ZETApress

Fókuszban a vírusok: méhnyakrák megelőzési hét a pandémiában. Idén immár 15. alkalommal szervezik meg az Európai Méhnyakrák Megelőzési Hetet – tudatta Nagy Ákos, VM.komm Kommunikációs Tanácsadó Iroda .

Célja, hogy felhívja a figyelmet a rák prevencióra, e héten elsősorban a méhnyakrák tüneteire és annak korai felismerésére fókuszálnak, a Liga például tematikus online előadást szervez a Betegakadémiáján. A rendszeres szűrés mellett a betegség elleni küzdelem egyik legfontosabb eszköze egy vírus elleni oltás, aminek apropóján jelezni kell, hogy egy másik, szintén vírus elleni oltás is hasonló fontosságú lehet a mostani helyzetben.

2007-ben az European Cervical Cancer Association kezdeményezte az Európai Méhnyakrák Megelőzési Hetet, amit minden év januárjának negyedik hetében tartanak. A Hét során figyelemfelhívó, adománygyűjtő kampányokat rendeznek helyi közösségekben, iskolákban, egyetemeken, orvosi rendelőkben egyaránt.

A méhnyakrák a második leggyakrabban előforduló rosszindulatú betegség nőkben világszerte, 2017-ban Magyarországon 1057 nő betegedett meg, és Magyarországon minden nap meghal legalább egy nő méhnyakrákban, pedig jelenleg is működik egy állami szűrőprogram.

A méhnyak rosszindulatú daganatának kialakulásában nagy szerepet játszik egy vírus, az ún. human papillomavírus (HPV). Több mint száz típusa van, és jelenlegi ismereteink szerint ezek közül legalább 13 méhnyakrákot okozhat. A HPV-fertőzés általában tünetmentes, átmeneti jellegű, és az esetek legnagyobb részében egyáltalán nem okoz megbetegedést. Nagyon elterjedt: élete során az emberek 50-80%-a átesik valamilyen HPV-fertőzésen úgy, hogy a legtöbben nem is tudnak róla.

A HPV vírus bejut a méhnyak felszíni sejtrétegébe, és ezt követően előfordulhat, hogy különösebb közvetlen kiváltó ok nélkül, elkezd a sejtekben kóros átalakulásokat előidézni. Ez az úgy nevezett rákmegelőző állapot, de szerencsére még akár 5-10-15 év is eltelhet a rosszindulatú daganat kialakulásáig. A méhnyak-szűrés nemcsak a daganatot, hanem a rákmegelőző állapotot is fel tudja ismerni, tehát rendszeres szűrés mellett – a betegség lassú kifejlődésének is köszönhetően – a kóros elváltozás még időben felfedezhető.

A teljes képhez hozzátartozik, hogy petefészekrák kialakulása lehet családi eredetű, genetikai változásokra (az ún. BRCA gén mutációira) visszavezethető is.

Mindezek ellenére sok embernek jelenleg az alapvető ismeretei sincsenek meg a HPV-ről és a kapcsolódó kockázatokról. Tíz európai országban, mintegy 17.000 fővel végzett tanulmány megállapította, hogy az emberek egynegyede (24%) úgy vélte, hogy a HPV meglehetősen ritka vagy rendkívül ritka, és a megkérdezettek több mint kétharmada (70%) nem tudta, hogy a HPV férfiaknál is okozhat rákot. (forrás: ECCO (European Cancer Organisation)

A méhnyakrák hatékony megelőzéséért az alábbi lépések betartására lenne szüksége:

Rendszeresen részt kell(ene) venni méhnyakrák szűrésen (Magyarországon szervezett formában 3 évente hívják a 25-65 év közötti nőket méhnyak-szűrésre)

A HPV oltás beadatása (2014 óta ingyenesen kaphatják meg a hetedik osztályos lányok, és tavaly óta már a fiúk is, a HPV elleni védőoltást)

A méhnyakrák esetleges tüneteinek ismerete, és azonnali szakorvoshoz fordulás, ha ilyeneket tapasztalunk

Jól látható tehát, hogy a méhnyakrák elleni küzdelem egyik kulcsa a kiváltó ok, a HPV vírusfertőzés megelőzése az oltás beadásával! Ugyanis, ha a világon minden nő és férfi számára biztosított lenne a HPV elleni védőoltás, akkor megállítható lenne a vírus terjedése, globális összefogással pedig az egész világon megszüntethető lenne a betegség.

A Magyar Rákellenes Liga az Európai Méhnyakrák Megelőzési Hét alkalmából az MRL Betegakadémián január 23-án szombaton 16 órai kezdettel, A méhnyakrák megelőzhető címmel tart majd online előadást dr. Nagy Gábor, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Központi Kórház és Egyetemi Oktató Kórház orvosigazgatója, a Szülészeti és Nőgyógyászati Osztály osztályvezető főorvosa. Az előadásra idekattintva lehet jelentkezni.

A Méhnyakrák Megelőzési Héthez kapcsolódóan ezúttal meg kell említeni egy másik vírust (COVID-19) is, és fel kell hívni a daganatos betegek figyelmét a már elérhető oltás fontosságára!

Az Országos Onkológiai Intézet Tájékoztató onkológiai betegeknek a COVID-19 elleni védőoltásról! címmel foglalta össze a legfontosabb tudnivalókat, az COVID oltás és a daganatos betegségek összefüggéseiről:

Megfigyelések alapján a rákbetegeknél nagyobb a kockázata a súlyos COVID-19 okozta megbetegedésnek, különösen a vérképző-szervek és a tüdő rosszindulatú daganatainál, illetve az áttétes betegségeknél, ezért van szükség a daganatos betegek beoltására.

A védőoltás időzítése az egyéni terápiás tervtől függ és ideális esetben a daganatellenes kezelés megkezdése előtt történik. Ez érvényes a sugár-, a kemo- és az immunterápiára is. Ha azonban a beteg kezelése már elkezdődött, akkor indokolt lehet a terápia alatt is oltani.

A sugár-, kemo- és immunterápia befejezését követően rendezett fehérvérsejtszám mellett az oltás bármikor elvégezhető.

Hormonterápia mellett bármikor lehet oltani, és célzott (biológiai) terápia mellett is, rendezett fehérvérsejtszám mellett, bármikor lehet oltani.

Műtét esetén az oltásnak – az esetleges mellékhatások megszűnése miatt – legalább 1 héttel a sebészeti beavatkozást megelőzően kell megtörténni. Műtét után az oltás – normál fehérvérsejtszám mellett – bármikor elvégezhető.

Azoknál a kezeléseknél, amelyeknél a vér B-sejtjeinek mennyiségét csökkentik, (ez az immunválasz kialakulásában játszik fontos szerepet), valamint az allogén (nem saját) őssejt-átültetés esetekben, minimum 6 hónappal később javasolt a védőoltás beadása.