ZETApress

hírportál

Régi problémák ? Új lehetőségek

A Magyar Hypertonia Társaság több mint 1200 résztvevővel december 5-től 9-ig tartja XV. Kongresszusát és VI. Nemzetközi Továbbképző Kurzusát. A Társaság idei rendezvényén a többek között az otthoni vérnyomás jelentőségével, a legújabb kezelési elvekkel valamint az érintett betegek szív- és érrendszeri prevenciójával foglalkoznak elsősorban a résztvevők.

A magasvérnyomás-betegség a leggyakoribb orvosi diagnózis a fejlett országokban, Magyarországon több mint kétmillió hipertóniás él. 2025-re az előrejelzések szerint további 60 százalékkal megnő az érintettek száma, azaz összesen másfélmilliárd embert, a világ felnőtt lakosságának 29 százalékát érinti majd a betegség.

A hazai érintettség

Hazai elterjedtségi (epidemiológiai) adatokat a Magyar Hypertonia Regiszterből, az Egészségügyi Stratégiai Kutató Intézet (ESKI), az Országos Alapellátási Igazgatóság (OALI) által szolgáltatott, illetve egyéb szűrések kapcsán végzett felmérésekből nyerik. Az epidemiológiai adatok gyűjtésében az ?Éljen 140/90 Hgmm alatt? című programban nyert adatok nagymértékben segítették a Hypertonia Regiszter feltöltését, értékelhetőségét. A mozgalom keretében 2005-2006 között 1160 orvos vett részt, és 38 ezer370 hipertónia adatlapot töltöttek ki Magyarország öt geográfiai régiójában kezelés alatt álló magas vérnyomás betegségben szenvedő egyénről.

A mostani kongresszuson bemutatott új elemzésben a szakértők a metabolikus szindróma előfordulását vizsgálták a fenti mintában, már a betegség új IDF (International Diabetes Federation) definícióját felhasználva. A vizsgált magasvérnyomásos populációban emelkedett vércukor értéket (5,6 mmol/l felett) az esetek mintegy felében (49,4 %), míg kifejezett 2 típusú cukorbetegséget pedig 30,2 százalékban találtak. Kóros haskörfogat (80/94cm nő/ffi felett) 82,5 százalékban fordult elő, a triglycerid (a táplálékkal felvett zsírok legfőbb alkotórészei, a test zsírszövetei is legnagyobbrészt ezekből állnak) értéke pedig 54 százaléknak volt emelkedett. Hazánkban tehát ez a három probléma a metabolikus szindróma három vezető komponense.

A metabolikus szindróma egyes összetevőinek leggyakoribb társulásai: a kóros has-körfogat plusz hipertónia 85 %, kóros has-körfogat plusz hipertónia plusz emelkedett triglicerid 58,2%, kóros has-körfogat plusz hipertónia plusz emelkedett triglycerid plusz magas éhgyomri vércukor 41,3 %. Látható tehát hogy tíz magas vérnyomásos betegből kilenc gyakorlatilag elhízott, többségüknél ehhez zsíranyagcsere zavarok is társulnak már, és mintegy negyven százalékuk ? összesen nyolcszázezer ember! ? már a cukorbetegség előszobájában áll.

Új kezelési irányelvek

2007-ben új európai és magyarországi kezelési irányelvek születtek. Az irányelvek feladata, hogy tiszta képet adjanak a tudományosan megalapozott eredményekről, és azok alapján értékeljék a különböző lehetőségek helyét az antihipertenzív terápiában. Összehasonlítva a korábbi irányelvekkel, a közelmúltban publikált európai és magyar hipertónia ajánlások minden eddiginél jobban hangsúlyozzák a vérnyomás hatékony, célvérnyomásra történő csökkentésének elsődleges jelentőségét a stroke, coronaria betegség, szívelégtelenség vagy veseelégtelenség megelőzésében, sőt a diabeteshez társuló hipertónia kezelésében is.

