaszt az a tény, hogy a tüdőrákos betegek 94-96 százaléka dohányzott korábban. S bár a háziorvos nem teheti le a betege helyett a cigarettát, nem fogyhat le, nem mozoghat helyette, sokat segíthet neki az életmódváltásban és a dohányzásról való leszokásban.
Dr. Polgár Csaba, az OOI főigazgató helyettes főorvosa egyetértett azzal, hogy a tüdőrák-szűrést a veszélyeztetettek körében lenne célszerű bevezetni. Mint elmondta, a radiológus szakemberek olyan szűrőmódszer kidolgozásán fáradoznak, ami évi rendszerességgel elvégezve sem jelent magas sugárterhelést az emberi szervezet számára.
Dr. Borbényi Erika onkológus főorvos, a Kor Kontroll Társaság alelnöke hozzászólásában a pozitív gondolkodás jelentőségét emelte ki a daganatos betegségek esetében: Szervezetünk a legapróbb stressz hatására ? akár egy megoldandó matematika feladatra ? is azonnal reagál, ezért egészséges létezésünk alapja, hogy bármilyen körülmények között képesek legyünk tudatosan ellazulni, lecsillapodni ? mondta, melyet azonnal illusztrált is egy stressz oldó légzéstechnikával, amit az asztal mindkét oldalán ülők gyakoroltak.
Dr. Nagy Tünde onkológus főorvos a tüdőrák terápiájáról szólva rámutatott: kezelési lehetőségeik korlátozott voltára. Teljes gyógyulást elsősorban azok a betegek remélhetnek, akiknek daganata sebészi úton kezelhető, míg az egyéb gyógymódok behatárolt formában eredményeznek javulást. Számos új gyógyszer áll rendelkezésre, ám a betegség kiterjedése ? a helyi és távoli áttétek megléte ? alapvetően determinálja a túlélési esélyeket.
Komoly fejlődést tudhat maga mögött a műtéti technika ? számolt be Dr. Agócs László, Dr. Mészáros László, Dr. Kocsi Ákos és Dr. Kostic Szilárd az OOI tüdő-, illetve mellkas-sebésze ? a lézer és a kulcslyuksebészetről, vagyis a XXI. század újdonságairól. Mint elmondták, a közelmúltban a Semmelweis Egyetem létrehozta az ország első mellkas-sebészeti tanszékét az OOI-ben, a rezidensképzés már meg is indult. A modern lézertechnikának köszönhetően ma már el tudják távolítani a tüdő tumor áttéteket ? akár egyszerre 25-30 darabot is ? úgy, hogy mindeközben a lehető legnagyobb tüdőállományt épségben megtartják.
Mészáros doktor hangsúlyozta, hogy egy európai színvonalú mellkas-sebészeti osztályt sikerült kiépíteni az intézetben. ? Ez egy olyan klinika, ahol nem azt kell nézni, hogy mi a legolcsóbb, mert abból esetleg jut, hanem, hogy mit igényel, mire van szüksége a betegnek! Több mint 200 kulcslyuk műtétet végzünk évente, szerénytelenség nélkül mondhatom, hogy a bécsi kollégák hozzánk jönnek tanulni ? mondta. A kulcslyuk-sebészet lényege, hogy mindössze három-négy apró metszést ejtve végzik el az operációt, amelyet követően a beteg már másnap felkelhet ágyából és néhány napon belül elhagyhatja a kórházat.
Másik nagy vívmány a műtüdő beiktatása: Magyarországon először az OOI-ben elvégzett, hat és fél órán tartó operáció során a kritikus időszakban ? 2 óra 37 percen át ? ezzel a berendezéssel biztosították a beteg szervezetének oxigénellátását. Az operációt végző Dr. Agócs László látván a sok fiatalt, elmondta, hogy ismert színészek, akik a retro filmeket végigdohányozták, mostanában mentek és mennek el tüdőrákban. ? A két lányom ? az egyik 19 éves ? természetesen nem dohányzik, és ha cigiző embereket látnak, azt mondják, hogy papa, te biztosan nem maradsz munka nélkül! Sokan szívják a füvet, és közben nem gondolnak arra, hogy a kábítószer- kereskedőket egyáltalán nem érdekli az ő egészségük, így a nagyobb bevétel reményében silány terméket kap a fogyasztó, homokkal keverik a füvet. A homok fő alkotóeleme a szilikát, a tüdőbe kerülve csökkenti a légzőfelületet, hosszú távon szilikózist okoz. Sok fiatal érkezik légmellel hozzánk, kiderült, hogy szinte mindegyikük füvezik! ? mondta.
A gondolatébresztő beszélgetéseket a Medve Társulat zenés irodalmi műsora, valamint a gyógyult daganatos betegek és nővérek részvételével alakult Százszorszép hastáncklub bemutatója színesítette. A nap végére remélhetőleg minden fiatal megszívlelte a rendezvény legfontosabb üzenetét, amely ? Dr. Rényi-Vámos Ferenc szavaival ? így hangzott: Ne cigizzetek! s amelyet Dr. Agócs László így folytatott: Ne is füvezzetek! A címet tehát úgy érdemes módosítani, hogy Ciki a cigi, de ciki a fű is!
