ZETApress

Gyerekcipőben jár az iskolai egészségfejlesztés. Az iskolák 77%-ának segítségre van szüksége a továbblépéshez ? hallottuk a délelőtti sajtótájékoztatón az Aranytíz Kultúrház földszinti előadótermében.

Elhivatottak és felelősségteljesek a hazai pedagógusok, ha az egészségnevelésről van szó. A tanárok lelkesedése azonban az egészségnevelésnél jóval komplexebb egészségfejlesztéshez már kevés. A megvalósítás gyakran akadályokba ütközik: hiányosak az erőforrások, szélmalomharcot vívnak az egészséglelkes pedagógusok, és nincsenek jól működő hálózatok. A tanárokat az segítené, ha programmenedzseri képességeiket és ismereteiket továbbfejlesztenék ? derült ki a Béres Egészség Hungarikum Alapítvány (BEH) friss kutatásából.

A Béres Egészség Hungarikum Alapítvány egy, a hazai általános iskolákra reprezentatív kutatást végzett, hogy feltérképezze a fiatalok és az egészségfejlesztés kapcsolatát. Márciusban az Egészséglelkesek az iskolákban című felmérés során összesen 887 iskolaigazgatót és pedagógust kérdeztek meg a témában. A kutatás az egészségfejlesztést vette nagyító alá, azaz az egészségnevelésen túlmutatóan az egészséges életmódhoz szükséges társadalmi, környezeti és gazdasági feltételek megteremtését is vizsgálta.

A kutatás eredményei a magyar pedagógusok felelősségtudatáról tesznek tanúbizonyságot. A tanárok ugyanis tudják, érzik (92%), hogy intézményi keretek között tenniük kell a jövő generációjának egészségéért. A megkérdezettek 87%-a vélte úgy, hogy az általános iskola a legfontosabb színtér, amikor a fiatalok közösségi egészségfejlesztéséről van szó. Leginkább a biológia tanárok (53%), az osztályfőnökök (22%) és a testneveléstanárok (16%) foglalkoznak a diákok testi, lelki és szociális egészségével. Az iskolák több mint fele (57%) azzal is tisztában van, hogy az egészségfejlesztés szempontjából a 10-14 évesek a legbefogadóbbak.

A pedagógusok egészségtudatosság iránti nyitottságát és elhivatottságát tükrözi, hogy 10-ből 6 iskolában van olyan személy, aki az egészségfejlesztésért felelős. Ugyanezt a lelkesedést támasztja alá, hogy a megkérdezett intézmények 60%-a rendelkezik egészségtervvel, közülük minden második frissítette is azt az utóbbi egy évben. A kutatás szerint az egészségtervek egyik elterjedt megvalósulási formája az egészségnap: az iskolák 71%-ban tartanak ilyet, a többségük (96%) ráadásul évente egy vagy két alkalommal. Az is jó hír, hogy az iskolák közel 40%-a ma már képes arra, hogy a saját egészségfejlesztési terve megvalósításához külső anyagi forrást ? például pályázati lehetőséget vagy helyi vállalkozói támogatást ? igénybe vegyen. Elmondhatjuk tehát, hogy az egészséglelkes pedagógusok jeleskednek a programok megvalósításában; a tettek azonban gyakran megrekednek az egészségnevelés szintjén.

A problémák részletezésekor az iskolaigazgatók és a pedagógusok elmondták, hogy akadályokba ütköznek az egészségfejlesztés megvalósításakor. A magyar általános iskolák 77%-ának szüksége van arra, hogy segítséget kapjon az egészségfejlesztéshez. A kutatásból összeállított problématérkép alapján az hozhatna javulást, ha elkészülne az iskolák 40%-ában ma még hiányzó egészségterv, ha mindinkább a tanrendbe épülve jelenne meg a témára dedikált óra (jelenleg ugyanis csak az iskolák 48%-ában van egészségnevelés vagy egészségtan), és ha a pedagógusok rendelkeznének programmenedzseri ismeretekkel.

Ez utóbbi abban segítené őket, hogy hatékonyabban tudják motiválni, lelkesíteni az egészségre ma még kevésbé nyitott pedagógustársaikat, a szülőket és a diákokat is. Az egészséglelkes tanárok számára ugyanis kihívás a többiek mozgósítása: minden harmadik iskolának gondot jelent a diákok bevonása, minden negyedik intézménynek pedig a tanárok iskolán belüli összefogása. Az egészségfejlesztés ügyét szolgálná az is, ha több helyen lenne az egészségfejlesztésért felelős pedagógus; ma ugyanis tízből négy iskolában még nincs ilyen.

A pedagógusok gyakran érzik úgy, hogy szélmalomharcot vívnak. Magára maradottságukat mutatja, hogy a tanárok fele nem ismer más iskolából olyan kollégát, aki szintén az egészségfejlesztéssel foglalkozik; azaz nincs arra lehetőségük, hogy jó példákat, információkat osszanak meg egymással. További problémaforrás, hogy a rendelkezésre álló oktatási anyagok nehezen adaptálhatóak a hétköznapi iskolai életbe: a megkérdezett iskolák 18%-a tudja csak teljes mértékben hasznosítani azokat.

Nagyon örülök, hogy az általános iskolákban egyértelműen érzékelhető az egészség megőrzésére irányuló nyitottság. A cél azonban az, hogy az egészségnevelés felől egyre inkább elmozduljunk a komplexebb egészségfejlesztés irányába. Ebben szeretnénk segítséget nyújtani! ? mondta Dr. Béres József, mint a közösségi egészségfejlesztés iránt elkötelezett Béres Egészség Hungarikum Alapítvány alapítója. A Program egy olyan pedagógusképzés kidolgozását tervezi, amely azt segíti, hogy a tanárok az egészségfejlesztést az iskolán belül hatékonyabban tudják megvalósítani. Az ősszel induló, akkreditált program kidolgozásában szakmai szervezetek is közreműködnek.