ZETApress

hírportál

Magányosan, vécén ülve?

Társaság, ajándékok, jó hangulat. Legtöbbünknek ezt jelentik az ünnepek, azonban nem mindenkinek. Ha valóban teljesülnének a karácsonyi kívánságok, félmillió honfitársunk kívánná azt magának, hogy elfeledkezhessen a vizelettartási problémájáról.

Bár az elnevezés akár viccesen is hangozhat, a probléma korántsem az. Ebben a betegségben szenvedők nem szívesen járnak táraságba, nem tudnak karácsonyi vásárokon nézelődni, felhőtlenül vásárolgatni és forralt bort, vagy teát iszogatni a barátokkal, családtagokkal. Inkább bezárkóznak és a karácsonyt, a szilvesztert is magányosan töltik, mert szégyellik betegségüket, és mert mellékhelységhez vannak ?kötve?.

A hiperaktív hólyag-szindróma, vagy más néven OAB szindróma egy tünet együttest leíró diagnózis. Jellemzője az erős, parancsoló jellegű vizelési inger, ami gyakran (de nem minden esetben) vizeletelfolyáshoz vezet. Jellemző tünete a gyakori nappali (azaz nyolcnál több) és éjszakai (egynél több) vizeletürítés is.

A nem kevés kellemetlenséggel járó ?száraz? formájában nincsen vizeletelfolyás, vagy elcseppenés, de a beteget erős vizelési késztetések és sokszor nagyon gyakori, akár 20 percenkénti vizeletürítések gyötrik. Ráadásul a hiperaktív hólyag szindrómának van egy úgynevezett ?nedves? formája is, amikor a panaszok között a vizeletinkontinencia is szerepel.

A szindróma kortól független előfordulási gyakorisága mindkét nemnél cca. 16 százalék, de az érintett betegek száma az életkorral párhuzamosan növekszik. A ?nedves? forma megjelenése hölgyeknél háromszor gyakoribb, bár idősebb életkorban már nincs a nemek között különbség.

Felmerül a kérdés, hogy mit tehetünk, hogyan kerülhetjük el a problémákat? Egyrészt vannak olyan ételek, italok, amelyeket NEM fogyaszthatnak az érintettek (pedig a karácsony együtt jár a ?súlyos? ünnepi fogásokkal): Alkohol ? mely úgy dehidratálja a szervezetet, hogy közben növeli a vizeletürítések számát. Az alkohol az agy azon részeit is befolyásolja, melyek a hólyagürítésre vonatkozó parancsot szállítják.

Koffein ? mely vízhajtó hatású, gyakori vizelési ingert vált ki. Savas ételek és italok ? a citrusfélék, a kávé, tea és a paradicsom mind olyan ételek, melyek ingerlik a hólyagot. Szénsavas üdítők ? a szénsavas üdítőitalok szintén gyakori vizelési ingert váltanak ki. Csípős ételek ? pl.: chili, wasabi, salsa szósz. Édesítő szerek ? a cukor, a méz és a mesterséges édesítők is válthatnak ki gyakori vizelési ingert. Látható tehát, hogy bizony a problémával küzdőknek le kell mondaniuk a klasszikus ünnepi vacsora több ?alkotóeleméről? is.

Fontos azt is tudni, hogy mit tegyünk ahhoz, hogy elkerüljön minket e gond. Érdekes módon a praktikus tanácsok mindegyike köthető valahogyan az ünnepi időszakhoz: Súlyfelesleg kerülése vagy leadása ? az elhízás azért okozhat jelentős problémát, mert a hasüregben lévő szervek teljes súlyukkal nehezednek a gátra, viszont a féltenyérnyi gátizomzat nem változik a has súlyosbodásával egyenes arányban (márpedig a súlyfelesleg megalapozásának kitűnő kiindulópontja a karácsonyi időszak).

Sose üljünk hideg kőre! A hideg keringés zavart okoz a kismedencében, ami elősegíti a fertőzések és az azokhoz esetlegesen társuló inkontinencia kialakulását (december és a hideg kő összefüggése nyilvánvaló). Dohányzás abbahagyása, mely egy kicsit közvetett következmény, ugyanis aki cigarettázik, az általában többet köhög, a köhögés pedig túlnyomást okoz a hasüregben, melyet a záróizom nem tud legyőzni (ennek pedig az újévi fogadalom a tipikus terepe).

A betegségről végezetül le kell írni, hogy bár a kiváltó okokat sokszor nem sikerül pontosan felderíteni, az esetek nagy részében a probléma jól kezelhető, sőt sokszor gyógyítható. A hiperaktív hólyag-szindróma kezelési lehetőségei: Az életmód-változtatás legfontosabb eleme a folyadékfogyasztási szokások optimálissá tétele: kerülni kell az esti túlzott mértékű folyadékbevitelt, fontos a rendszeres testmozgás, a fogyás és a kávé-, valamint az alkoholfogyasztás csökkentése.

A viselkedésterápia során a páciens megtanulja a ?kivárás? technikáját, vagyis a vizelési inger jelentkezésekor nem megy a mellékhelyiségre, csak az inger elmúlta után üríti ki hólyagját. A gyógyszeres terápia, melynek következtében csökken a húgyhólyagban uralkodó nyomás, nő a hólyagkapacitás és tágulékonyság és csökken az akaratlan hólyag összehúzódások száma. A sebészeti módszerek kezeléseként csak akkor javasoltak, ha a viselkedésterápia és a gyógyszeres kezelés eredménytelennek bizonyult. További információk idekattintva olvashatók.

Szóljon hozzá!