ZETApress

hírportál

Mit kapjanak a gyilkosok?

A 11 éves Szita Bence múlt hétfői kivégzése után újra fellángolt a vita a halálbüntetés visszaállításáról. Sokan elrettentőnek vélik, míg mások szerint a tényleges életfogytiglannak sokkal visszatartóbb ereje van. Szerintük a fegyházban kellene részükre elviselhetetlenné tenni a körülményeket, hogy egy perc nyugalmuk se legyen!

Mivel Európai uniós tagságunkból és nemzetközi szerződéseinkből adódóan halálbüntetést nem szabhatnak ki bíróságaink, erről kár is vitatkoznunk. Arról se feledkezhetünk meg, hogy ezzel a büntetési nemmel az állam a saját ellenségeitől is megszabadulhatna, míg az egymás ellen elkövetett cselekményeknél nem mindig döntene ilyen szigorúan. Az 1990-es rendszerváltozás előtt a korábbi hatalom épp azért törölte el, hogy az addigi 40 év bűneit megúszhassa. Féltek a megtorlástól, ám az elmúlt 22 évben erre alig volt okuk.

S mi a helyzet a tényleges életfogytig tartó elzárással? ? Ez sem túl jó döntés két okból: egyrészt ezeknek az elítélteknek már nincs veszítenivalójuk és semmivel sem motiválhatók. Bármit tehetnek a rácsok mögött, mindent megúsznak. Mivel nem dolgozhatnak, mindig egyedül vannak a cellában, így nekik a fogda sem fenyítés, s a rabtársaik sem kínozhatják meg őket. A másik érv, ami ellene szól, hogy rendkívül költségigényes: évtizedekig kell eltartani őket államköltségen. Etetni, ruházni és gyógyítani kell őket, miközben semmilyen hasznot nem hajtanak a társadalomnak.

Arról is beszélnek néhányan, hogy a gyilkosokat az elfogásukkor kellene ?véletlenül? lelőni, vagy agyonütni. Eddig nem volt példa erre sem. Az összehangolt rendőri akcióknál sosem sérült meg az elkövető, s az ügyészség emiatt mindig megdicsérte a felszámoló csoportot. Mivel az akciókat rendre filmre veszik és bemutatják a tévében, nagyon szabályosan kell eljárniuk, ami a bűnözőknek kedvez. Ezért elég csak beszólni az ajtón, s már jön is ki a gyilkos feltartott kezekkel. Ha ilyenkor ölnék meg őt, ez előre megfontolt, szándékos rendőri emberölés lenne! Marad így az előállítás és a hosszabb-rövidebb idejű szabadságvesztés.

Azt remélik sokan, hogy a börtönben megkeserítik a pedofilok és a gyermekgyilkosok életét. Ezek az emberek azt felejtik el, hogy a keserítők sem a szabad munkavállalók, hanem a rabtársak közül kerülnek ki. Olyan emberek ártanak bent a másiknak, akik talán még náluk is nagyobb gazemberek, akik sokkal több kínzást érdemelnének, de mivel ők az erősek, visszaélnek ezzel. Az őrök viszont nincsenek mindenhol, így nem tudják, s talán nem is akarják megvédeni a gyengéket!

Mi a helyzet, ha elhamarkodják a halálbüntetés végrehajtását, s később derül ki az elítélt ártatlansága? ? kérdezik az ellenzők. Ilyenről a köztörvényes bűnözők esetében 1990. előtt sosem hallottunk, csak a politikai foglyoknál. Az 1956. utáni megtorlások 3-400 áldozata ilyen volt, a köztörvényes gyilkosok viszont mindig megérdemelték a bitót. 1990. után viszont többször is előfordult, hogy ártatlanul csuktak le valakit, de nekik amúgy is börtönben a helyük egyéb bűneikért, s azóta is rács mögött vannak. Őket tényleg nem kellett volna felkötni, de ha lenne halálbüntetés, talán nem hamarkodták volna el náluk sem az ítéletet.

A legjobb megoldás talán az lenne, ha nem állíthatjuk vissza a halálbüntetést, hogy egy bizonyos idő ? talán húsz év ? eltelte után minden bűnös szabadulhatna, így érdemes lenne odabenn rendesen viselkednie. 2007-ben készült is egy IRM-tervezet az összes korábbi nagyidős ítélet felülvizsgálásáról, mely a Gyurcsány-kormány bukása után lekerült a napirendről. Mivel a tényleges életfogytot 1996-ban Szájer József (Fidesz) javasolta, később ők szavazták meg és jelenleg is ők ülnek kétharmaddal az Országgyűlésben, változást egyelőre ebben sem várhatunk! Igaz, a Fidesz sincs örökre bebetonozva, így 6-10 év múlva bármi is megtörténhet!

Szóljon hozzá!