ZETApress

Az Állami Számvevőszék a pszichiátriai betegellátás helyzetét vizsgálta és elszomorító helyzetet talált. Romló ellátási színvonal, csökkenő kapacitások, elvándorlás, romló ellátási mutatók. Ahogy az ÁSZ fogalmazott: összességében a pszichiátriai egészségügyi ellátás feltételei az intézményrendszer egésze és a betegek szempontjából is kedvezőtlenül változtak.

A pszichiátriai betegellátás helyzetét az Állami Számvevőszék első alkalommal vizsgálta. Az ellenőrzés a 2006. január 1-je és 2011. szeptember 30-a közötti időszakot foglalja magában, figyelemmel kísérve az ellenőrzés lezárásáig bekövetkezett változásokat. Az ellenőrzés célja annak értékelése volt, hogy a pszichiátriai betegellátás átalakítására fordított források megfelelően hasznosultak-e, illetve hogy az átalakítás eredményeként létrejött-e költséghatékonyabb és magasabb színvonalú, kiegyenlítettebben hozzáférhető ellátás.

A pszichiátriai betegségek ma már népbetegségnek számítanak, egy az ÁSZ vizsgálat által is idézett, 2011 szeptemberében közzé tett vizsgálat szerint egy éven belül vizsgálva az európai lakosság több, mint egyharmada, 38,2%-a, összesen 164 millió ember szenved a vizsgált 27 mentális zavar legalább egyikében.

A pszichiátriai ellátás egyik legmarkánsabb mutatója az öngyilkosságok, illetve öngyilkossági kísérletek alakulása. Bár az öngyilkosságok számában 1985 és 2006 között 50 százalékos csökkenésre került sor még így is magas a suicid ráta (2010-ben 24,9/százezer fő). Ami pedig a változásokat illeti érdemes szó szerint idézni vizsgálatot: A százezer lakosra vetített öngyilkosságok száma pedig ismét emelkedik, a 2010. évben már 25 fő volt. Naponta átlagosan hét ember hal meg öngyilkosság miatt. Párhuzamosan ezzel az öngyilkossági kísérletek száma is nőtt, a jelentés is megemlíti, hogy a 2006. évről a 2010. évre az öngyilkossági kísérletek száma 14,5 ezer főről 16,8 ezer főre nőtt.

A számok vizsgálata során természetesen nem lehet a körülményekről (pl. gazdasági válság hatásai) sem megfeledkezni, mindazonáltal a pszichiátriai ellátórendszer átalakítása és a trend megváltozása is egyértelműen szoros összefüggést mutat. Az ÁSZ a helyszíni ellenőrzés megállapításainak hasznosítása mellett javasolja az emberi erőforrások miniszterének, hogy tegyen intézkedéseket a Népegészségügyi Program és Gyermek-egészségügyi Program lelki egészségre vonatkozó célkitűzéseinek elérésére, mérje és elemezze az elvárt eredmények teljesülését, mivel a pszichiátriai betegellátás átalakítása ellenére romlott a pszichiátriai ellátás költséghatékonysága és eredményessége. A Népegészségügyi Programban, a Gyermek-egészségügyi Programban megfogalmazott célkitűzések nem teljesültek.

Az egészségügyi és szociális pszichiátriai ellátások kapacitásai nem összehangoltak, és betegségregiszterek hiányában nem épülnek megbetegedési adatokra. A vizsgált időszakban nem született döntés arról, hogy a mentális problémákkal élők ellátása az intézményközpontú ellátórendszer vagy a területi, közösségi szolgáltatások rendszerének túlsúlya mellett történjen-e. Nincs a betegellátást szabályozó ellátásszervezés, kiegyenlítetlen a területi hozzáférés, ezért az EMMI vizsgálja felül a megbetegedési adatok mérésén alapuló területenkénti ellátási szükségletek alapján az egészségügyi és szociális pszichiátriai ellátások kapacitásait és azok összhangját. Döntsön a mentális problémákkal élők ellátását biztosító intézményközpontú ellátórendszer és a területi, közösségi szolgáltatások hatékonysági és eredményességi szempontok szerinti fejlesztéséről. Biztosítsa a kapacitások módosítása során a területileg kiegyenlítettebb hozzáférést.

