ZETApress

Az elmúlt évszázadban, különösen az utóbbi két-három évtizedben egyes betegségek előfordulása elsősorban a városi lakosság körében jelentősen megnőtt. Ezeket a kórokat civilizációs betegségeknek nevezzük, amelyek a mai kor modern emberét sújtják, tudhattuk meg a Béres Egészség Hungarikum Program civilizációs témájának szakértőjétől, Vargha Katalin belgyógyász, háziorvostól.

A civilizációs betegségek túlnyomórészt a nem megfelelő életvitel ? mozgásszegény, stresszel teli életmód, igénytelen, rostban, vitaminokban és ásványi anyagokban szegény, koleszterinben és szénhidrátban gazdag táplálkozás, környezeti ártalmak (pl. légszennyeződés), káros szokások (dohányzás, alkohol, drog) ? eredményeként alakulnak ki. Ide tartoznak többek között a daganatos megbetegedések bizonyos fajtái (pl.: vastagbélrák), a magas vérnyomás, a koszorúér betegségek, a cukorbetegség, az elhízás, a különféle ízületi bántalmak, a csontritkulás, az alvászavarok, a pánikbetegség és a depresszió is.

Bár az orvostudomány hatalmas fejlődésen ment keresztül az utóbbi száz évben, ugyanezen idő alatt a városi lakosság egészségi állapota nem javult ugyanolyan mértékben. A legszembetűnőbb növekedés az immunrendszert legyengüléséből adódó daganatos, allergiás, illetve a nem elsősorban a fent említett okból adódó mozgásrendszeri, szív- és érrendszeri betegségeknél tapasztalható. Emellett olyan kórok, amelyek néhány évtizeddel ezelőtt még az idősebb korosztályokra voltak jellemzőek, mára egyre fiatalabb nemzedékeket sújtanak.

A Béres Egészség Hungarikum Index felmérése során megkérdezettek, azaz mi, magyarok, úgy tűnik, nagyjából tisztában vagyunk ezekkel a tényekkel. A felmérésben résztvevők 51 százaléka a stresszt tartotta a magas vérnyomás legfőbb kiváltó okának, ezt követte a helytelen táplálkozás említése (húsz százalék), majd az elhízás, kövérség (14 százalék), és a genetikai hajlam (11 százalék). A szív- és érrendszeri betegségek kiváltó okaként harminc százalékuk említette a stresszt, az idegeskedést, 26 százalék a dohányzást, 17 százalék a helytelen táplálkozást, 15 százalék a mozgásszegény életmódot és 12 százalék a zsíros ételeket. Tudjuk azt is, mi szükséges az egészségmegőrzéshez ? a megkérdezettek szerint a legfontosabb a helyes étrend (69 százalék említette), ezt követi a mozgás (hatvan százalék hozta fel), és a stresszmentes életmód (minden harmadik személy szerint).

Mindebből az következne, hogy ha már ennyire képben vagyunk, teszünk is a megelőzéséért, a civilizációs betegségek ugyanis megelőzhetők! De nem teszünk! Ahogy azt már a prevencióról szóló írásban is olvashatták, a felmérésben megkérdezett honfitársaink 27 százaléka szerint napi fél órát kell mozogni ahhoz, hogy karban tartsuk szervezetünket, de ugyanezeknek az embereknek az 53 százaléka egyáltalán nem szokott sportolni, akik viszont ?igen?, azok 29 százalékban a napi gyaloglást is ide sorolják. A válaszadók tisztában voltak azzal, hogy a betegségmegelőzés érdekében főként önmaguk tudnának tenni, pár kérdéssel később viszont már úgy gondolkoztak, hogy az egészség anyagi körülmények függvénye (55 százalék szerint), 35 százalékuk pedig az országos egészségügyi ellátórendszert hibáztatja a magyar lakosság siralmas állapotért. Pedig a futás, kocogás vagy a séta nem pénz, hanem elhatározás kérdése.

Miért ?hódítanak? a civilizációs betegségek?

