Bándy Katára emlékezhetünk
Ma este 19-től 23 óráig a Szent István Bazilika előtt megemlékezést és virrasztást tartanak a két hete meggyilkolt 25 éves pécsi Bándy Kata emlékére. A résztvevők szeretnék kifejezni szolidaritásukat azokkal, akik közel álltak hozzá ? tudtuk meg a szervezőktől. A téren mécseseket gyújtanak.
Az esti megemlékezéshez eddig a Commmunity.eu ? Méltóságot Mindenkinek Mozgalom (MMM) közösségi oldala, a Labrisz Leszbikus Egyesület, a Magyar Helsinki Bizottság, a Közéleti Roma Nők, a Kugler Art Szalon, a Magyar Cserkészlány Szövetség, a Magyar Női Érdekérvényesítő Szövetség (Női Érdek), a MONA Magyarországi Női Alapítvány, a NANE (Nők a Nőkért Együtt az Erőszak Ellen) Egyesület, a PATENT Egyesület, a Romani Design, a Romaversitas Alapítvány, a Születésház Egyesület, az Uccu Alapítvány és az X Kommunikációs Központ csatlakozott.
Bándy Kata július 8-án, vasárnap hajnalban tűnt el Pécsett, majd július 11-én, szerdán találták meg holtan. Temetése 23-án, hétfőn lesz Szekszárdon, az Alsóvárosi temetőben. A rendőrségi pszichológuslányt szexuális indíttatásból támadták, majd ölték meg. Péntek Lászlót, a 26 éves roma elkövetőt július 14-én, szombaton éjjel vették őrizetbe, később pedig bevallotta, hogy egyedül követte el a gyilkosságot. Ma délelőtt a rendőrség megerősítette, hogy bűntársa nem volt.
Az elkövető etnikai hovatartozása az utóbbi napokban sajnos rasszista indulatokat szított, elvonva a figyelmet arról a tényről, hogy Bándy Kata megölése a nemi alapú erőszak esete. Magyarországon minden ötödik nőt érint a nők elleni erőszak valamilyen formája. Kata története sajnos nem egyedülálló, meggyilkolása egyike a nők elleni erőszak számos esetének.
A megemlékezők és a virrasztók azt is szeretnék kifejezni, hogy elítélik azokat a rasszista megnyilvánulásokat, amelyek az egész roma közösséget azonosítják az elkövetővel, és ezzel kizárják a hazai cigányságot a szolidaritásból és a nők elleni erőszakkal szembeni küzdelemből egyaránt. A jelenlevők szolidaritásuk mellett elítélhetik a nők elleni erőszakot és annak etnicizálását is.
A gyilkosság kapcsán újra napirendre került az 1990-ben eltörölt halálbüntetés visszaállításának kérdése. A jogászok és a törvényalkotók ezt most az Európai Uniós normák miatt nem tartják lehetőnek, de valójában nem csak ez a legfőbb szempont. A ?89-90-es rendszerváltáskor még nem voltunk uniós tagok, s nem is ezért töröltük el. A levitézlett állampárt attól félt akkor, hogy a feltörekvő hatalom a Rákosi- és Kádár-korszak koncepciós pereihez hasonló eljárással őket fogja majd bitóra küldeni. Az Ellenzéki Kerekasztalnál a békés átmenethez ezért is ragaszkodtak a halálbüntetés megszüntetéséhez.