A lelki egészség megőrzése területén megvalósult pilot programok ellenőrzése azt igazolta, hogy pályázati források felhasználásával, kis többletráfordítással, a betegekkel való szoros együttműködés, a betegkövetés, az ellátórendszer elemei közötti magasabb színvonalú koordináció és az ellátásszervezés eszközeivel eredményesebb pszichiátriai ellátás érhető el, ezért az EMMI intézkedjen az eredményes pilot programok gyakorlatának széles körű megismertetésére!

Országos pszichiátriai központtá fejlesztené a Nyírő Gyula Kórházat a leendő vezető. A fővárosi Nyírő Gyula Kórház leendő vezetője vállalkozott arra, hogy az intézményt országos addiktológiai és pszichiátriai központtá fejlessze, amelyből akár a kormány által tervezett Országos Pszichiátriai és Addiktológiai Intézet (OPAI) is kinőhet.

Németh Attila, a szakmai kollégium pszichiátriai és pszichoterápiás tagozatának vezetője erről a Magyar Pszichiátriai Társaság (MPT) mai sajtótájékoztatóján beszélt az MPT budai központjában. ? Az OPAI megvalósíthatósági tanulmánya jól áll, információi szerint az anyagi forrás még hiányzik. A szándék megvan, helyszínről még végleges döntés nincs ? mondta Németh Attila, aki megerősítette: augusztus elsejétől szóló kinevezése utalhat arra, hogy a Nyírő Gyula Kórház mindebben részt vehet. Hangsúlyozta: egy ilyen, harmadik progresszivitási szintű intézetnek a legmagasabb színvonalú betegellátást kell nyújtania, emellett kiemelt feladatai vannak az oktatás és a kutatás terén, továbbá gyógyszertani központnak kell lennie. Hozzátette, hogy erre a feladatra vállalkozott a Nyírő Gyula Kórház vezetésére benyújtott pályázati anyagában is.

Németh Attila ugyanakkor arra is kitért, hogy szükség van egy országos központra, de ezzel együtt minden szinten fejleszteni kell a pszichiátriai ellátást. Azt mondta, a kormányzat az elmúlt két évben ?megmentette? a pszichiátriai járóbeteg-ellátást azáltal, hogy új finanszírozási mutatókat vezetett be, de a rendszer így is éppen csak fenntartható. A szakmai kollégium tagozati vezetője közölte: az OPNI 2007-es bezárásával okozott káoszt az egészségügy mostanáig sem tudta kiheverni. Sőt véleménye szerint az OPNI bezárása is összefügghet azzal, hogy míg 1985-től 2006-ig mintegy felére csökkent, azóta ismét emelkedésnek indult az öngyilkosságok száma Magyarországon.

Dr. Lehóczky Pál, az MPT elnöke kifejtette, az ÁSZ-jelentés is megállapította: a magyarországi pszichiátriai ellátás mind struktúráját, mind a területi ellátottságot tekintve nagyon rossz helyzetben van. Az, hogy valaki hol él, nagyban befolyásolja azt, hogy mikor jut el orvoshoz, s így milyen esélyei vannak a gyógyulásra. Leszögezte: a magyarországi pszichiátriai ellátás és lelki egészség javítására hosszú távú, több kormányzati cikluson átívelő stratégiára van szükség.

Németh Attila és Lehóczky Pál kiemelte: maximálisan egyetértenek az Állami Számvevőszék (ÁSZ) által június 14-én ismertetett, a 2006. január 1-je és 2011. szeptember 30-a közötti időszakra vonatkozó, a pszichiátriai betegellátás átalakításának ellenőrzéséről készült vizsgálat eredményeivel, az azokon alapuló javaslatokkal. Magyarországon több szakemberre van szükség, különösen a gyermekek ellátásában, a szociális és az egészségügyi szféra pszichiátriai ellátásait pedig össze kell hangolni ? közölték egybehangzóan.