ZETApress

Immár 15-ik alkalommal került megrendezésre a Nemzeti Rákellenes Nap. A találkozó központi témája a vastagbél- és végbélrák volt. Neves szakemberek tartottak a mintegy háromszáz fős hallgatóságnak előadásokat a Magyar Rákellenes Liga és a Meggyógyulhatsz Egyesület szervezésében pár nappal ezelőtt.

Az elsőt ilyen napot 1993. április 10-én szervezte a Magyar Rákellenes Liga. Az időpont kiválasztásának oka, hogy 1849-ben e napon született dr. Dollinger Gyula sebész, ortopéd szakorvos, egyetemi tanár, aki 1902-ben megalakította az Országos Rákbizottságot, így a hazai rákkutatás úttörőjének is számít.

A vastagbél- és végbélrák ? annak ellenére, hogy a daganatos megbetegedések közül a tüdőrák után ebben hal meg a legtöbb honfitársunk évente ? nem áll a figyelem középpontjában. Ezért is választotta a Magyar Rákellenes Liga és a Meggyógyulhatsz Egyesület ezt a betegséget idei Nemzeti Rákellenes Nap fő témájának.

Mit mondanak a statisztikák?

A vastagbél és végbél daganat előfordulása világszerte emelkedő gyakoriságot mutat. Különösen igaz ez az állítás a világgazdaságilag fejlett országaira. Statisztikai adatok szerint napjainkban átlagosan húsz emberből egy szenved vastagbél és végbél daganatban. Az összes daganatos megbetegedéseknek pedig közel 15 százaléka vastagbél és végbél daganat. A betegség ötéves túlélése annak stadiuma szerint különböző, tíz és nyolcvan százalék között mozog. Az ötéves túlélés azonban országonként is nagy különbséget mutathat.

A vastagbél és végbél daganatok előfordulása hazánkban is fokozatosan emelkedő számot mutat. 2005-ben Magyarországon több mint kilencezer új vastag- és végbél daganat került igazolásra. E betegség következtében meghaltak száma pedig közel ötezer fő évente.

Megelőzés, szűrés, kockázati tényezők

A vastagbél- és végbélrák pontos oka, hasonlóan a többi daganatos megbetegedéshez nem ismert. Azonban számos kockázati tényező ismert. Az idős életkor, 50 év felett gyakoribb e daganat előfordulási gyakorisága, a magas zsír és kalóriatartalmú, rostban szegény étrend, a polipok, amelyek a vastagbél és végbél falának jóindulatú daganatai is hajlamosíthatnak vastagbél- és végbélrákra, a gyulladásos vastagbél betegségek, stb. Sajnos ma még nem tudjuk megelőzni ezt a betegséget. Szűrésnek kétféle módja van, a széklet vizsgálata, illetve az időszakonként elvégzett béltükrözéses vizsgálat.

Kezelés

A kezelés eredményessége nagy mértékben függ a komplex onkológiai ellátástól. Ezért törekedni kell a beteg olyan klinikai onkológia osztályon történő ellátására, ahol a kezelés valamennyi feltétele adott a legkorszerűbb gyógyításhoz. A vastagbél daganat kezelésében természetesen a sebészi beavatkozás jelenti az elsődleges ellátást, azonban a gyógyulási eredmények javulásában a gyógyszeres kezelésnek illetve sugárkezelésnek is meghatározó jelentősége van. E hármas kezelési egységen belül az elmúlt évtizedben a gyógyszeres kezelés terén észleltük a legjelentősebb változásokat.

Az igazi áttörést a molekuláris célzott terápiák megjelenése hozta. E készítmények új lendületet adtak a vastagbélrák gyógyszeres kezelésében. E készítményekkel a korábban reménytelennek látszó betegek ellátásában is tudunk terápiás alternatívát nyújtani ? nyilatkozta Bodoky György onkológus professzor, a Nemzeti Rákellenes Nap egyik előadója.

Teljesen új hatásmechanizmusok az érképződések gátlására

Érképződés gátlás azt a forradalmi újítást jelenti, hogy ma már gyógyszeresen képesek vagyunk az új daganatos erek képződését meggátolni azáltal, hogy elvágjuk a daganat tápanyag utánpótlását biztosító érhálózatot. A gyógyszer hatását úgy lehetne szemléletesen leírni, hogy a daganatnak éppannyira szüksége van érellátásra, mint egy hadseregnek utánpótlásra. Ha a daganat érellátását lebombázzuk, megszakítjuk az utánpótlási útvonalakat, azaz ereket, így a daganat tápanyag hiányában ?éhezik?, majd sorvadni kezd, növekedése saját erek nélkül megáll.

Tavaly óta Magyarországon is elérhető az a gyógyszeres daganatos érképződést gátló kezelés, mely specifikusan megköti a daganat által termelt, az erek növekedését előidéző anyagot, ezáltal megakadályozza a daganat érképzését. Az új erek képződése megáll, a daganat nem tud tovább növekedni, a daganat kezd visszafejlődni. Fontos megjegyezni, hogy az érképződést gátló kezeléssel nem kell addig várni, amíg az egyéb kezelések kudarcba fulladnának az áttétes betegség kezelése során.

Az érképződést gátló kezelés egy korszerű, célzott onkológiai kezelést tesz lehetővé. Nincsenek a kemoterápiára jellemző mellékhatásai (hajhullás, fokozott hajlam fertőzésekre, stb.), a hatásmechanizumusából adódóan más jellegű mellékhatásai vannak, amiket a kezelőorvos nyomon tud követni a gondozás során.

Kemoterápiával célszerű együtt alkalmazni és együttes alkalmazásukkal a jelenlegi leghosszabb túlélési eredmények érhetőek el, jó életminőségben. Érképződést gátló kezelés infúzióban kerül beadásra, 2-3 hetenként adagolva. Érképződést gátló kezelés ma már az áttétes vastagbél-és végbélrákon kívül, áttétes emlőrákban is engedélyezett, szintén első vonalbeli kezelésként.