ZETApress

A vitális kimerültség állapotának jelentőségét Paul Falger az elsők között ismerte fel. Ezt az állapotot szokatlan mélységű szellemi és fizikai fáradtság jellemzi, amihez rendszerint fokozott ingerlékenység, és a vereség vagy demoralizáltság érzése is társul. A fáradtság érzése olyan átható lehet, hogy kérdőíves vizsgálatnál a vizsgált személyek sokkal jellemzőbbnek találták magukra nézve a ?lemerülőfélben lévő elem? kifejezést az egyszerű ?fáradtság? kifejezésnél. A mára már klasszikussá vált ismeretekről Dr. Esler Olga írt.

Falgerék felfedezése az volt, hogy a szívinfarktust és a szív eredetű hirtelen halált gyakran akár hónapokkal is megelőzi ez a fajta különös fáradtság. A legtöbben ezeket az érzéseket egy elhúzódó, megoldatlan problémának vagy valamilyen valós vagy szimbolikus veszteségnek tulajdonítják.

Az emberi szervezetben a stressz reakció az idegrendszer két megkülönböztethető mechanizmusán keresztül jön létre: a szimpatikus idegrendszer-mellékvesevelő és a hipotalamusz-hipofízis-mellékvese kéreg tengelyen keresztül. Először az első rendszer aktiválódik, ez jár az adrenalin-noradrenalin felszabadulással, majd ezt követi a második rendszer aktiválódása, ami a kortizol szint emelkedésével jár. Ezek a mechanzmusok az egészséges szabályozás részei, így alkalmazkodunk akut ?vészhelyzet? esetén. A tartós ?csúcsrajáratás? azonban a rendszer kimerüléséhez vezet. A hipotézis az, hogy a vitális kimerültség akkor jön létre, amikor a hipotalamusz-hipofízis-mellékvese kéreg rendszer tartalékai merülnek ki.

A vitális kimerültséget pszichoszociális tényezőkre is visszavezetik, mint például az A-típusú személyiség viselkedésmintája. Az A típusú személyiségek életét a versengés, a teljesítmény kényszer határozza meg, és közöttük különösen gyakori az inadekvát dühkitörés és ellenségesség, ami az őket érő stressz mennyiségét tovább fokozza, holott ez a fajta attitűd lélektani módszerekkel befolyásolható, a fokozott megbetegedési kockázat csökkenthető.

Sok koronária-beteg fordul orvoshoz a fáradékonysággal, nemcsak azért, mert a rendkívüli kimerültség és a vele járó ingerlékenység új, meglepő és aggasztó a számára, hanem azért is, mert az örökös fáradtság a karrierjét is megkérdőjelezi. Ezért az orvos-beteg találkozások klinikai tapasztalatai alapján a szerzők javasolják a kardiológusoknak és az egészségügyben dolgozóknak, hogy ha a beteg fáradtságra panaszkodik, kérdezzenek rá, nem ingerlékenyebb-e a szokottnál, nem érzi-e depressziósnak magát ? ezzel is egészítsék ki a kórképet. Ha a beteg depressziós, a gyógyszeres kezelés is szükséges lehet.

Ne magyarázzák meg, hogy mi okozza a rendkívüli fáradtságot, mert az okokat még magunk sem mindig ismerjük, és a megalapozatlan összefüggések hátráltathatják az adekvát kezelést és a gyógyulást. Kérdezzenek rá a betegnél, mennyit pihen, mennyit mozog. Az alvás és a szieszta sokak szemében időveszteség, a mozgás hiánya pedig fokozza a fáradtság-érzetet. Ne csak végső esetben utalják a klinikai pszichológushoz vagy pszichiáterhez a beteget, mert a pszichológiai tanácsadás csökkentheti a kimerültség-érzetet.

Vitális kimerültség ? a halálos csúszda. Gyógyítás életmódváltással? Tények vagy illúziók? A Quintess Healthy Aging Club második médiaeseménye több kérdésre keresett választ: Miért hal meg évente tízezerrel több férfi Magyarországon, mint Ausztriában? Felismerhetőek-e időben a végzetes folyamatok előjelei? A stresszel való megbirkózási képesség javítása, az egészséges életmód elemeinek alkalmazása visszafordíthat-e bennünket a halálos csúszdáról? A Quintess szervezésében tegnap délután a terület két világhírű kutatójával, Kopp Mária professzor asszonnyal, és a holland egészségpszichológussal, Paul Falgerrel beszélget Marton István, a Quintess Healthy Aging Club tudományos igazgatója.

Karádi Pál, a Quintess Healthy Aging Club tulajdonosa szerint a Quintess megalapításakor az a cél vezette, hogy Magyarországon is legyen hozzáférhető a géndiagnosztikát felhasználó széleskörű egészségügyi rizikófeltárás és az erre épülő személyre szabott megelőzés. Vajon nekünk is úgy kell leélni az életünket, mint az őseinknek, vagy létezik ma már egy másik út? Ezt a házat arra szántuk, hogy egy új, különleges tudásnak legyen az első központja ? mondja Karádi, akinek meggyőződése, hogy a korai halálozás megelőzéséről szóló tudományos eredmények közcélúvá tételében a médiának kulcsszerepe van, a felelősségteljes kommunikátorok feladata, hogy az eredmények és az ezekből adódó prevenciós lehetőségek híre eljusson a nagyközönséghez.

Amit ezekről a kérdésekről tudunk, azt elsősorban Kopp Mária 1983 óta tartó kutatásaiból tudjuk. Az eredmények a magyar férfiak stresszel való megbirkózási készségeinek hiányosságaira utalnak. Az, hogy milyen házasságban élnek, mennyire érzik megértőnek a házastársukat, mennyire képesek életük eseményeit kontrollálni, és mennyire depressziósak ? mélyreható befolyással van az életmódjukra, egészségi állapotukra és életkilátásaikra.

A holland pszichológus Paul Falger az elsők között tudta bizonyítani, hogy a vitális kimerültség fokozza az infarktus, a hirtelen szívhalál valószínűségét ? vizsgálatai szerint mintegy ötszörösére. Az általa vitális kimerültségnek nevezett állapot a szokatlannak érzett mértékű fáradtság, energiátlanság, az ingerlékenység és a demoralizáltság érzéseiből tevődik össze, és már a mérhető kardiológiai eltérések előtt jelentkezhet. Vajon Kolonics György olimpiai bajnokunk tragikus ? és tragikusan megmagyarázhatatlan halála megelőzhető lett volna, ha a kardiológiai vizsgálat a vitális kimerültség vizsgálatára is kiterjed?

A tegnapi Médiaklub központi kérdése, hogy a megbetegedéshez vezető végzetes folyamatok az egyéni életben felismerhetőek-e és befolyásolhatóak-e. Ha a korai halálozásban a stressznek és az egészségtelen életmódnak döntő szerepe van, akkor a stresszel való megbirkózás tanulható módszereinek elsajátítása, az egészséges életmód elemeinek alkalmazása visszafordíthat-e bennünket a halálos csúszdáról? Mindeközben megismerkedünk olyan módszerekkel, amelyek az orvostudomány XXI. századi paradigmaváltásának eredményeként teljesen új megvilágításba helyezik a megelőzés és a gyógyítás fogalmait.

Gyógyítás életmódváltással? Életmódváltással megváltoztatható, netán visszafordítható folyamatok? Mi az igazság? Mindezek tények vagy illúziók? Lehet-e csak lélektani módszerekkel és az életmóddal megelőzni a betegségeket? ? Paul Falger professzor prezentációjában mindezekre és sok egyéb kérdésre is választ kaptunk.