ZETApress

A Quintess Healthy Aging Club média számára rendezett tudományos kerekasztal beszélgetésén Prof. Dr. Marton István, klinikus, a Quintess Tudományos Igazgatója, Prof. Dr. Falus András, akadémikus, immunológus-genetikus és Prof. Dr. Bagdy Emőke, pszichológus az orvostudományban lezajló paradigmaváltásról, a genetika jelenéről és jövőjéről beszélgettek.

Karádi Pál, a Quintess Healthy Aging Club tulajdonosa bevezetőjében elmondta, hogy a Quintess megalapításakor az a cél vezette, hogy nálunk is legyen hozzáférhető a géndiagnosztikát is felhasználó széleskörű rizikófeltárás és az erre épülő személyre szabott prevenció. ? Vajon nekünk is úgy kell leélni az életünket, mint az őseinknek, vagy létezik ma már egy másik út is? ? tette fel a kérdést a Médiaklub vendégeinek. ? Ezt a házat arra szántuk, hogy egy új, különleges tudásnak legyen az első központja.

Karádi Pál kiemelte, hogy a 21. század egyik legizgalmasabb tudományos kérdésének a géndiagnosztikának a tárgyalásában a médiának kulcsszerepe van, mert a felelősségteljes kommunikátorok feladata, hogy a démonizálás és bálványosítás helyett, a tényleges eredmények és lehetőségek jussanak el a nagyközönséghez.

Prof. Dr. Marton István rámutatott, hogy a genetika rohamos fejlődésével, az emberi genom leírásával napjainkban az orvostudományban paradigmaváltás zajlik. Az életkor hosszabbodásával az emberiség olyan új problémákkal, betegségekkel találkozik, melyek a korábbi generációk számára ? az átlagéletkor rövidsége miatt ? ismeretlenek voltak. Szembesültünk azzal, hogy az élettartam növekedésével megfogalmazódik az igény arra, hogy az életminőség az elvárt szinten maradjon, hogy időskorban se szoruljunk mások gondoskodására. A prevenció, a kockázatok felismerése, a betegségek koncepciózus megelőzése kulcsfontosságúvá válik.

Tudósok eszmecseréje a Quintess Clubban

De mit kezdjünk a rossz hírekkel? Akarjuk-e tudni? Hogyan birkózzunk meg egy betegség fokozott kockázatának terhével? Van-e lélektani megoldás? Mi történik, ha a genetikai vizsgálat súlyos kockázatokat tár fel? Mekkora terhet ró ez az orvosra, milyen új ismereteket igényel az örökletes kockázat ismerete a klinikai orvosoktól? Mi a géndiagnosztika közeli és távoli jövője? Mire számíthatunk a megelőzés területén? Mennyire hosszabbítható meg az emberi életkor, javítható az egészséges életévek száma a genetika segítségével? Ezek a kérdések rejtőznek a XXI. század Pandora szelencéjében.

Prof. Dr. Falus András a beszélgetés során rendkívül izgalmas elemzésében felhívta a figyelmet arra, hogy az elmúlt tíz év olyan a biológiában, mint ? annak idején ? Amerika felfedezése vagy a Holdra szállás. ? Nem kevesebb történt, mint, hogy megkezdődött a biológia írásbelisége. Az emberi genom feltérképezése megtörtént. Megnyílt egy ajtó, egy könyvtárban találtuk magunkat. Nem tudjuk olvasni ugyan még mindazt, ami ebben a könyvtárban található, de a biológia és az informatika együttműködése, házassága egy új rendszer és rendszerszemlélet kialakulását eredményezi, és ennek beláthatatlan távlatai vannak.

Hogy a mérleg két serpenyője, hogy van kiegyensúlyozva? Az-e a súlyosabb, amelyikben a gének által meghatározott hajlamok sorsszerűsége van, vagy az, amelyikben a tudatosan választott életmód forradalommal elérhető prevenciós eredmények? Erre a kérdésre napról napra pontosabb választ tudunk adni. Legfontosabb szó a valószínűség és a gének hálózatának működése, azt már biztosan tudjuk, hogy a genetika hajlam és semmiképpen nem sors ? mondta a professzor.