Ahogy a korábbi irányelvekben már csökkent az elsőként használandó gyógyszer jelentősége, úgy került előtérbe az újabb irányelvekben az a megfogalmazás, hogy lényegében mindegy milyen gyógyszerrel, csak lehetőleg minél kevesebb mellékhatással, a beteg együttműködés hosszú távú megőrzésével hatékonyan és tartósan csökkentsük a vérnyomást. A téma fontosságát jelzi, hogy az ezzel kapcsolatos, betegegyüttműködést javító új lehetőségek bemutatásával neves külföldi előadók is foglakoztak a rendezvényen.

Újabban az ajánlásokban a metabolikus szindróma helyett a kardiometabolikus kockázat vizsgálatának jelentőségét hangsúlyozzák, amely megfogalmazás a szív- és érrendszeri kockázatot szélesebb körben értelmezi. Az elméleti változások ellenére a gyakorlati teendők egyre égetőbb szükségességét senki sem kérdőjelezi meg. Az elsődleges megelőző tevékenység (primer prevenció) terén az elhízás elleni küzdelem áll a fókuszban ? nem véletlenül, lásd pl. az előbbi hazai adatokat is ?, a nem-gyógyszeres beavatkozás gyakran már gyermek- vagy serdülőkorban indokolttá válik.

Sajnos jelenleg inkább a következményekre, a másodlagos tényezőkre, majd a kialakult betegségek kezelésére koncentrálnak az orvosok. Bár a kardiometabolikus kockázat valamennyi alkotóelemének kezelésekor az életmód terápia ? a diéta, a fizikai aktivitás és a relaxáció ? szóba kerül, a személyre szóló étrend és mozgásterápia az orvosi gyakorlatban még nem kapott megfelelő helyet. Az előadók egyben utaltak arra is, miszerint egyértelmű, hogy a megelőzés sikeréhez nem elégséges az egészségügy szereplőinek erőfeszítése, ahhoz társadalmi méretű mozgósítás szükséges.

Ellenőrzés és önellenőrzés

A magasvérnyomás betegség kezelése összetett, folyamatos ellenőrzést igényel. Ehhez nem elegendő az időszakos rendelői vérnyomásmérés, hanem szükség van az orvos által irányított beteg otthoni vérnyomásmérésre, valamint jól megszabott kritériumok alapján a 24 órás vérnyomás monitorozásra is. Az utóbbi évtizedben lezajlott technikai fejlődés és az otthoni- vagy ön-vérnyomásellenőrzéssel kapcsolatos klinikai kutatások pozitív eredményei a módszer széles körű elterjedését tették lehetővé. A felmérések alapján szorosabb összefüggés mutatható ki az otthoni vérnyomásérték és a hypertonia okozta szövődmények (célszervkárosodás) között, mint a rendelőben mért értékek esetén.

Mindezek alapján elengedhetetlenné vált az otthoni, ön-vérnyomásmérés alkalmazásával kapcsolatos új európai ajánlások megfogalmazása, melyre 2007 júniusában került sor. Az európai ajánlás fő megállapításai a módszer gyakorlatával kapcsolatban kitérnek a hitelesített készülékek használatának alapvető jelentőségére, a megfelelő méréstechnika (a betegek oktatásával) és a javasolt mérési gyakoriság alkalmazására, illetve a memóriával vagy telemedicinális átvitellel rendelkező készülékek használatának előnyeire. Az Európai ajánlás külön felhívja a figyelmet az otthoni vérnyomásmérés jelentőségére a rendelőben észlelt fehérköpeny jelenség esetén, időskorban, terhességben, cukorbetegségben és terápia rezisztens hypertoniában.

Az otthoni mérés alkalmazása a hypertonia ellátásban és gondozásában olyan előnyöket hordoz mind az orvosok mind a betegek számára, amelyek rövidtávon jobb vérnyomáskontrollt, hosszú távon kisebb mortalitást, kevesebb szervi szövődmény kialakulást tesz lehetővé.

