ZETApress

Mi a közös Petőfi Sándorban, Thomas Mann-ban és Csokonai Vitéz Mihályban? Amellett, hogy koruk irodalmi életének meghatározó személyiségei voltak ? ahogy a rossz között élő irodalmárok jelentős részének ?, együtt kellett élniük a tbc-vel. A tbc múltját és jelenét ismerhettük meg a Lilly Hungária Kft. sajtórendezvényén, a budakeszi Korányi Intézetben.

Az Utazás a terápiák körül elnevezésű eseményen mindig egy-egy terápiás területet kívánnak körbejárni kötetlen módon, minden lehetőséget felkínálva a meghívottaknak arra, hogy közvetlenül feltehessék kérdéseiket, illetve megoszthassák véleményüket az adott témával kapcsolatosan. Így történt ez ma délelőtt is. Az esemény házigazdái, a kérdések célpontjai Prof. Dr. Strausz János, az intézet főigazgatója, Paplanos Péter, a Lilly Hungária Kft. igazgatója és a költők verseit felolvasó Őze Áron színművész voltak.

A tuberkulózist gyakran a múlt betegségeként tartják számon, pedig a Föld lakosságának közel egyharmada látensen hordozza a baktériumtörzset. Évente kétmillió ember ? azaz minden 20. másodpercben valaki ? meghal a betegségben. Ez alkalommal a többszörösen gyógyszer-rezisztens tuberkulózisról, és a kezelésének lehetőségeiről volt szó. Utazásaink során hagyománnyá vált, hogy egy-egy betegség és a művészet kapcsolatáról is szó esik. Ezúttal sincs ez másként, az irodalmi alkotásokon keresztül tekinthettünk be a tbc-s betegek mindennapjaiba.

Hazánkban az elmúlt évben 1700 új megbetegedést regisztráltak. Amíg fertőznek, addig kórházban kell kezelni őket, ahol ellenőrzötten veszik be a gyógyszereket. 90%-uk együttműködik, gyógyulni akar, a maradék 10% viszont inkább elszökik. A gond az, hogy zárt osztályt nem lehet működtetni, így ezek a fertőző betegek közöttünk hordozzák a kórt, bármelyikünket megfertőzhetnek.

Három-négyhetes bennfekvés után a gyógyuló betegek hazamehetnek ? már nem fertőznek ?, de a gyógyszereket legalább félévig kell szedniük. Ezeket a területi tüdőgondozókban ingyen kapják, de ide is 10%-uk ?elfelejt? elmenni. Mivel panaszmentesek, azt hiszik, már nincs is is rá szükségük. Ezek az emberek aztán visszaesnek a betegségben, s bennük alakulnak ki a gyógyszer-rezisztens baktériumok, melyeket aztán úgy náluk, mint az általuk megfertőzötteknél csak célzott antibiotikumos kezeléssel lehet elpusztítani.

S hogyan kaphatjuk el a kórt? Cseppfertőzéssel, mely tüsszentéssel, köhögéssel terjed. A metrón és a villamoson nyugodtan megfoghatjuk a fogantyút, ettől nem leszünk tüdőbajosak! S ha elkaptuk, se kell belehalnunk, mert a tbc szinte 100%-ban gyógyítható. Igaz, ehhez nekünk is együtt kell működnünk orvosainkkal, s az évenkénti nem kötelező tüdőszűréseken is részt kell vennünk, mert saját és környezetünk érdekében is érdemes!