ZETApress

hírportál

Nem kell többé nagyító

Az Európai Bizottság tegnapi ülésén elfogadta álláspontját az élelmiszerek címkézésének jelenleg folyó uniós reformjában. A javaslat hatására a mai helyzethez képest jelentősen javulhat a fogyasztó számára elérhető információ minősége. A Bizottság közleménye megállapítja, hogy jelenleg egyre bonyolultabb, és országonként jelentősen eltérő információ zúdul a fogyasztókra. Az új javaslat elősegítheti az egészségesebb étrend térnyerését az áttekinthető, egységes és a korábbinál részletesebb élelmiszer címkék bevezetésével.

Az Európai Bizottság az élelmiszer címkézés megújítása mellett

A Bizottság javasolja az élelmiszerek energia, zsír, telített zsír, szénhidrát, cukor és só tartalmának feltüntetését 100 ml vagy g mennyiségre vagy egy adagra vonatkoztatva. Előírná továbbá a felsorolt kategóriák szerinti tápanyagtartalom viszonyítását a Napi Ajánlott Beviteli Értékhez. A Bizottság megállapítja, hogy jelenleg sokszor nehézkes a feltüntetett információk elolvasása, mert azok alig olvashatóan kicsik, vagy rejtettek. Ezért intézkedik a minimális nyomtatási méretről, ami legalább 3 mm, illetve az információk feltüntetését a csomagolás elülső oldalán teszi kötelezővé.

A Magyar Nemzeti Szívalapítvány üdvözli a Bizottság javaslatában tükröződő elmozdulást a korábbi helyzettől, amikor a gyártók többsége a fogyasztónak csak a legminimálisabb mértékig tette közzé a termékek tápanyagtartalmát. Jelentős eredmény, hogy a nyilvánossá tett tápanyagok közé került a telített zsír tartalom, ami koleszterin emelése révén fontos rizikófaktora a keringési betegségeknek. A szénhidrátokon belül a cukor tartalom az elhízás és a cukorbetegség előidézője lehet. A só tartalom feltüntetése különösen fontos, hiszen a túlzott sóbevitel a magas vérnyomás előidézője. Manapság a polcokat elárasztják az olyan termékek, melyekben a tengervízhez képest jóval magasabb a sótartalom.

A Magyar Nemzeti Szívalapítvány mindemellett sajnálja, hogy a Bizottságnak most még nem volt meg a kellő elszántsága, hogy teljessé tegye az egészség megőrzéséhez szükséges információkat. Sajnálatos, hogy a transz-zsírok feltüntetését továbbra sem teszi kötelezővé a Bizottság javaslata, holott ez például az Egyesült Államokban kötelező. Tudományos kutatásokon alapuló becslések szerint csak Magyarországon évente 1000 halálesetet lehetne megelőzni a transz-zsírok teljes mellőzésével.

A Nemzeti Szívalapítvány továbbá szerette volna, ha az új szabályozás kötelezővé teszi az Egyesült Királyságban sikerrel alkalmazott ?jelzőlámpa? rendszert. Bár a Bizottság javaslatában előrelépés a tápanyagok mennyiségének a Napi Ajánlott Beviteli Értékhez való viszonyítása, sok fogyasztó számára egy vizuális információ még könnyebben feldolgozható lenne.

Szóljon hozzá!