Szövődmények és megint szövődmények

A súlyos következmények megelőzésének egyik fontos lépése a rizikó megállapítás, azaz annak meghatározása, hogy az érintett betegnek mekkora esélye van egy súlyos szövődmény (pl.: infarktus, stroke) bekövetkezésére. A magasvérnyomás betegek jelentős százalékában a rizikóelemzés közepes szív- és érrendszeri kockázatot igazol. A kongresszus előadói felhívták rá a figyelmet, hogy ezeknél az egyéneknél, ún. beavatkozással nem járó kardiológiai módszerekkel, további vizsgálatok szükségesek. Ezek az érelmeszesedés korai funkcionális elváltozásainak felismerésére, illetve az érrendszer korai szerkezeti (strukturális) elváltozásainak kimutatására irányulnak.

A különféle laborvizsgálatok mellett ilyen lehetőséget ad az alsóvégtagi doppler index, a pulzushullám terjedési sebesség változás vagy a szívultrahang vizsgálat. Pozitív vizsgálati eredmények esetében a betegek gyakran a magas rizikójú csoportba kerülnek át, így a prevenció optimális stratégiája is megváltozik. Érdekes további fejlődési irányt adhat annak felismerése, hogy az artériás rendszerben kimutatható pulzushullám két önkényesen választott értékén (szisztolés és diasztolés nyomás) túl a hullám formájának elemzése is további járulékos információval járhat.

A hullám különböző pontokon való érzékelése nemcsak az érrendszer állapotát leíró pulzus hullám terjedési sebesség (PWV) kimutatására, az érfali merevség (stiffness) meghatározására alkalmas, hanem a centrális verőér-nyomás meghatározására is lehetőség nyílik. Utóbbi vérnyomás érték sokkal közvetlenebb kifejezője a szív működésére nehezedő nyomásnak, így a centrális aorta nyomás a kar artériában a hétköznapi gyakorlatban mért nyomással összehasonlítva sokkal szorosabb összefüggést mutat a kardiovaszkuláris események (stroke, infarktus, szívelégtelenség) kialakulásával.

Az alvási apnoe (légzés kimaradással összefüggő alvászavar) és magas vérnyomás kapcsolata, miszerint az alvási apnoe megléte emeli a vérnyomást már régebb óta ismert volt a szakemberek előtt, de a kedvezőtlen hatás befolyásolása még újszerű megközelítés. A konferencián most bemutatott eredmények szerint a súlyos alvási apnoes betegeknél használt túlnyomásos lélegeztetőgép használatának (ún. CPAP terápia) ? a hazánkban elvégzett egy éves vizsgálat eredményei szerint ? kifejezett pozitív hatása van a reggeli ébredési vérnyomásra.

Az idei rendezvényen, tekintettel a Vakság Évére, a hipertónia szemészeti szövődményei is fókuszba kerültek. A szemgolyó az egyetlen hely a szervezetben, ahol az erek közvetlenül láthatók és vizsgálhatók. A kötőhártya erei is mutatnak jellegzetes eltéréseket egyes általános kórképekben, de az igazán jelentős segítséget a szemfenék-vizsgálat, és azon belül is a szemfenéki erek és a vérkeringés megfigyelése adhat.

A szem vérellátása egészségesekben állandó, mert a vérellátás állandóságát más életfontosságú szervekhez (agy, vese) hasonlóan önszabályozó mechanizmus ? lokális érszűkület vagy értágulat ? biztosítja a szem nyomását alapvetően meghatározó vérnyomás és szembelnyomás jelentős megváltozása esetén is. Jelenlegi ismereteink szerint több, vérkeringési okokkal (is) összefüggő szembetegséget éppen az önszabályozás elégtelen működése okozza. Ennek tipikus példája a zöldhályog, ahol a szabályozás hibája a látóideg folyamatosan haladó pusztulásával jár.

Szóljon hozzá!