ZETApress

Az élődonoros veseátültetés számának növelését, az Eurotransplanthoz történő csatlakozás jelentőségét és a transzplantációra váró betegek teljes körű tájékoztatását jelölte meg a XVII. Dél-magyarországi Transzplantációs Szimpózium kiemelt témájaként Dr. Szenohradszky Pál, a Szegedi Tudományegyetem Sebészeti Klinikájának főorvosa.

A főorvos urat régóta ismerem. 1992. január 6-án tagja volt annak a szegedi team-nek, mely az ezredik magyarországi veseátültetést végezte. Akkor erről a Reform Hírmagazinban, majd két évvel ezelőtt a portálomon számoltam be olvasóinknak.

Pénteken, a szimpózium első napján, neves szakemberek mutatták be a transzplantáció teljes folyamatát a jelenlegi magyar gyakorlatban, a várólistákra való felkerülés menetétől, a legkorszerűbb műtéti eljárásokon át a szervátültetéssel járó esetleges szövődményekig.

A szimpózium keretében 2006 óta rendszeresen megszervezik a transzplantációs nyílt napot, ahol a jelenleg művesekezeléssel élő betegek találkozhatnak a szakorvosokkal, az élődonoros veseátültetésen átesett betegekkel és a szervek adományozóival. A cél, hogy minél többen ismerkedjenek meg az élődonoros transzplantáció lehetőségeivel és előnyeivel. E módszer hosszú távú eredményei lényegesen jobbak, mintha a szerv agyhalott betegből kerülne átültetésre. A donorhiányból adódó ? sok esetben hosszú ? várakozási idő pedig minimálisra rövidül: csupán a szükséges vizsgálatok elvégzésének idejéig tart. A vesedonorok hiánya ma is probléma Magyarországon ? és annak ellenére, hogy 2010-ben már 67 kórház adott donorjelentést, közel száz intézmény, az összes magyar, intenzív osztállyal rendelkező kórház lenne alkalmas erre.

A szimpózium egyik legtöbb kérdést felvető témája az Eurotransplanthoz történő csatlakozás volt. A kétlépcsős csatlakozási folyamat első szakasza a részleges csatlakozás, amely a transzplantációra váró gyerekek, a sürgős esetek és az immunológiailag érzékeny betegek számára biztosít nagyobb eséllyel megfelelő donorszervet ? számukra a nagyobb, több ország populációjára vonatkozó mintából jobb eséllyel találni minden szempontból megfelelő szervet.

A második lépcsőben már minden várólistás magyar beteg számára megvan a lehetőség, hogy az Eurotransplant valamely tagországából jusson szervhez. Magyarország teljes jogú tagja akkor lesz a szervezetnek, ha három feltételnek: a jogi feltételek rendezésének, a labor akkreditációnak és az adatszolgáltatási kötelezettségnek is eleget tud tenni ? ismertette Dr. Langer Róbert, a Semmelweis Egyetem Transzplantációs és Sebészeti Klinikájának professzora.

Nagyon fontos azonban tudni, hogy sok beteg számára a transzplantáció nem valós alternatíva: itthon a jelenleg művese ellátásra szoruló betegeknek csak 16-18%-a alkalmas a transzplantációra vagy meri vállalni azt, így a többség fel sem kerül a várólistára. Számukra továbbra is a hetente többszöri művesekezelés az életben maradás egyetlen esélye.

A második, szombati napon megtartott transzplantációs kerekasztal, valamint az ezt megelőző előadások során kiderült, hogy minél hamarabb történik meg a transzplantáció, annál nagyobb a transzplantációval megnyerhető életévek száma. A legjobb eredményeket az élődonoros transzplantáció biztosítja. A tudományos eredmények szerint az élődonoros veseátültetés nagymértékben megnöveli a transzplantáció sikerességét.

Míg az élődonoros transzplantáció túlélési aránya az első évben 95%, az átlagos túlélési idő pedig 15-20 év, nem élő donorból származó veseátültetésnél a túlélési arány 90% az átlagos túlélési idő 8-9 év. Az élő donoros átültetés során a korai vesefunkció jobb, a várakozási idő lerövidül, a műtét jobban tervezhető, a terápia jobban kézben tartható. Ennek is köszönhető, hogy az Egyesült Államokban több mint 50% az élődonoros transzplantációk aránya.

A rossz transzplantációnál a jó dialízis még mindig jobb ? idézte egyik korábbi professzorát Dr. Ondrik Zoltán, az SZTE I. Számú Belgyógyászati Klinika Dialízis Központjának orvos-igazgatója, aki elmondta, hogy a transzplantáció nem kötelező megoldás, hanem opcionális lehetőség, és számtalan szervi oka lehet annak, hogy a műtéttel nem akarják nagyobb kockázatnak kitenni a betegeket. A szívvel és tüdővel összefüggő krónikus betegségek jelentős része, a daganatos állapot, a 75 év feletti életkor jellemzően a transzplantáció kizáró oka, bár vannak kivételek.

Dr. Remport Ádám, a Magyar Nephrológusok Társasága Transzplantációs Bizottságának vezetője szerint a veseátültetés hosszú távú megoldást jelenthet, ám azt semmiképpen sem nem szabad elfelejteni, hogy a dialízis kezelés biztos pont a krónikus vese-elégtelenek számára, hiszen minden beteg számára lehetővé teszi az életben maradást, és biztosítja a vesetranszplantáció hátterét.