Nőnap a CIRIS-ben
A tegnapi nőnapon a mesterséges megtermékenyítés ? az IVF ? volt a témája a délelőtti sajtótájékoztatónak az óbudai, Montevideo utcai CIRIS Nemzetközi Reprudukciós Intézetben, melyet a délutáni nyílt nap követett. Az ok: Magyarországon 100-150 ezer embert érint a terméketlenség.
Meddőségről akkor beszélünk, ha egy pár egyéve védekezés nélkül él nemi életet és terhesség mégsem következik be. Az első sikertelen év elteltével érdemes szakemberhez fordulni, ugyanis az esetek 90%-ában fény derül az okokra.
A meddőség kezelésére számos módszer létezik. Miután a férfit és a nőt kivizsgálták és megtalálták háttérben álló problémát, kiválasztják a megfelelő asszisztált reprodukciós kezelést. A sokak által ismert lombik program azonban nem az első és egyetlen mód.
Testen kívűli megtermékenyítésre (IVF: in vitro fertilisation) akkor kerül sor, ha a petevezető mindkét oldalon átjárhatatlan, előrehaladott az endometriózis, jelentős hormonális probléma áll fenn, alacsony a spermiumszám és előrehaladott az anya életkora.
A lomikprogram a gyakorlatban
A spermiumot és a petesejtet a női szervezeten kívül termékenyítik meg, majd a megtermékenyült embriót visszaültetik az anyaméhbe. A asszisztált reprodukciós eljárások legfejlettebb, legbonyolultabb, legnagyobb felkészülést és műszerezettséget igénylő, de ennek megfelelően leghatékonyabb módja, hatékonysága (25-35%) magasabb, mint a természetes megtermékenyülésé (kb. 20%).
Tények, számok
Évente több mint 250 ezer asszisztált reprodukciós kezelés történik és a babák 1-3 százaléka lombik beavatkozásnak köszönhetően jön a világra. A világon egymillió lombikból fogant ember él, melynek több mint 1%-a Magyarországon született. Évente 2000 gyermek születik Magyarországon mesterséges megtermékenyítést követően.
Az IVF kezelésekből a sikeres szülések 80 százaléka az első két beavatkozási ciklushoz köthető, ezeket követően a harmadik, negyedik, majd az ötödik ciklusban a sikeresség drasztikusan csökken. A harmadik ciklustól az egy gyermek születéséhez szükséges beavatkozások száma is drasztikusan nő.
A meddőség kezelésének módszerei
Miután a férfit és a nőt kivizsgálták, és megtalálták a háttérben álló problémát, kiválasztják a megfelelő asszisztált reprodukciós kezelést, amely a tévhittel ellentétben nem minden esetben a lombikprogramot jelenti.
Terminált együttlét (ciklusmonitorozás) ? ha a kivizsgálás során nem találnak lényeges eltérést, szóba jön a peteérés ultrahangos követése, majd a tüszőrepedés idejének pontos meghatározása után kerül sor az együttlétre otthoni, természetes közegben. Ha a tüszőrérés szabálytalan, lehetséges a petefészek működésének gyógyszeres serkentése (stimulációja).
Inszemináció ? ha a spermiogram nem túl súlyos eltérést mutat, nem megállapítható a meddőség oka, vagy ha a nő nyakcsatornájában elhelyezkedő nyákdugón valamilyen okból nem tudnak átjutni a spermiumok, a tüszőrepedés időpontjában az előkezelt ondót egy vékony műanyag katéter segítségével a hüvely felől a méh üregébe juttatják. Esetleges tüszőérési zavar esetén ilyenkor is gyógyszeresen serkentik a petefészek működését. Az inszemináció általában saját ondóval történik (AIH), de ha a nő egészséges, és a férfi partner ondója súlyos eltérést mutat, lehetséges idegen (donor) sperma használata is (donor inszemináció-AID).
Amennyibben a fenti két módszer nem vezet eredményre, illetve más jellegű probléma áll a háttérben, úgy a lombik eljárás (IVF: in vitro fertilisatio) következik. Évente több mint 250 ezer asszisztált reprodukciós kezelés történik, és a babák 1-3%-a lombikbeavatkozásnak köszönhetően jön a világra.
