ZETApress

Délután az MRE Bethesda Gyermekkórházban ünnepélyesen átadták azt a kétszázmillió forintértékű energetikai beruházást, amely a Norvég Alap segítségével készült. Az átadáson a Fővárosi Önkormányzatot Csomós Miklós főpolgármester-helyettes, Zugló Önkormányzatát Rozgonyi Zoltán alpolgármester, a fenntartó egyházat Bölcskei Gusztáv református püspök képviselte.

A nagytiszteletű úr ? a Magyarországi Református Egyház Zsinatának lelkészi elnöke ? a délutáni sajtóbejáráson elmondta, hogy Velkey Györgyöt, a kórház főigazgatóját már rég tiszteletbeli reformátussá kellett volna választani, mert katolikus vallásúként oly sokat tett a Magyarországi Református Egyház Gyermekkórházáért, ahol megújuló és alternatív energiaforrásokat használnak. A Bethesda Kórház Alapítványa a Norvég Finanszírozási Mechanizmus Civil Támogatási Alapja által meghirdetett pályázati felhívás első kiemelt területéhez, a környezetvédelemhez, azon belül is a megújuló energiaforrások használatához kapcsolódóan nyújtott be pályázatot, mely Izland, Liechtenstein és Norvégia által ? az EGT Finanszírozási Mechanizmuson keresztül ? támogatott projekt. A több mint kétszázmillió forint összköltségvetésű projekt 90%-os intenzitású támogatást nyert el. A hiányzó 10%-os önrészt az alapítvány biztosítja.

A projekt fő célja, hogy csökkentsék a káros anyag kibocsátást, a hagyományos energiák felhasználásának csökkentése mellett. A projekt maximálisan hozzájárul a környezet megőrzéséhez, a környezetszennyezés csökkentéséhez, és a környezetvédelemhez. Alapvető cél az volt, hogy egy napkollektoros és gázmotoros, hőszivattyús rendszert építsenek ki, mely a szükséges energiát állítja elő a kórház épületei számára. Ahhoz, hogy ezt az energiát mindenkor a megfelelő helyre eljuttassák, szükség volt az épületek összekapcsolására, mely biztosítja az energia épületek közötti megfelelő mozgását. Ezzel elérték azt, hogy minden időpillanatban a legoptimálisabban üzemelő berendezés működjön. Az energiát a hűtő-fűtő rendszer működtetésére fordítják, mely biztosítja az épületek megfelelő komfortját (télen a fűtését, nyáron hűtését). A rendszer emellett biztosítja az épületek használati meleg vízigényét is.

A rendszer kiépülésével tartandó alapvető célok

Energiaoptimalizálás: a komfort igényeket kiszolgáló energia minél nagyobb hányadának kiváltása megújuló energiákkal; a csúcsigények lecsökkentése energiatárolással; a megnövekedő hűtési igények kielégítése természetes energiával; olcsóbb energia felhasználása; hosszú távon gazdaságilag is megtérülő megoldások választása. A kórház komfortjának növelése és költségcsökkentés. Az épületekben fellépő legjelentősebb hőigény a fűtés, légtechnika, és a HMV használati meleg víz) ellátásból adódik. Ahhoz, hogy a kórház energetikai rendszerét a kornak és a környezetvédelmi elvárásoknak a legmegfelelőbben tudják átalakítani, a leggazdaságosabb és technikailag legmodernebb berendezést kellett kiválasztani.

A megvalósítás során beépítésre került 60 m2 felületnyi Heat pipe rendszerű vákuumcsöves napkollektoros rendszer, valamint Solar parabola 2008-as típusú napkohó. Felszerelésre került 12 darab gázbázisú abszorpciós hőszivattyú, egy abszorpciós folyadékhűtő és egy 15/18kW teljesítményű gázmotor. Kiépítettek 960m2 Meditherm típusú felületi fűtő-hűtő rendszert a kórház hotelszárnyában. Mindezek mellett a még meglévő 37 darab elöregedett ablak és ajtó cseréje is megtörtént, 6 kamrás, 90mm-es beépítésű, 3 rétegű speciálisan hőszigetelt üvegű nyílászárókra, amelyek hőátbocsátási tényezője 0,7W/m2K.

A gázbázisú abszorpciós hőszivattyú az a berendezés, amely a kórház fűtés és HMV igényét a korábban megfogalmazott igények alapján kielégíti. A hőszivattyúk legnagyobb előnye a tisztán fosszilis energiát felhasználó (pl.: kazánok) berendezésekkel szemben, hogy megújuló energiát, a külső levegő hőtartalmát is hasznosítják. A felhasználandó gázbázisú abszorpciós víz-levegő hőszivattyú a külső levegő hőmérsékletének függvényében 1 kWh értékű gáz felhasználásával 1,6-1,2 kWh hőt állít elő, a mi időjárási viszonyaink között. A direkt földgáztüzelésű abszorpciós hőszivattyú hűtő, vagy fűtő üzemmódban képes üzemelni. Alkalmazásával jelentősen csökkenthető a primerenergia-felhasználás és a C02-kibocsátás. A leggazdaságosabb földgáztüzeléses hőtermelő rendszer energetikai besorolása A+++.