Falus professzor elmondta, hogy a géneket három csoportba soroljuk. Ezek a következők: alapvető életműködésekért felelős ?konzervatív? gének (pl. oxigénszállítás), az ún. hallgatag gének csoportja, amelyek a DNS- ben megvannak, de nem lesz belőlük átírt, látható jel (be kell ismernünk, hogy ma még nem tudjuk, miért vannak), a harmadik csoportban lévő gének alakíthatóak, ezeket módosíthatja bármi, pszichoszomatikus, vegetatív hatások, ? itt ebben a géncsoportban hathat, működhet az, amit az ember önmaga életmódváltással, tudatos egészségmegőrzéssel meg tud tenni.

Kiemelte, hogy a gének a teljes genom mintegy 1,3%-át teszik ki, a többi rész regulációs jelentőségét most kezdjük megérteni. Ide tartozik a microRNS-ek hálózata is. Lényeges pontként említette, hogy a géndiagnosztika esetében annak reális társadalmi értékelésére van szükség, amiben a kommunikációért és a nevelésért felelős szakembereknek nagyon jelentős szerepe van.

Dr. Bagdy Emőke professzor asszony a géntudomány fejlődésével járó pszichológiai hatásokról beszélt illetve arról, hogy hol, hogyan használható a pszichológia a géndiagnosztika területén. Megerősítette Falus professzor szavait, hogy nincsen ?jó gén? és ?rossz gén?, ahogyan nincsen jó vagy rossz információ, tudás sem; minden a közlés módjától függ. Ha a géndiagnosztika eredményeivel az ember olyan módon szembesül, ami együttműködésre, aktivitásra, öntevékenységre ösztönzi, akkor lesz ereje és ideje is, hogy a megismert hajlamokat, rizikófaktorokat, veszélyforrásokat kiküszöbölje, megelőzze, kezelje.

Ha az információ átadása riadalmat kelt, ha az ember úgy érzi, hogy valami rosszal szembesült, ha megijed és elbújik, vagy szabotálja a tényekkel való szembenézést, akkor a saját esélyeit rontja. A pszichológia és a kapcsolt tudományok, szakmák ? mint pl. a life coaching ? feladata, hogy orvosoknak, szakembereknek és a laikusoknak is átadják az információ pozitív közlésének módszertanát, és így azt is, hogy hogyan lehet és kell pozitívan fogadni, feldolgozni a géndiagnosztika híreit. ? Soha nem szabad elfelejteni ? mutatott rá Bagdy professzor asszony ? hogy a biztos rossz tudása is jobb, mint a bizonytalan.

Újságírói kérdésre reagálva Bagdy Emőke beszélt arról, hogy micsoda hallatlan jelentősége van a korai diagnózisnak, illetve a hajlamok, valószínűségek minél korábbi feltárásának. A gyerekek fejlődését még sokkal jobban, hatékonyabban lehet támogatni életmóddal, nevelési módszerekkel lehet segíteni őket, hogy felnövekedve a lehető legjobb életminőséget érhessék el.

Újságírói kérdésre és egyben zárszóként Marton professzor elmondta, hogy a génkutatásban hazánk aktívan részt vesz, nem vagyunk elmaradva a világ élvonalától. A Quintess az első olyan intézmény, ahol a géndiagnosztika a gyakorlatban is hozzáférhető a kliensek számára egy komplex szolgáltatás részeként, amelynek során klinikai és laboratóriumi információkat a genetikai vizsgálat eredményével összekapcsolva dolgozzák ki a szakemberek a személyre szabott életmód protokollt. Mindhárom előadó egyetértett a zárógondolattal: Felelősek vagyunk, és sokat tehetünk azért, hogy a sorsszerűség elkerülhető legyen, hogy a hajlam ne végzetszerű, hanem figyelmeztető legyen jövőnk kialakítása során.