A ma embere zömében ülő munkát végez, alíg mozog sőt, szabadidejét is jobbára otthonában, tv vagy számítógép előtt tölti, miközben nassol. Sokszor napközben étkezni sincs ideje, ezért a vacsora válik számára a legjelentősebb étkezéssé, ám az este elfogyasztott nagy mennyiségű táplálék a legegészségtelenebb. A mozgáshiány, az ülő életmód teljesen természetellenes, és ezért nagy veszélyeket rejt. Ennek következménye lehet az elhízás, egyes anyagcsere- és mozgásszervi betegségek. A másik fő problém a táplálkozás minősége. Idő hiányában gyakran sajnos olyan ételeket eszünk, melyek adalékanyagokat, tartósítószereket tartalmaznak melyek rendszeres fogyasztása folyamatosan mérgezi szervezetünket.

Tehát a mai ember mind több testidegen anyagot tartalmazó élelmiszert fogyaszt, kevés természetes táplálékot, rostanyagot, és kevés folyadékot iszik, viszont sokat ül, alig mozog, ebből következően sokan székrekedésben szenvednek. A salakanyag, ami a széklettel naponta eltávozna, esetleg csak hetente egyszer-kétszer ürül, így a méreganyagok nagyobb mennyiségben felszívódnak és lerakódnak a szervezetben. A helytelen táplálkozás miatti elhízás következtében zsíros a máj, a zsír lerakódik az erekben, az erek összeszűkülnek, az érszűkület következménye pedig a magas vérnyomás, ami megnöveli az agyvérzés és az infarktus kialakulásának kockázatát.

A szervezetünket érő folyamatos negatív behatások következtében az immunrendszerünk legyengül és ennek egyik eredménye az évről-évre növekvő számú allergiás megbetegedés, a daganatok kialakulása és a csökkenő védekező képesség vírusokkal, baktériumokkal és gombákkal szemben. A pszichikai és szociális terhek szintén lélekgyötrők és energiarablók, így a negatív stressz (vagyis az olyan feszültség, melyet kikapcsolódás nem ellensúlyoz) állandósulhat és maradandó, pszcihés zavarokat eredményez, ilyen például a szorongás, alvászavar melyek később még komolyabb betegségek kialakulásához vezethetnek (pl. pánikbetegség, depresszió).

Sok irodában nincs lehetőség a természetes szellőztetésre, a számítógépek, légkondicionálók, mobiltelefonok elektroszmogot gerjesztenek ? az ebből adódó betegségek első jele a levertség, a fáradékonyság, az alvászavar. Egyes adatok szerint a felnőtt népesség húsz-harminc százaléka szenved alvászavartól ? életükben állandósult a stressz a munkahelyi és a családi elvárások, a rohanó életmód miatt. Hogy érdemben tehessünk a civilizációs betegségek ellen, komoly életmódváltásra és tudatos gondolkozásra van szükségünk!

Böjt ? ősi eszköz az egészségért

Minden betegség gyógyításának alapja a tisztítókúra, a méregtelenítés ? ezzel a módszerrel a civilizációs betegségek ellen is felvehetjük a harcot. Nem véletlen, hogy mindegyik vallásban szerepel a böjt, mint testi-lelki tisztítókúra ?, de ha erre adjuk a fejünket, mindenképp kérjük szakember segítségét!

Öt tipp az alvászavar ellen

Az éjszakai nyugalomra, a mindennapi pihentető alvásra mindannyiunk szervezetének ugyanolyan szüksége van, mint például az evésre vagy az ivásra. Ilyenkor újulnak meg testünk szervei, szövetei és álmok formájában ilyenkor dolgozzuk fel azokat a pozitív vagy negatív hatásokat, amelyek napközben értek. Mit tehetünk pihentető alvásért?

Szellőztessük ki a helyiséget, ahol alszunk: a szobában ne legyen sem túl meleg sem túl hideg. Elalvás előtt pár órával már ne terheljük meg a gyomrunkat nehéz étellel. Kerüljük az alkohol- és koffeintartalmú italok fogyasztását. Fontos a megfelelő se nem puha, se nem kemény fekhely. Segítséget nyújthatnak az olyan régi idők óta jól bevált gyógynövények, mint a macskagyökér és a komló. A macskagyökér feszültségoldó, megnyugtat, ellazít, oldja a szorongásokat, megszünteti a görcsös állapotokat, elősegíti az alvást A legújabb ismeretek szerint fokozza a szellemi teljesítőképességet. A komló kiváló gyógyír idegességre, nyugtalanságra, belső feszültségre és alvászavarokra.