Új pécsi defibrillátorok
Tovább fokozták a munkahelyi biztonságot a Pécsi Tudományegyetemen. Hét új, modern életmentő készüléket, nevezetesen automata defibrillátort szerzett be a PTE, és a mai sajtótájékoztatón bemutatták az eszközök helyes használatát is – tudatta Kottász Gergely, a PTE sajtóreferense.
Az új készülékekkel együtt immár 15 defibrillátor érhető el szabadon a Pécsi Tudományegyetem épületeiben, így Pécs és Szombathely után immár Kaposváron is. Az elmúlt években már több mint százhatvanan vettek részt a PTE munkatársai közül elsősegélynyújtó képzéseken.
A hirtelen keringésmegállás a vezető halálokok között szerepel világszerte. Magyarországon naponta mintegy hetvenen halnak meg hirtelen szívhalálban, pedig gyors és hatékony beavatkozással jelentős részük megmenthető lenne. Keringésmegállás esetén az automata vagy félautomata defibrillátor (AED) fontos eleme az újraélesztésnek. A most beszerzett eszközök vonatkozásában kiemelt szempont volt a könnyű kezelhetőség, megbízható működés, hosszú élettartam és az elfogadható fenntartási költségek. A készülékek által adott vizuális és hang alapú utasítások képesek irányítani a helyszíni, akár laikus segítőt, és növelni az ellátás minőségét, így a túlélés esélyeit.
A PTE vezetése fontosnak tartja, hogy az egyetem lehető legtöbb telephelyén képzett elsősegélynyújtók álljanak rendelkezésre az ott folyó munkafolyamatok kockázatai függvényében. A munkahelyi elsősegélynyújtók a legfontosabb szereplői annak, hogy a hirtelen rosszullétek, balesetek alkalmával segítséget nyújtsanak. Az elmúlt években jelentős előrelépés volt, hogy az akadémiai, kutatói, üzemeltetési egységek részéről 162 fő vett részt az elsősegélynyújtó képzéseken. A képzések 3 hét alatt zajlottak le, minden résztvevőnek egy elméleti és egy gyakorlati oktatási napon kellett részt vennie. A képzésen tanultakat a gyakorlati nap végén egy-egy vizsgaszituációban kellett bemutatnia a munkavállalóknak.
A képzést a PTE Egészségtudományi Kar Sürgősségi Ellátási, Egészségpedagógiai és Ápolástudományi Intézet munkatársai biztosították a Kancellária Munkabiztonsági Koordinációs Osztály szervezésében. Ez az együttműködés kiváló példája annak is, hogy az egyetem különböző szervezeti egységei összefogásban miként tudnak együttműködni egy nemes cél érdekében, ami egyúttal jogszabályi kötelezettség is.
Betlehem József professzor, a PTE krízishelyzetek kezeléséért is felelős rektorhelyettese sürgősségi szakemberként sokszor vett részt valós újraélesztésben. Az új eszközök sajtóbemutatóján elmondta: A defibrillátor egy életmentő eszköz, de nem pótolja az újraélesztést. A defibrillátor használata után két percig folytatni kell az újraélesztést, amennyiben nem térnek vissza az életjelenségek, meg kell ismételni a ritmus analízist, illetve a defibrillálást. A legfontosabb azonban az ilyen helyzetekben a lélekjelenlét, és hogy merjünk életet menteni – hangsúlyozta a PTE professzora.
Decsi István, a PTE kancellára az ünnepélyes átadón elmondta: A defibrillátor a legfontosabb, legkiszolgáltatottabb pillanatban nyújt életmentő segítséget. Szeretnénk elérni, hogy a Pécsi Tudományegyetemen mindenki biztonságban legyen, és mindenki részesülhessen abban az azonnali ellátásban, ami életmentő lehet a számára – húzta alá a kancellár.
Fontos tanúsága volt a mostani képzési ciklusnak az is, hogy a rendkívül változatos szakmai háttérrel rendelkező egyetemi dolgozók egy jó ügy mentén egy közösséggé kovácsolódtak össze, akik hajlandók segítséget nyújtani és példát mutatni másoknak.
Az új, modern eszközök darabonként valamivel több mint félmillió forintba kerültek, és a pécsi egyetem önerőből szerezte be azokat. A PTE honlapján elérhető a lista – akár térképes verzióval is -, melyik 15 telephelyen állnak rendelkezésre a defibrillátorok Pécsett, valamint Kaposváron és Szombathelyen.
Történelmi háttér
1775-ben Peter Abilgaart dán állatorvos észlelte, hogy az áramütés miatt elhalt csirkéknél a mellkasra leadott újabb elektromos kisülés hatására újraindul a szív, az állatok életre kelnek. Csak 1899-ben ismertették tudósok a kamrafibrilláció megszüntetésének, a defibrillálásnak az elméletét, s az emberen végzett első sikeres váltóárammal végzett defibrillálásra 1947-ig kellett várni. Hazánkban Széll Kálmán és Szabó Judit alkalmazta elsőként sikeresen az eljárást a szombathelyi kórházban. Ezt követően, tovább-fejlesztve az eszközöket, készültek el a mai defibrillátorok első darabjai, melyek már egyenáramot használtak az életmentő áramütéshez. A napjainkban, a tenyerünkben is elférő eszközök ősei akár 25 kilogrammot is nyomtak, és hosszas töltés után is csak néhány ütésre voltak képesek.
