ZETApress

Jövő év január elsejétől az Európai Unióban kötelező a 41/2009 EK rendeletet alkalmazása a gluténérzékenységben (coeliakia, lisztérzékenység) szenvedők számára gyártott és forgalmazott élelmiszerekre ? tudtuk meg délelőtt a Gluténmentes élelmiszerek jogi szabályozása és vizsgálata tárgyában rendezett konferencián.

A rendelet alapja a 118-1979 számú, 2008-ban módosított Codex Standard, amely világszinten újra szabályozta a gluténmentes élelmiszerek körét, új megnevezéssel, meghatározásokkal és címkézési szabályok előírásával ? hangzott el a Vidékfeljesztési Minisztériumban. ?Gluténmentes? csak az az élelmiszer lehet, amelynek gluténtartalma nem magasabb, mint 20 mg/kg a végső fogyasztó számára értékesített élelmiszerben, még akkor is, ha tartalmaz búzából, árpából, rozsból és/vagy zabból származó összetevőket.

?Nagyon alacsony gluténtartalmú? kizárólag az a diétás élelmiszer lehet, amelynek gluténtartalma 20 és 100 mg/kg közötti a végső fogyasztó számára értékesített élelmiszerben, és van olyan összetevője, amely glutént tartalmazó gabonaféléből (búza, árpa, rozs és zab) származik ? mint például a Codex gluténmentes búzakeményítő, és ezt a megjelölést a termék nevének is tartalmaznia kell (pl.: nagyon alacsony gluténtartalmú kenyér, stb.)

A gluténmentes diétában fogyasztható élelmiszerek jelölésére világszerte használt áthúzott búzakalász szimbólum használatára az Association of European Coeliac Societies (AOECS, melynek a Lisztérzékenyek Érdekképviseletének Országos Egyesülete is tagja) közgyűlésén aláírásra került az az Európai Charta, amely biztosítja a szimbólum egységes és ellenőrzött használatát, garanciát biztosítva a coeliakiás betegek számára.

A mai munkaértekezleten tájékoztatást kaphatnak a résztvevő élelmiszergyártó cégek a 41/2009 EK törvény alkalmazásának feltételeiről, az élelmiszerek gluténtartamának ellenőrzéséről, a Magyarországon elérhető laboratóriumi háttérről és a már rendelkezésre álló tapasztalatokról egyaránt. A munkaértekezletnek helyszínt biztosító Vidékfeljesztési Minisztérium a magyar élelmiszerpiac felügyeletének egyik szakmai felelőse.

A WESSLING Hungary Kft. 1992 óta van jelen a magyar piacon. Az akkreditált, független laboratórium fő tevékenységi területei közé tartozik a környezet-, gyógyszer- és élelmiszeranalitika, az élelmiszerbiztonsági és környezetvédelmi szaktanácsadás, beleértve a mikrobiológiai, illetve GMO-vizsgálatok elvégzését is. Dr. Erwin Weßling 1983-ban alapította a németországi Altenberge-ben azt a vállalkozást, amely ma WESSLING Hálózatként működik Európa 10 országában.

A WESSLING független laboratóriumok európai hálózata azért jött létre, hogy gyors szolgáltatásokkal pártatlanul, érdekmentesen és megbízhatóan segítse a nagy horderejű gazdasági döntések meghozatalát, óvja életünk minőségét és védje hétköznapjaink biztonságát. komplex, teljes körű szolgáltatást nyújtva, egyedi megoldásokat kínálva az üzleti, a kereskedelmi, az ipari, állami vagy lokális, önkormányzati tevékenységek által felvetett kérdésekre.

A Lisztérzékenyek Érdekképviseletének Országos Egyesülete 1990-ben alakult közhasznú betegszervezet. Feladata sokrétű: a coeliakiás (gluténérzékeny, glutén-intoleráns) betegek összefogása, érdekeinek védelme, esélyegyenlőségük elérése, hátrányos helyzetük megszüntetése, a gluténmentes táplálkozás és életmód szabályainak és gyakorlati alkalmazásának megismertetése, a gluténérzékenyeknek szánt élelmiszerek biztonságának, minőségének, elérhetőségének javítása, stb.). Évek óta végzik a gluténmentes diétás élelmiszerek gluténtartalmának független, akkreditált laboratóriumi mérésekkel történő ellenőrzését ? vegyes tapasztalatokkal, amiről a munkaértekezleten is tájékoztatták a résztvevőket.

A coeliakia (lisztérzékenység, gluténszenzitív enteropátia) élethosszig fennálló autoimmun betegség, a vékonybél kóros elváltozásával járó gluténérzékenység (intolerancia). Kiváltója a búzában, az árpában, a rozsban, ezek fajtaváltozataiban és származékaiban (durum, tönkölybúza, kamut, stb.) ? megtalálható fehérje, a glutén. A betegség változatos tünetei a gluténtartalmú ételek hosszabb-rövidebb ideig tartó fogyasztását követően alakulnak ki a genetikailag prediszponált egyénekben, és kialakulásában környezeti hatások (szoptatási szokások, étkezési hagyományok, vírusfertőzések, stb.) is szerepet játszhatnak.

A múltban a coeliakiát ritka gyermekbetegségnek tartották, mára azonban széles körben elvégzett epidemiológiai kutatások eredményei igazolják, hogy a betegség Európában a teljes népesség 1%-át érinti, Magyarországon 1:60 körüli, kiemelkedően magas gyakoriságú. A már felismert esetek száma azonban ma alig éri el a 10-15%-ot.

A diagnosztizált betegek családjában az ismételt előfordulás kockázata tízszeres, ezért a felismert betegek elsőfokú rokonainak (szülők, gyermekek, testvérek) coeliakia-szűrővizsgálata a szakmai protokoll része. A betegség ma ismert egyetlen hatékony terápiája az élethosszig tartó gluténmentes diéta, melynek bevezetése és betartása életmódváltást jelent a betegek és családjuk számára.

A glutén a búzában és más gabonafélékben megtalálható, vízben oldhatatlan fehérje-komplex. A terápia a búza, az árpa, a rozs és fajtaváltozataik, mint a tönköly, a kamut, a durum, stb. elhagyása. A gluténmentes diéta a toxikus glutént nem tartalmazó gabonafélék (rizs és kukorica), a pszeudogabonák körébe tartozó magvak (pl. köles, hajdina, teff, stb.) mellett a burgonya, a szója, a zöldségfélék és hüvelyesek, a gyümölcsök, a tej, a tojás, a húsok, a halak, stb. fogyasztásán alapul.

A 41/2009 EK-rendelet szerint azok a normál fogyasztásra, vagy különleges táplálkozási célra gyártott élelmiszerek, ?tiszta? zab és ?tiszta? zabot is tartalmazó termékek viselhetik a ?gluténmentes? megjelölést, amelyeknek gluténtartalma nem haladja meg a 20 mg/kg mennyiséget a végső fogyasztó számára értékesített élelmiszerben. Azok a különleges táplálkozási célra, gluténérzékenyeknek gyártott élelmiszerek, amelyek tartalmaznak egy vagy több olyan, búzából, rozsból, árpából, zabból készült összetevőt, amelyek toxikus gluténtartalmát különleges eljárással csökkentették, és gluténtartalmuk a végső fogyasztó számára értékesített élelmiszerben 20 és 100 mg/kg között van, ?nagyon alacsony gluténtartalmú? jelöléssel hozhatóak forgalomba. Bővebbet idekattintva olvashatunk.