Hosszabban, de rosszabban?
A KSH jelentése szerint tavaly mérséklődött a népességcsökkenés üteme: emelkedett a születések száma, a halálozásoké pedig csökkent, tudatta a TESZ Alapítvány. Összességében még így is csökken a népesség.
Az elmúlt év végén tízmillió-hatvannégyezer volt a hazai lakosok száma tizenháromezerrel kevesebb a megelőző évinél, de legalább már nem olyan nagymértékben, mint az eddigi években, egészen az 1980-as évek óta. Fontos kérdés, hogy mindez véletlen ingadozásnak bizonyul-e majd, vagy valóban laposodik, esetleg lassan meg is áll vagy akár visszájára fordul a népességcsökkenés trendje.
De, túllépve Magyarország mindenki által ismert és általában nagy érdeklődéssel követett demográfiai folyamatain a TESZ Alapítvány szerint feltehetünk egy másik, nem kevésbé fontos kérdést is: vajon a halálozások kétségkívül örvendetes csökkenése együtt jár-e az egészségi állapot javulásával is? Avagy éveink növekvő számát betegségben, fájdalomban kell töltenünk? Ahogy az a melléklet ábrán jól látszik, bár van együttjárás a születéskor várható élettartam és a születéskor várhatóan egészségben töltött élettartam között, ez az összefüggés korántsem egyértelmű.
A születéskor várható élettartam magasabb volta több országban sem jelenti egyértelműen az egészségben tölthető évek számának emelkedését: bár a várható élettartam Bosznia-Hercegovinában magasabb, mint Magyarországon, mi azonban átlagosan több mint fél évvel tovább vagyunk egészségesek; de hasonló a helyzet Litvánia és Grúzia, Románia és Észtország, vagy Albánia és Lettország esetében is.
Kollányi Zsófia, a TESZ szakértője szerint az eltérések oka az lehet például, hogy bár csökken a ?gyilkos? kórok megjelenése a népesség körében, a halálozást nem, de fájdalmakat, magatehetetlenséget, kiszolgáltatottságot okozó krónikus betegségek, például különféle mozgásszervi bajok továbbra is megtámadják az idősebbeket. Az ?ajándékba kapott? éveket így csökkent életminőségben kényszerülünk leélni. Forrás a WHO honlapja.
