ZETApress

E-mailes kommunikáció, a képek és leletek elektronikus megosztásának lehetősége, online időpontfoglalás és távkonzultáció – ezek a legfontosabb betegelvárások. De vajon mikor és hogyan jut el a hazai egészségügy arra a szintre, hogy személyre szabott, mesterséges intelligencia által támogatott terápiák segítsék a gyógyulást?

A négy legfontosabb elvárás a hazai páciensek részéről: az e-mailes kommunikáció, a képek és leletek elektronikus megosztása, az online időpontfoglalás, valamint a távkonzultáció. A legtöbben az e-receptet és az online időpontfoglalást használják a gyakorlatban, míg a megkérdezettek közel fele kipróbálná a távvizitet és szívesen venné, ha orvosa ajánlana neki hiteles weboldalakat és applikációkat – derül ki a Semmelweis Egyetem Magatartás-tudományi Intézetének reprezentatív felméréséből.

A megkérdezettek 70%-a ma már elképzelhetetlennek tartja a mindennapi orvoslást az egészségügy digitalizációja nélkül. Így terjed az e-recept, az online időpontfoglalás használata, de egyre többen veszik igénybe az okosórák, a különböző egészségügyi applikációk, a távvizitek, a telemedicina kínálta szolgáltatásokat.

A betegek mellett az orvosok is aktív felhasználói az új megoldásoknak, több mint 90%-uk napi rendszerességgel használja munkájához az internetet, négyötödük rendszeresen ajánl pácienseinek egészségmegőrzésre ösztönző, preventív weboldalakat, közel felük pedig ezzel kapcsolatos applikációkat, közösségimédia-forrásokat is. A világháló egyébként is a betegek tájékozódásának legfontosabb forrása, de nem csak az általános oldalak, a válaszadók 1/3-a rendszeresen böngészi az orvosi oldalakat és a szakmai folyóiratokat is.

A digitális megoldások és technológiák folyamatos fejlesztése kiemelkedő szerepet játszik az új terápiák megtalálásában, a betegségek előrejelzésében, mérésében és a megelőzésében is. Egyre több vállalat gondolja így, a Biogen többek között személyre szabott eszközöket nyújt a betegek, orvosok számára több terápiás területen is. A digitális terápiás eszközökről, valamint az orvosi eljárások során alkalmazható VR-technológiáról dr. Kókai-Nagy Ákos, a cég magyar leányvállalatának ügyvezetője beszél majd november 22-én kedden a 3. Digital Health Summit konferencián, amelynek központi témája ezúttal a mesterséges intelligencia az egészségügyben – tudatták sajtósaik.

Az elmúlt időszak technológiai forradalmának vívmányai – az információkeresés és megosztás, a digitális eszközök használata – mellett kulturális átalakulásnak is szemtanúi lehetünk: megváltozik az orvos-beteg kapcsolat, a döntéshozatal, a teljes egészség-menedzsment folyamata. A digitális megoldások használata a számos előny mellett természetesen kérdéseket, problémákat is felvet. A Hungaropharma meghívására érkező Bernd Grabner, az osztrák Jacoby GM Pharma képviseletében például azt mérlegeli majd, vajon mekkorák az adatvédelmi problémák és az érzékeny adatokkal való esetleges visszaélések okozta potenciális veszélyek a big data elemzés és a nagyobb hatékonyság előnyeivel szemben.

Érdekes kérdés az is – tekintettel a központosított megközelítésre és a meglévő adattárakra -, hogyan tudnak a gyógyszeripari vállalatok, az egészségügyi szolgáltatók és a kormányzati szereplők összefogni, hogy a magyarországi adatokban rejlő hatalmas potenciált felszabadítsák az egészségügyi rendszer és a betegellátás javítása érdekében. Erről beszélget majd többek között Kuuno Vaher, az AstraZeneca közép-európai klaszter igazgatója és Matt Zeller, a Novartis Hungária ügyvezetője.

A már többször említett adatok egyébként is aranyat érnek, a Transzlációs Medicina Kutatóközpont (TMKK) nemzetközi partnerség keretében vizsgálja a COVID-19 relevanciájú ellátási és klinikai adatokat. Az eredményekről prof. dr. Vályi-Nagy István, a Dél-pesti Centrumkórház főigazgatója számol majd be. Az eddigi elemzések a betegség és szövődményei szerinti kockázati betegcsoportok azonosításán túl, adott kezelési stratégia és terápia hatékonyságának és eredményességének, illetve egyes beteg és betegségparaméterek biológiai és genetikai elemzésének mélységéig terjednek.

A mesterséges intelligencia szintén egyre nagyobb teret nyer, nem csak elméletben, de gyakorlatban is vannak már jó példák – állítja prof. dr. Csabai István, az ELTE TTK oktatója. A XIX. század beköszöntével szinte egy csapásra számos olyan vizsgálati módszer – CT, MRI, nagyfelbontású digitális mikroszkópok, genetikai szekvenálás – vált elérhetővé, amelyek rendkívüli adatbőséget hoztak. Ezek mellett a magyar állami egészségügy digitális megoldásairól és innovációs képességéről pedig Jenei Zoltán, az Országos Kórházi Főigazgatóság (OKFŐ) vezetője és Kiss Zsolt, a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) főigazgatója is kifejti az álláspontját a Budapest Coronthia hotelbeli rendezvényen az Erzsébet körút 43-49-ben.