A földgáztüzeléses abszorpciós hőszivattyúban az üzem közbeni körfolyamatot nem mechanikus energia (kompresszor) tartja működésben, hanem bevitt hőenergia, amit gáztüzeléssel biztosítunk. Tehát a földgáztüzeléses hőszivattyú egy kazán és egy abszorpciós hűtőgép kombinációja, amely egyaránt alkalmas fűtésre és hűtésre is, egyes típusai akár egyidejűleg is. Az előzőekben említett előnyökből adódóan viszonylag kevés mozgó alkatrészt tartalmaz, ezért kevesebb rezgéssel és zajjal jár a működése. Viszonylag egyszerű felépítése miatt a karbantartási igénye szerénynek mondható.

További megújuló energiaforrásként használt energiatermelő berendezés a szolár parabola (napkohó). A berendezés egy olyan napenergia-hasznosító rendszer, amely a nap sugarait koncentráltan összegyűjti egyetlen fókuszpontba. A napsugárzás energiájának felhasználása két területen is jelentős: a visszavert és az elnyelt sugarak energiája is hasznosítható. A visszavert napsugarak összegyűjtött energiájával ? naptűzhely, napkohó működtethető. A napkohó nagyon egyszerű szerkezete, egy parabola rendszerű homorú tükrökből áll, amelyek összegyűjtik a napsugarakat, így azok akár ezer fokot is meghaladóan képesek energiát fókuszálni egy helyre, amely hatalmas lehetőséget rejt magában.

A nap így összegyűjtött melegét átalakítják egy hőcserélő berendezésen keresztül, mely felmelegíti a rendszerhez csatolt háttértárolókat. A parabola fókuszpontja napkelettől napnyugtáig követi a nap járását, és mindig az adott napszakban a legjobb szögből tudja összegyűjteni a napsugarakat. A rendszer a direkt napsugárzást hasznosítva működik, felhős, vagy nap árnyékos időben pihen a rendszer. A kis hőátadó felületnek köszönhetően télen sem jelent problémát a keringetett közeg magas hőfokra való hevítése, hiszen a hűlő felület csupán töredéke a síkkollektoros rendszerekhez képest.

A napkohó mellett vákuumcsöves napkollektort is alkalmaznak, ami jelenleg a leghatékonyabb napkollektor fajta. Gyengébb fényviszonyoknál és hidegebb időben is hatékonyan működik. 50-95 fokos meleg víz előállítását teszi lehetővé, így széles körben jól hasznosítható. A vákuum szigeteli el az összegyűjtött hőt a környezettől, biztosítva a legmagasabb hatásfokot hidegebb időben is. A vákuumcső hengeres formájából adódóan a napsugárzás hosszabb ideig közvetlenül éri az abszorber lemezt, így nagyobb hatékonyságot eredményez a kora reggeli és a késő délutáni órákban. Az optimalizált méretű hőcső, valamint az abszorber kialakítása gyors felfűtést, több mint 500-780 kWh/m2 éves energiahozamot eredményez. A vákuumcső kialakításából adódóan a napsugárzás beesési szögétől függetlenül közel állandó teljesítményre képes.

A tervezett rendszer alacsony hőmérsékletű fűtési mód, melynek közvetett hatása a hőtermelőnél jelentkezik. A legkorszerűbb kondenzációs fűtőkészülékek akkor működnek leghatékonyabban, ha a fűtővíz hőmérséklete egész évben a földgáz égéstermék kondenzációs hőmérséklete, kb. 55 °C alatt van. Egyéb megújuló energiaforrásként tervezett hőtermelö (napenergia-hasznosító berendezések) az előzőekben említett napkohó, napkollektor, melynek a hőszivattyúhoz hasonló hatékonysága is annál nagyobb minél alacsonyabb hőmérsékletű fűtővizet kell előállítani. A tervezett fűtési rendszer hőmérséklete: 60/50 Celsius fok.

Az épületinformatika az úgynevezett intelligens épületek elektronikai (tűzvédelmi, biztonságtechnikai) és automatizálási (épületgépészet, fűtés, klíma) feladatainak ellátásával foglalkozó szakterület, melynek hatékony alkalmazásával az épület kényelmesen és gazdaságosan üzemeltethető. Azt a rendszert, amellyel a fenti célkitűzést megvalósíthatjuk, épületfelügyeleti rendszernek nevezzük.

A termék meglétével és használatával üzemeltetési költségek takaríthatók meg, pl. a világítás, fűtés, kezelőszemélyzet létszáma terén. A rendszer javítja a szolgáltatásszintet. Biztonságosabb és hatékonyabb üzemeltetés valósítható meg használatával, mivel a beépített berendezések a rendszerbe bekötésre kerülnek, és vezérlésüket az előre megírt programok, illetve az állandóan figyelt paraméterek alapján automatikusan végzi. A rendszer képes az egyes berendezések hibajelének a figyelésére, egyes elemek léptetésére, a működés különböző paramétereinek a figyelésére (pl.: légtechnikai szűrők eltömődésének a figyelésére), stb. Ez a rendszer választja ki és helyezi üzembe a leggazdaságosabb hőenergia termelő berendezést.