ZETApress

A Lelki Egészség Világszövetsége október 10-ét a lelki egészség (a lélekben szenvedők) világnapjává nyilvánította. A Lelki Egészség Világnapja magyarországi eseményeire ezúttal a Reneszánsz Év ? 2008 keretében került sor, amelyek tegnap délelőtt 10-től este 8-ig zajlottak a Petőfi Irodalmi Múzeumban. A színes programokon túl itt mutatták be az európai régió ellátási helyzetével foglakozó, WHO által elkészített friss felmérést is.

A Lelki Egészség Világnap megtartására ezúttal a Reneszánsz Év ? 2008 keretében került sor. A Reneszánsz és Lélek, Kultúra és Művészet együtt a Lelki Egészség szolgálatában elnevezésű programmal idén a testi-lelki megújulás és a kultúra kapcsolatát hangsúlyozták a szervezők, hiszen a harmonikus élet feltétele, hogy kulturális igényeinknek is eleget tegyünk. A kultúra, művészeti értékeink megőrzése a lelki egészség egyik védő tényezője lehet.

A lelki egészség ? idegen szóval mentálhigiéné ? és a lelki betegség közötti határ nagyon keskeny. Az egyén saját állapotának megítélése (rendben vagyok, vagy valami baj van velem) és a többség mércéje eltérő eredményre vezethet. Belső konfliktusok minden embernél előfordulnak, ezek felhalmozódása és nem megfelelő kezelése kiválthat lelki és testi betegséget egyaránt.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai szerint a világon négyszázmillió ember szenved lelki és idegi betegségektől. Valószínűsíthető, hogy az elkövetkező évtizedekben a pszichés betegségek minden képzeletet felülmúló ütemben szaporodnak a felgyorsult társadalmi-gazdasági változások, a háborús konfliktusok, az erőszak terjedése, a mind nyomasztóbb migrációs és menekültprobléma, valamint a munkanélküliség következtében is.

Világszerte 350 millióan szenvednek depresszióban, negyvenmillióra tehető a szkizofréniában szenvedők száma, és évente mintegy egymilliónyian vetnek véget életüknek önkezükkel. A pszichés betegségek az ezredfordulóra a második leggyakoribb betegségcsoporttá léptek elő Földünkön. A WHO becslése szerint 2020-ban a depresszió lesz az első vagy második legelterjedtebb betegség világszerte, ami azért is aggasztó, mert a negatív lelki folyamatok gyakran összefügghetnek és együtt járnak testi megbetegedésekkel is.

Dr. Matt Muijen a WHO Európai regionális tanácsadója (Europe, Regional advisor) személyesen mutatta be az eseményen az európai országok lelki egészséggel kapcsolatos nemzetközi felmérését és a Magyarország részére tett WHO ajánlásokat.

A lelki betegségek kezelésére, a kezelés törvényi szabályozására vonatkozó felmérés országról-országra hasonlított össze olyan indikátorokat, mint a pszichiáterek száma, a pszichiátriai kezelés finanszírozási oldala, a közösségi szolgáltatások rendszere, az ellátásban résztvevők képzési rendszere, a vényköteles antidepresszánsok, antipszichotikumok és egyéb gyógyszerek finanszírozási és fogyási adatai, illetve a gondozók, családtagok szerepe a gyógyítási folyamatban. Az adatokat az adott ország egészségügyi minisztériuma bocsátotta a WHO rendelkezésére.

A felmérés igen nagy különbségeket tárt fel; egy-egy ország ellátói hálózatában a foglalkoztatott pszichiáterek számában például akár tízszeres különbségek is lehetnek. Míg Svájcban százezer lakosra 30 foglalkoztatott pszichiáter jut, addig Albániában három, Törökországban pedig csak egy. Magyarországon nincs is pontos adat a ténylegesen a szakterületen dolgozó pszichiáterek számáról.

A kutatás egyebek között rámutatott arra is, hogy a gyakran hangoztatott vélemények ellenére önmagában a pszichiátriai gyógyszerek forgalmának növekedése nem hoz egyértelmű javulást az ellátásban, sőt, egyre inkább a közösségi szolgáltatásokban, a betegek rehabilitációjában, a stigmatizáció visszaszorításában illetve a betegek reintegrációjában látják a szakemberek a helyzet javításának kulcsát.

Sajnos Magyarországon egyelőre nem látszik, hogy a megszűnő kórházi ágyak kompenzációjaként a krónikus pszichiátriai betegek ápolására szolgáló szociális intézményi helyek száma emelkedne, holott az igényekhez képest ez eddig is rendkívül alacsony volt, és irreálisan hosszú volt a várakozási idő. Össztársadalmi érdek, hogy a lelki egészség témáját és a lelki betegségek megelőzésének kérdéseit mind gazdasági, mind népegészségügyi jelentősége miatt kiemelt prioritásként kezeljük, hasonlóan a szív- és érrendszeri és a daganatos megbetegedésekhez.

A Lelki Egészség Világnapján mutatkozott be a Lelki Egészség Országos Programja (LEGOP). A szakma által már korábban kidolgozott program az egészségügyi reform folyamatának részeként, az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretein belül kerülhetne megvalósításra. Egy ilyen program kidolgozására és megvalósítására az Egészségügyi Világszervezet (WHO) és az Egészségügyi Minisztérium határidővel ellátott megállapodást kötött, ennek végrehajtására a Minisztérium kötelezettséget vállalt.

A Lelki Egészség Világnapján, a Petőfi Irodalmi Múzeumban lezajlott programok a művészet és a lelki folyamatok kapcsolatára mutattak rá elsősorban: például több előadás központi szereplője József Attila volt. Emellett Popper Péter a vallás és a lelki egészség dimenziójáról, míg Tari Annamária a családi problémákról tartott előadást.

Élénk érdeklődés mellett zajlottak olyan szakmai előadások, mint Prof. Dr. Bitter István előadása a lelki egészség megőrzését segítő európai összefogás online módszereiről, vagy Prof. Dr. Rihmer Zoltán és Dr. Purebl György depresszió és az öngyilkosság dimenzióját taglaló előadása, vagy Prof. Dr. Czeizel Endre gondolatai a művészcsaládokról, a művészet örökletes voltáról, illetve a művésztehetségek lelki szenvedéséről szóló gondolatai.

A rangos előadások mellett a betegszervezetek is bemutatkoztak, hiszen a pszichiátriai civil- és betegszervezetek fontos munkát végeznek a lelki problémákkal küzdők támogatásában. A rendezvényen léleksakkal, moralitáskerékkel, lelki egészség és depresszió önkitöltő tesztekkel, tanácsadással volt jelen a Sötét Nappalok, Fényes Éjszakák Betegegyesület ? júliusi gellérthegyi futásukról mi is beszámoltunk ?, a Védőháló a Lelki Egészségért Alapítvány, a Feledékeny Emberek Hozzátartozóinak Társasága és az Életlánc Alapítvány. A betegszervezetek páciens kontra pszichiáter beszélgetéssel, irodalmi kiállítással, színházi előadással is színesítették a programot.