ZETApress

Bábel Vilmos újságíró nyerte a 2025. évi egymillió forint díjazású Transparency-Soma Díjat, melyet a budai Francia Intézetben adtak át tegnap 18 óra után. Fotóink saját felvételeink. A 444.hu munkatársa a Szőlő utcai javítóban történt visszaélések hátterének feltárásával érdemelte ki az idén 25. alkalommal átadott rangos díjat.

A Transparency-Soma Díj zsűrije idén a 444.hu újságírójának munkáját ismerte el a Transparency-Soma Díj odaítélésével. A pályázatok elbírálásának ezúttal is három fő kritériuma volt: az oknyomozó munka mennyisége és minősége, a téma relevanciája, továbbá a közérthetőség. A pályázati felhívásra idén összesen 33 pályamunka érkezett.

A tavalyi év egyik legjelentősebb hazai botránya a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó – azon belül kifejezetten a Szőlő utcai javítóintézetben történt – hosszú időn át büntetlenül maradt visszaélések sorozata volt. Az ügy, amelynek nyilvánosság elé tárásán több újságíró, politikus és közéleti szereplő dolgozott rávilágított arra, hogy miként bánnak az állami fenntartású intézményekben nevelt fiatalokkal. A 444.hu újságírójának nyomozó és tényfeltáró munkáját a zsűri kiemelkedőnek találta.

Bábel Vilmos a Szőlő utcai javítóintézet korábbi vezetőjének és környezetének bűnös tevékenységét dolgozta fel. A hatrészes cikksorozat részletekre kiterjedően világított arra, hogy az egykori igazgató közel másfél évtizeden át folytathatta káros működését az intézmény élén, visszaélve a ráruházott hatalommal. A díjazott újságíró munkája kétséget kizáróan hozzájárult ahhoz, hogy a nyilvánosság korábban nem ismert részleteket tudjon meg az intézményben történtekről, és Juhász Péter Pál ténykedéséről. A cikknek egyértelmű társadalmi hatása is volt: a botrány bekerült a köztudatba, továbbá a letartóztatott Juhász Péter Pál helyére új igazgató került, akit még a tavalyi évben két másik követett.

A zsűri a győztes pályamunkán túl még négy cikket vagy cikksorozatot emelt ki. Bódis András, a Válaszonline.hu újságírója háromrészes cikksorozatban tárta fel Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter üzelmeit. Nevezetesen azt, hogy miként kerültek közpénzmilliárdok olyan magántőkealapokhoz, amelyeknek végső haszonélvezői Nagy Márton és környezete lehetett.

Shortlistre került továbbá a Direkt36 cikksorozata, melyben a szerzők a hazai egészségügyi rendszer siralmas állapotát mutatják be. Wirth Zsuzsanna, Marton Kamilla és Szopkó Zit, az oknyomozó portál munkatársai egy, a kórházak állapotát felmérő adatbázis és interjúk alapján részleteiben tárják elénk az egészségügy anomáliáit. A munkaerő elvándorlása, továbbá a forrás- és kapacitáshiány miatt a kórházi osztályok a működőképesség határára kerülnek. A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ egyre gyakrabban zár be osztályokat. A szektorban mélyreható reformokra lenne égető szükség, az Orbán-kormány azonban a rövid távú szavazatszerzés oltárán feláldozta az egészségügyet.

A zsűri kiemelte Dezső Andrásnak, a Telex.hu újságírójának egy korábban csak szűk körben ismert hangfelvétel alapján született leleplező munkáját is. A krimibe illő történet feltárja, hogy akár Orbán Áronnak, Orbán Viktor miniszterelnök fivérének is köze lehetett az illegális migrációhoz, amelynek során fiktív munkaszerződések köttettek és átláthatatlanul zajlott a minisztériumi lobbizás. Mint a cikkből kiderül: 2024 nyarán a Központi Nyomozó Főügyészség nyomozást indított, azonban az eljárás ezidáig nem hozott eredményt.

Matolcsy György korábbi jegybankelnökkel és környezetével szemben sem jutottak konkrét eredményre eddig a nyomozó hatóságok. Pedig 2025 elején az Állami Számvevőszék tett feljelentést a jegybanki alapítvány(ok)nak juttatott százmilliárdok ügyében. Az ÁSZ jelentésének publikálását követően az MNB-botrány újból a sajtó és a nyilvánosság érdeklődésének középpontjába került. A Telex.hu újságírói: Bánáti Anna, Brückner Gergely, Madzin Emília, valamint Weiler Vilmos számos nézőpontból vizsgálta a jegybanki közpénzek elherdálásának és a Matolcsy-klán gazdagodásának a történetét. Ezeket az írásokat a zsűri szintén említésre érdemesnek találta.

– Az oknyomozó újságírás kihívásokkal teli szakma: türelmet, kitartást követel, és gyakran személyes áldozatok meghozatalával jár – emelte ki köszöntőbeszédében a díjat szponzoráló Egyesült Királyság budapesti nagykövete. Justin McKenzie Smith kijelentette: a tényfeltáró munka következményei mélyrehatók, hiszen elszámoltatja a hatalmat, leleplezi a korrupciót, és biztosítja mindazon tudást az állampolgárok számára, melyek alapján megalapozott döntéseket hozhatnak.

– Az újságírók elkötelezettsége a tények és az igazság kutatása iránt elengedhetetlen, különösen egy olyan világban, ahol hamis információk egyre nagyobb teret nyernek, és ahol az újságírók jogai veszélyben vannak – mondta beszédében a díjátadó helyszínéül szolgáló Francia Intézet igazgatója. Matthieu Berton hozzátette: az újságírók védelme elengedhetetlen a sokszínű és megbízható információhoz való hozzáférés biztosításához, amely a demokrácia életképességének sarokköve.

– Az elmúlt két év megmutatta, hogy a NER nemcsak keményedik, de ezzel párhuzamosan hanyatlik is – jelentette ki köszöntőjében a Transparency International Magyarország ügyvezető igazgatója. Martin József Péter hozzátette: az idei választásokon reális esély nyílik arra, hogy az Orbán-rendszer megbukjon, és Magyarországon helyre lehessen állítani a demokráciát és a jogállamiságot, és meg lehessen törni a rendszerszintű korrupciót. Ha így lesz, az a megmaradt független médiának is köszönhető!

A Transparency-Soma Díjról

Immár 25. alkalommal ítélték oda Magyarország legrangosabb oknyomozó újságírói díját, amelyet a fiatalon elhunyt tényfeltáró újságíró, Gőbölyös József (Soma) tiszteletére alapítottak barátai 2001-ben. A díjat – amely ma már a Transparency-Soma nevet viseli -, 2016-tól a Transparency International Magyarország adja át. A díj odaítéléséről négy fős zsűri dönt, amelynek tagjai: Martin József Péter, a Transparency International Magyarország ügyvezető igazgatója; Mészáros Zsófika újságíró, szerkesztő, a Pelikán Projekt alapító-tulajdonosa; Stumpf András újságíró, a Válaszonline.hu társalapítója és Urbán Ágnes, a Budapesti Corvinus Egyetem docense, a Mérték Médiaelemző Műhely igazgatója.